Hosszú haldoklás után kimúlt az egyik kedvencünk. Az éppen csak betöltött tizennyolc év azt sejteti, hogy kamaszként búcsúzott az élettől. De ha hozzánk nőtt macskában vagy kutyában gondolkodunk, ugyanez az életkor aggastyánhoz illő.

A Heti Hetes koppintott műsor. Előzménye a 7 Tage - 7 Köpfe, amely napra pontosan huszonegy éve, 1996. február 23-án indult a német nyelvű RTL-en, és 2005. december 30-án szűnt meg. Amidőn a kereskedelmi televízió berendezkedett a kelet-európai országokban, mindenütt létrehozta a helyi változatot. Leginkább a Heti Hetes szakadt el az eredetitől. Ez nemcsak a készítők tehetségével magyarázható, hanem a kávéházi hagyományokkal is. Száz évvel ezelőtt 352 kávéházat számoltak össze Budapesten, és a polgári kultúra csipkelődő, csúfondáros, szellemes tradícióját sikerült átörökíteni az 1999. szeptember 10-én megnyitott képernyős kávéházba.

Olyan főszereplője sosem volt, mint a szikár termetű és fanyar humorú Rudi Carrell a német eredetinek, ám a többi fej testvériesen megosztotta a karakterszerepeket. Nagyon megtanulták föladni egymásnak a végszót. A színészek és az újságírók közös munkájából jó kis műsor kerekedett, amelyet először péntekenként néztünk, aztán vasárnaponként, majd átkerült az RTL „elfekvőbe”, és most az igazgató óhajára a szakorvos kikapcsolta a lélegeztető gépet. Ismeretségi körömben azt latolgattuk, vajon mikor kezdődött az agónia. Hallottam, hogy a törzstag Bajor Imre halálától, de azt is, hogy akkortól, amikor átkerült az RTL II-re. Korábbra tenném.

A kétezres években minden évfolyam válogatottját elhoztam a nyíregyházi főiskoláról az egyik felvételre. Amikor az úgynevezett nagy évfolyam küldöttei nézték végig, azt a feladatot kapták, hogy írják meg a legérdekesebb élményüket. Egy kivételével mindenki a Heti Hetesről írt. Hadas Bianka azonban, a talán legjobban fogalmazó kommunikáció szakos - jelenleg angolt és zumbát tanít Kisvárdán - arról tűnődött, hogy álldogál a nagykörúti Combino kellős közepén, és nem éri el a fogantyút, amiben megkapaszkodhatna. A jegyzet felolvasását követő vitából kiderült, hogy a vidéki kisvárosokból való diákok csodálták ugyan az ismerős arcokat, boldogan kértek tőlük aláírást, de nem igazán érintette meg őket a pesti (belterjes, félszavakból is megértjük egymást) humor.

Az aggastyán kort megélt műsor végzete alighanem az lett, hogy az összeszokott asztaltársaság elveszítette kapcsolatát a fővároson túli valósággal. Béke soraira.