Bayer Zsolt lovagkeresztjéhez hozzászólt az ismert alkotmányjogász is. Ma reggeli okfejtését azonban mellőzném, mert sokkal inkább érdekel az egyik mellékmondata. Majtényi azt árulta el a tévéstúdióban, hogy annak idejét őt Bajnai Gordon miniszterelnök javasolta kitüntetésre Sólyom László államfőnek, mert lemondott az Országos Rádió és Televízió Testület elnökségéről. A lemondás okát úgy fogalmazta meg, hogy az MSZP és a Fidesz elcsalta a rádiófrekvencia-pályázatot.

A kormánypárt és a legerősebb ellenzéki párt összefogott, és egy-egy hozzá közel álló céghez passzolta át a két leghallgatottabb kereskedelmi rádió hirdetési bevételeit. Ez fölháborította a médiahatóság elnökét, aki a lemondásával tiltakozott a mutyizás ellen, sőt a korabeli sajtóban a miniszterelnök is kifejtette a rosszallását. Na, épp az utóbbival van gondom. Bár nem ismerhetem a Franciaországban időző és egy multi cég igazgatójaként dolgozó Bajnai Gordon helyzetértelmezését, némi fenntartással fogadom a reggeli műsorban váratlanul elhangzott információt.

Elképzelhető persze, hogy Bajnai miniszterelnök úgy vélte: cinikus ugyan a két párt megállapodása, mégsem ér annyit, hogy emiatt egyszerre rúgja össze a port a jelenlegi (MSZP) és a valószínűleg következő (Fidesz) kormánypárttal is. Mindazonáltal a végrehajtó hatalom fejének talán célravezetőbb, eredményesebb, hatásosabb, sikeresebb rosszallásra is telt volna az erejéből. Ha nem így ítélte meg, akkor bizony ingatagnak kell minősíteni a pozícióját. Ebben az esetben viszont a mutyi ellen tiltakozó Majtényi László fölterjesztése a kitüntetésre nem más, mint a kormányfői lelkifurdalás bizonyítéka. Annak is gyöngécske, ha a történtek után hét évvel, egy mellékmondatból derült ki a nyilvánosság számára.

Egyébként a két nagy párt összekacsintása nem volt előzmény nélküli. Megelőzte egy médiatörvény-javaslat. A nyilvánosságról szóló jogszabály-tervezetet a szocialista és a fideszes politikusok a nyilvánosság kizárásával dolgozták ki. Kezdeményezésüket végül is nem a szakmai felháborodás söpörte el, hanem a magát egyre erősebbnek érző Fidesz vonult ki a jogalkotási folyamatból. Majd 2010 tavaszán hatalomra jutott, és az ellenzékbe szorult szocialistákat is kizárta az egyezkedésből. A kétharmados többségével elfogadott, jelenleg is érvényes és a nyilvánosságot korlátozó médiatörvény tehát a közvetlen előzményét „tisztelheti” a mutyizó jogszabály-tervezetben és a lezsírozott rádiófrekvencia-pályázatban.