Médianapló

Médianapló - Miért magabiztos a tudatlan hozzászóló?

2016. szeptember 01. 10:40 - Zöldi László

Aki gyakran fejti ki álláspontját a nyilvánosság előtt, hajlamos egy nehezen megmagyarázható következtetésre. Ha ugyanazért a szövegért mindkét szekértáborból elmarasztalják, azzal nyugtatgatja magát, hogy jó úton jár. Ezt sokáig meddő, önbecsapó védekezésnek véltem, mígnem rá kellett döbbennem, hogy van benne igazság.

Tegnapelőtti bejegyzésem Vona Gábor „őszödi” (soltvadkerti) beszédéről szólt. Az egyik kommentelő „nácifényező”-nek nevezett, mert a Jobbik elnökét jobb előadónak találtam, mint az MSZP nemrégiben leváltott elnökét. A másik viszont „nácigyalázó"-nak, mert azt is hozzáfűztem, hogy mielőtt Vona úr cukiságra adta volna a fejét, kirekesztő nézeteket vallott. Idéztem is néhány ilyet, közülük az egyik mondat ez volt: „Abban a pillanatban, hogy kormányra kerülünk, Gyöngyösi Márton lesz a külügyminiszter, Szaniszló Ferenc pedig a médiahatóság élére kerül.” (Facebook.com, 2013. március 18.) Erre írta tegnap, hajnali 4.39-kor egy Jogalany álnevű kommentelő: „Gyöngyösi, aki zsidó létére zsidózott az országgyűlésben.” Na, ez késztet tűnődésre.

Az említett politikus valóban nemzetbiztonsági kockázatnak tartotta a magyar honatyák esetleges zsidó származását, s bár kijelentése vállalhatatlan, nem illik egy kultúrember szájába, mégis azt állítom, hogy „csak” zsidózott a Parlamentben. Gyöngyösi úr édesapja négy évig az edzőtársam volt, és 400 méteren kihajtottuk egymásból az átlagon felüli eredményt. Ismertem a családi viszonyait, és az a benyomásom, hogy a kommentelő téved. A Jobbik-politikusok közül a zsidózó Gyöngyösi Mártont valószínűleg összetévesztette a csakugyan zsidó Szegedi Csanáddal. Ennél többet nem is érdemelne szegény Jogalany melléfogása, mindazonáltal egy tapasztalatot még megosztanék az olvasókkal.

A hozzászólók között szép számmal akadnak kulturált, felkészült, tájékozott emberek. Sokat köszönhetünk nekik, mert betöltik a digitális sajtóból hiányzó olvasószerkesztő szerepkörét. A kommentelők többsége azonban beszabadult a nyilvánosságba. Ezt világhálós adottságként fogom fel, az viszont zavar, ha tudatlanságuk, tájékozatlanságuk magabiztossággal párosul. Ha pedig tévedésükre tapintatosan, magánímélben hívtam föl a figyelmet, soha nem válaszoltak. Elszomorít, szánalommal tölt el, hogy miközben mi, hivatásos tollforgatók minden tévedésünket nyilvánosan, ráadásul teljes névvel követjük el, az álneves kommentelők még a nyilvánosság kizárásával sem vállalják a tévedésüket.  

2 komment
süti beállítások módosítása