Polyák Gábort megszólaltatták az Index digitális felületén. A neves médiajogász így jellemezte a hazai helyzetet: „A médiarendszer átalakítása befejeződött, a kritikus hangok alig hallhatóak. A gép forog.” (2017. március 9.) Az értékelésből kiderül, hogy ha az úgynevezett propagandaminisztérium látókörében feltűnik egy veszélyes ellenzéki, akkor leleplező anyagot közöl róla a PestiSrácok.hu, ez gyűrűzik tovább az Origo.hu olvasottabb felületére, onnan veszi át a tv2, majd a Magyar Távirati Iroda is közreadja. Így válik országos hatásúvá a karaktergyilkosság.

Azt már e sorok írója fűzi hozzá, hogy alkalomadtán a láncolathoz kapcsolódik a kormány közeli napilap, a Magyar Idők és a Lokál című ingyenes bulvárújság is. Elismerem, hogy a gép csakugyan forog, ebből azonban még nem föltétlenül következik, hogy a médiarendszer átalakítása befejeződött volna. Lehet, hogy a jövő Polyák Gábort igazolja, egyelőre viszont csak az érzékelhető, hogy a kormányzat kétségkívül komoly eredményeket ért el. A 18-ból megszerzett tucatnyi megyei napilap révén az üzenetei eljutnak az ország legeldugottabb részébe is.

Igen ám, de van még fél tucat megye a 19-ből, ahol a kormányzati kommunikáció azért nem működhet zökkenőmentesen, mert a regionális napilap saját hírekkel ellensúlyozza az MTI egyenirányított információit. Ráadásul működnek a szabadság kis körei, az internetezőkhöz eljutó portálocskák is, amelyek számosabban vannak, mint ahogy ez Budapestről elképzelhető. Munkatársaik filléres gondokkal küszködnek, de vérbeli újságírói munkát végeznek, ami a kormánypártok számára kínos ügyek felgöngyölítését is jelenti. Amit azonban feltártak, ritkán jut el a fővárosban szerkesztett ellenzéki médiumok szerkesztőségébe.

Miközben tehát azt feltételezem, hogy a kormányzati térhódítás még nem fejeződött be, sokkal biztosabban állíthatom, hogy a médiarendszer átalakítása javában tart az ellenzéki oldalon. Egyelőre például nyoma sincs a Népszava és a Vasárnapi Hírek egyesítésének, a zászlóshajónak kinevezett napilap, a Népszava sem erőlteti meg magát a kormányzati botrányok feltárásában, az ellenzéki pártokhoz kötődő portálok helyzetét és egymáshoz fűződő viszonyát pedig még nem sikerült végiggondolni. S ami legalább ennyire fontos: a még létező országos ellenzéki médiumok sem adják kézről kézre a megszerzett információkat. Megjegyzem, e körülmények nem teljesen függetlenek az ellenzéki oldal széttöredezettségétől.