Érdemes figyelemmel kísérni Rogán Antal kommunikációs ellentámadását. A volt V. kerületi polgármester, aki a vezető kormánypárt parlamenti frakcióvezetőjeként az ország egyik legbefolyásosabb politikusa, gyakorlatilag bármelyik médiumban kifejtheti az álláspontját. Korszerű médiaszemléletére jellemző, hogy a legrészletesebb interjút az Index.hu-nak adta, még azon az áron is, hogy a talán legolvasottabb portál munkatársai alaposan kifaggatták.

Az ellenoffenzívát arra építi, hogy épp olyan kedvezményekkel szabadult meg a belvárosi ingatlanoktól, mint az elődei. A korábbi önkormányzat ingatlanpolitikáját sem tekinti törvénytelennek, és nem érti, hogy ha az ellenzéki sajtó számon kéri rajta az állítólag elkótyavetyélt milliárdokat, miért nem teszi föl a kérdést, hogy polgármesterként mit csinált a budapesti Belvárosban a szocialista Steiner Pál. (Aki szerintem is inkább csöndesíti, mint uszítja a Rogán ellen fellépő önkormányzati képviselőt, Juhász Pétert.) A kérdés indokolt, az ellenzéki sajtó csakugyan visszanyúlhatna a szociálliberális előzményekbe. Igen ám, de Rogán Antal jókora kockázatot vállal, okfejtésében van két önveszélyes mozzanat.

Még Medgyessy Péter miniszterelnöki száját hagyta el egy örökbecsű gondolat. Azzal rótt meg korrupcióval is gyanúsítható kormánypárti politikusokat, hogy fogják vissza magukat, mert ami jogszerű, az nem föltétlenül tisztességes. Ha nincsenek tisztában e distinkcióval, kiteszik magukat a nyilvánosság értékítéletének, és a helyhatósági választáson megnézhetik magukat. Elképzelhető, hogy Rogán Antal jelenleg ellenzékbe szorult elődei olyan kedvezményes rendszert honosítottak meg a Belvárosban, amely talán jogszerű ugyan, mire azonban bíróság elé kerül az ügy, a Fidesz-politikus és a pártja már kompromittálódott a nyilvánosság előtt.

A másik mozzanat az egész politikai elitre üthet vissza. Tételezzük fel, hogy Juhász Péter bejelentése nyomán az illetékes hatóság elkezd nyomozni, kibontja a teljes folyamatot, és a fejleményeket vádemelési javaslattal továbbítja. Ha esetleg kiderül, hogy a legutóbbi tíz évben a budapesti Belváros ingatlanvagyona törvénytelen módon csökkent tizenvalahány milliárd forinttal, akkor a volt és a jelenlegi kormánypártok tekintélye a béka feneke alá süllyed. Az újlipótvárosi városháza elé vonuló tüntetőknek pedig eggyel több okuk lesz arra, hogy elhatárolódjanak a legutóbbi negyedszázad utolsó évtizedétől.