Történelem szakos egyetemistaként vizsgáztam Babilonból. Tudom, hogy városnév, és az istenek kapuját jelenti. Állítólag „az ókor New York-ja” volt, a mezopotámiai népek olvasztótégelye. De most a szó átvitt értelmét keresem - a bibliai próféciák alapján a pusztulásra érett település, közösség jelképe rajzolódik ki. Helyben vagyunk. Erről szól a Babylon Berlin című tévésorozat, amelynek első nyolc részét már sugározta a HBO. Szívesen néztem, mert nem szakították meg hirdetések, ráadásul minden érdekel, ami közelebb visz a németség megértéséhez.

Egy rész negyvenöt percnyi, és elkészült már tizenhat epizód. A pillanatnyilag tizenkét órányi vállalkozás a német tévétörténet legdrágább produkciója; negyvenmillió euróba került, ez több mint tizenkét milliárd forint. Ebből a pénzből már részletekben gazdag filmmel lehet kecsegtetni a százmilliós német nyelvterület lakóit. Hozzánk az október középi ősbemutatóval csaknem egy időben, november 6-ától jutott el. Épp ma olvastam, hogy a négy rendező újabb tizenhat részre készül, ami azt sejteti, hogy a Berlinben nyomozó kölni rendőrfelügyelő aligha halálozik el az első sorozat utolsó részében, máskülönben nem lehetne folytatni a történetet.

A cselekményt azért nem érdemes elmesélni, mert a nyomozás tárgya - egy perverz politikusról titokban készített pornófilm - csupán ürügy a nyomorban és pazarlásban fuldokló Berlin bemutatására. Lélektanilag alaposabban és egy társadalmi szinttel lejjebb láttatta az 1929-es várost Fassbinder. Ő tizenöt és fél órában filmesítette meg Döblin híres regényét, a Berlin, Alexanderplatz-ot. Amikor 1991-ben műsorra tűzték Budapesten, a Toldi-moziban, rengeteg szendviccsel és üdítővel ültünk be. Mellesleg azt a tévésorozatot szintén a német tartományi televíziókat összefogó közszolgálati adó, az ARD pénzelte és sugározta.    

A szinte korlátlan anyagi forrás és terjedelem lehetővé tette, hogy Volker Kutscher Döblinénél kommerszebb könyvéből figyelemre méltó teleregény szülessen. Az epizódszereplőknek is van történetük, bár kicsiny jeleneteik olykor szétfeszítik a film kereteit. Ilyenkor mintha az unalom porszemcséi lepnék el a képernyőt. De legalább  kor-, sőt kórkép kerekedik a pusztulásra ítélt Weimari Köztársaság soknemzetiségű székhelyéről. Az inkább történeti, mint esztétikai hitelességű sorozat már eddig is érdeklődést keltett, várom a szintén elkészült újabb nyolc részt. Folyt. köv. jövő hétfőn.