A hazai sajtó még nem tért napirendre a veszprémi kézilabdázók kölni kudarca fölött. Másfél nappal a történtek után, hogy kilencgólos vezetésről elveszítették az európai klubok csúcsrangadóját, a sportújságírók találgatják az összeroppanás okát. A Népszava például idézi Mikler Roland bejegyzését a közösségi oldalról. A csúfos mérkőzésen egyébként jól védő kapus szemléletes hasonlattal ragadja meg a képzeletünket: ”Aztán sajnos megindult a trutyi a lejtőn.”

A vérembe ivódott, hogy mindig megnézem a sajtóban idézett mondatok eredetijét. Így kerülöm el a pereket. Alighanem bajos volna, ha a Népszava mai számából idéznék, a kitűnő kapus fészbukos üzenőfalán ugyanis ez olvasható: „Aztán sajnos megindult a sz@r a lejtőn.” A két különböző változatból kiderül, hogy a sportrovatban gondos kezek kijavították a bejegyzést. Mindenhová kitették a vesszőt, ahol eredetileg nem volt, holott kellett volna. Ha néhány napja Görög Zita tévés műsorvezető egy 30 soros bejegyzésben nem javította volna meg egyik kommunikáció szakos tanítványom 33 hibás rekordját 35-re, most Mikler kapus beállította volna a korábbi országos csúcsot.

A hibatípusok is ugyanazok. A veszprémi hálóőr sincs tisztában a kijelentő és a kérdő mondat közti különbséggel. Nem tudja, hogy az összetett mondat tagjai közé mikor és miért kell kitenni a vesszőt. Azt pedig végképp nem tanulta meg, hogy vessző nélkül nem lehet hogyozni. De még csak véletlenül sem ironizálnék rajta. Ha három rokonszenves fiatalember ugyanazért marasztalható el, akkor bizony feltételezhető, hogy egymástól függetlenül a középiskolában olyan irodalomtanárt fogtak ki, aki nem tartott nyelvtanórákat. Oké, a főiskolás tanítványom nem lesz újságíró, talál magának más munkát, és különben sem tartozik az ismert emberek közé. De a szép műsorvezető és a kitűnő kapus sokat szerepel. Vajon nem kéne őket és a hozzájuk hasonló személyiségeket fölkészíteni a nyilvánosságra?

Az általuk képviselt jelenség tünetértékű. Talán ők is érzik, hogy bizonytalanul mozognak az írásbeliség fórumain, ezért aligha ódzkodnának a kommunikációs tréningtől. Legalább utólag megérthetnék, hogy mi az a fránya összetett mondat, amelyben ki kell tenni a vesszőt, és ha az első tagmondat kijelentéssel indul, akkor a másodikban rejlő kérdés után nem kell kérdőjelet görbíteni. Egy gyorstalpaló tanfolyam többet érne, mint az újságban kegyelemből javítgatni a helyesírási hibáktól hemzsegő szöveget.