Vajon örüljünk-e, hogy az országgyűlési választás közeledtével rohamosan gyarapszik az egy négyzetméterre jutó miniszterelnök-jelöltek száma? Akad köztük immár két gyakorló polgármester is. Egy város és egy ország irányítása között „csak” léptéknyi a különbség. Aki települést menedzsel, épp úgy belpolitizál, mint külpolitizál, nem feledkezhet meg a gazdaságról és a kultúráról, a környezetvédelmet pedig illik komolyan vennie. Talán kedvező fejlemény, hogy a zuglói polgármestert, Karácsony Gergelyt a párttársai megválasztották a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjévé. Azon meg nem érdemes fanyalogni, hogy a szegedi polgármester, Botka László is bejelentkezett az MSZP kormányfő-jelöltjének.
Az utóbbi várospolitikusról annyit azért megjegyeznék, hogy akadnak még kommunikációs hiányosságai. Kampány idején persze nem rónám föl neki, hogy mindenütt ugyanazt mondja. A kissé már unalmas alapszövegét ugyanis hetente toldja meg egy-egy ígérettel. A múlt héten például bedobta a 13. havi nyugdíjat, amelyet azonban nem túl szerencsés emlegetni, elvégre 2009-ben épp a szocialista kormány vette el az emberektől. Ám a jelenlegi kormánypártok kaján emlékeztetőit akár még ki is lehet bírni. Van viszont Botka Lászlónak egy vissza-visszatérő gondolata, mely lassanként kikezdi a hitelességét. Egy héten belül harmadszor hozakodott elő a tízezer kézzel.
Először meg se jegyeztem, melyik tévé stúdiójában mondta, hogy jártában-keltében tízezer emberrel fogott kezet. Aztán a Vasárnapi Hírek múlt szombati számában megismételte: „Az utóbbi két hónapban bejártam mind a 19 megyét, több mint tízezer emberrel kezet fogtam.” Tegnap délután pedig a Klubrádióban azt is hozzáfűzte, hogy harminc településen fogott kezet több mint tízezer emberrel. A kampány kétségkívül a túlzás műfaja, mindazonáltal a kommunikációs munkatársai figyelmeztethetnék Botkát, hogy nem stimmelnek a számok.
Ha a több mint tízezret elosztjuk a meglátogatott településekkel, akkor átlagosan háromszáz-valahány érdeklődő jön ki. Márpedig a helyi médiumok szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy a 197 centis politikus kimagaslott ugyan az őt körülvevők közül, az összegyűltek halmazát azonban aligha lehetne tömegnek vélni - két tucattól kétszázig terjedt. Bizonyára lesz ez még több is, ha a miniszterelnök-jelölt kinéz a zizegő papírlapból, és elkezd végre szabadon beszélni.