Ma délután ötkor érdekesnek ígérkező vita kezdődik a főváros pesti oldalán. A Hősök tere közelében, egy szakszervezeti székház tágas előadótermében vesézik ki az ellenzék helyzetét. Az összejövetelt a Bibó Istvánról elnevezett Közéleti Társaság szervezi, és egy politológus, egy választási szakértőként ismert szociológus meg egy civil aktivista fejti ki az álláspontját. Addig is tűnődöm a hazai ellenzékről, mert a minap, egy tévéműsorban érdekes mondatok hangzottak el róla.

Két újságíró közül az egyik (Nagy Csaba, a 168 Óra Online főszerkesztője) említette, hogy a briteknél bevett gyakorlat az árnyékkormány intézménye. Csakhogy nem bonthatta ki a gondolatmenetét, mert közbeszólt Murányi Marcell, a Népszabadság főszerkesztője, aki szerint nem érdemes feszegetni a magyarországi árnyékkormány lehetőségét, hiszen az ellenzék a saját árnyéka. A képernyő előtt ülve éltem meg a pillanatot, amidőn szárnyra kelhet egy szállóige. A vita lendülete azonban elsodorta a szellemi együttműködést. Nem tette lehetővé, hogy a két kolléga ütős mondatot fabrikáljon a hazai ellenzék és az árnyékkormány különleges kapcsolatáról. Nem baj, a szállóige amúgy is egy alapgondolat ismételgetéséből, kávéházi farigcsálásából áll össze, harmadikként hadd szervesüljek a közösségi alkotás folyamatába.

Az árnyékkormány (shadow cabinet) csakugyan a brit birodalomban jött létre. Évszázadok alatt választási vetésforgó alakult ki; hol a toryk (konzervatíok), hol a whigek (liberálisok) győztek, és amíg az egyik nagy párt gyakorolta a hatalmat, az ellenzékbe szorult másik minden eshetőségre készen összeállított egy csapatot a miniszteri tárcák várományosaiból. A magyarországi ellenzék a XXI. század második évtizedében kitermelte a maga felkészült szakpolitikusait, már „csak” az elképzeléseiket kéne közös nevezőre hozni. Elvileg tehát akár föl is lehetne állítani egy árnyékkormányt. Gyakorlatilag kár, hogy a Fidesztől balra széttöredezett csoportok teszik ki az ellenzéket. Egymással vannak elfoglalva, ezért nincs elég idejük és energiájuk a közös program kidolgozására.

A két újságíró befejezetlen, bár továbbgondolásra ingerlő eszmecseréjét úgy foglalnám össze, hogy az ellenzék igazán alakíthatna nálunk is árnyékkormányt, elvégre árnyéka önmagának.