A hírek rengetegében mintha háttérbe szorult volna a honvédelmi miniszter lemondása. A Hende Csaba távozásával foglalkozó újságírók firtatták ugyan az okot, nem találták el azonban az indítékot. Szombaton viszont a Polgári esték című szombathelyi beszélgetésen az érintett mesélte el, hogy miért sértődött meg. A magyar hadsereg olyan feladatot kapott a miniszterelnöktől, a 175 kilométeres határzár felépítését, amelyet ilyen rövid idő alatt egyszerűen nem lehetett megvalósítani. E sorok írója másra is gyanakodott.

Például a méregdrága párizsi szállodaszobára, amelyben a miniszter úr mézesnapokat töltött a munkatársnőjével. Vagy arra, hogy harcedzett ügyvédként rájött: nem akar néhány év múlva bíróság előtt válaszolni a kérdésre, vajon holnaptól kezdve miért vetik be a katonaságot a déli határszakaszon. Leginkább mégis azt gyanítottam, hogy Orbán Viktor tudomására jutott egy kétéves történet. A Vas Népe című szombathelyi napilap 2013. szeptember 13-án adta hírül, hogy a régió országgyűlési képviselője, Dr. Hende Csaba a 9,6 milliárd forintért újjáépítendő futballstadionról ezt közölte: „Úgy döntöttünk, hogy a cég felügyelőbizottságának élére egy, az ellenzék által javasolt vezetőt fogunk kinevezni.”

A gesztus szokatlannak hatott, mert gyökeresen ellenkezett a kétharmaddal kormányzó Fidesz gyakorlatával, ami úgy foglalható össze, hogy az ellenzék nem láthat bele a hatalmon lévők kártyáiba. Azt feltételeztem, hogy a foci- és stadionmániás miniszterelnök fülébe jókora késéssel jutott el a hír, és tanúk előtt nehezményezte a rendhagyó, már-már forradalmi elhatározást. Így lett Hende Csabából Ende. Hál’istennek most már ismerjük az igazi okot, ám van az ügynek még egy érdekes mozzanata. A Nyugat.hu nevű portál a Polgári esték-összejövetel befejezése után néhány órával tájékoztatott a volt miniszter vallomásáról. Kár, hogy nem saját forrásból. Nem küldött tudósítót a pár százméternyire lezajlott eseményre, hanem a Magyar Távirati Iroda beszámolóját adta közre.

Az már nem lep meg, ha a megyei napilapok még a megyeszékhelyi rendezvényekről is az állami hírügynökség tudósítását közlik, abból ugyanis nem lehet bajuk. De a Nyugat.hu függetlenebb náluk, más esetekben bátor kollektíva. Bizonyára csak hét végi ügyeletesre volt pénze, aki összekapart valamit egy váratlanul érdekessé vált helyi fejleményről. Ezért őt nem bírálat, hanem dicséret illeti. A szerkesztőséget fordítva.