Nemrégiben játékot indítottam az egyik közösségi oldalon. Az üzenőfalra esténként fölteszek egyetlen mondatot, amelyet az ismerőseim szétcincálnak, majd összeraknak. Közös munkálkodásunkból általában velősebb mondás kerekedik, amelyet a Facebook nagyobb betűkkel jutalmaz. A digitális kávéházban felgyorsítjuk tehát a szállóige-készítés évszázadok óta ismert folyamatát. Tegnap két friss példa is adódott a nyelvi játék újragondolására.

Föld S. Péter bejegyzést szentelt a kormányzati sorosozás mögött megbúvó jelenségnek. Mások véleményével ellentétben szerinte Orbánék nem azért nevezik Soros Györgyöt spekulánsnak, mert szívből utálják a zsidókat, hanem mert politikai haszonlesésből azt kívánják, hogy a médiafogyasztóknak és választópolgároknak a zsidó üzletembereknek tulajdonított kifejezés ugorjon be. A hátborzongató kormányzati sejtetést összehasonlítja az ellenzéki Jobbik éppen cukisodó visszafogottságával, és arra a következtetésre jut, amelyet úgy foglalnék össze, hogy… Nos, itt kezdődik a közismert kávéházi művelet.

FSP harmincvalahány sorban fogalmazta meg az okfejtését, e sorok írója viszont a digitális kávéház törzsasztalánál röviden próbál fogalmazni. Ebből az a megszokott nézettől eltérő, látszólag képtelen következtetés jött ki, hogy A Fidesz nem antiszemita, de zsidózik, a Jobbik antiszemita, de nem zsidózik. A velősnek szánt paradoxon a két párt pillanatnyi helyzetértékelését fejezi ki, és nem is biztos, hogy a jegyzetíró így foglalná össze az álláspontját. Mindazonáltal van egy szállóigének ígérkező mondatunk, amely soha nem jött volna létre Föld S. Péter nélkül, akinek az okfejtését e sorok írója a maga módján sűrítette egyetlen mondatba.

Másik példám a Magyar Narancs legutóbbi számából való. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke interjút adott a hetilapnak, és azt fejtegette, hogy Magyarország két politikus miatt került kátyúba: „Orbán ma már sokkal kártékonyabb politikát folytat, mint előtte bárki, de az ő rendszerének megágyazott egy másik politikai erő, Gyurcsány vezetésével”. Megint csak figyelemre méltó a gondolatmenet, amelynek margójára ezt jegyeztem föl: Gyurcsány demokratikusan tette tönkre az országot, munkáját Orbán diktatórikusan fejezi be. Mint ahogy a másik esetben, most sem föltétlenül ez a véleményem, a digitális kávéház törzsasztalánál azonban így foglalnám össze egy pályakezdő politikus eszmefuttatását. Talán még beleférne a Facebook nagyobb betűs keretébe.