Kedvelem Hargitai Miklós cikkeit. Alapos, jó a stílusa, és mindig talál csattanót az írások végére. Ma például Blöffverseny címmel rántotta le a leplet a kormánypárti politikusok füllentéseiről. Óhatatlanul szóba hozza persze az őszödi beszédét is, annak egyik leghíresebb passzusát, elvégre a politikusok párthoz való hovatartozástól függetlenül hajlamosak arra, hogy ne bontsák ki a valóság minden szeletét.

Biztos vagyok benne, hogy nem Gyurcsány Ferencre utalt, amidőn ezzel fejezi be az okfejtését: „...egy klasszikussal szólva, hazudtunk reggel, éjjel meg este, és még csak attól sem tartanak - mármint a Fidesz-politikusok, szólok közbe e médianaplós bejegyzésben, Z. L. -, hogy rajtakapják őket.” A 2006 után nagy hírre vergődött mondat, a jobboldali publicisztikák állandó eleme ugyanis a múlt század ötvenes éveiből származik. A műveltebb emlékeztetők Örkény Istvánnak tulajdonítják, szerintük az író 1956. október 30-án ezt mondta volna a Szabad Kossuth Rádióban: „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, minden hullámhosszon.”

Márpedig ha így fogalmazott az író, akkor személyében olyan értelmiségi vallott, aki a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején sematikus műveket írt, egyébként meglepően rossz regényeket és novellákat. Kiábrándult azonban Rákosiból, és annak pártbeli ellenlábasához, Nagy Imréhez csatlakozott. Tevékeny szerepet játszott az író-ellenzékben, amiért a Kádár-korszakban ötéves szilenciumot kapott, és eredeti foglalkozásában, vegyészként tengette az életét. Igen ám, csakhogy ama bizonyos rádiójegyzetben nem egyes szám első személyben fogalmazott, hanem többes szám első személyben gyakorolt kritikát a korabeli nyilvánosság előtt. Olyan ember szólt ki belőle, aki már túllépett az életmű romlékony mozzanatain.

Örkény István tehát nem azt mondta, amit a műveltebb utókor tulajdonít neki. Ezt Rab László bravúros nyomozással derítette ki, épp a Népszabadságban 2007. március elsején, bizonyára ebből tájékozódott Hargitai Miklós. Sőt, nem is ő mondta, amidőn a Parlament épületébe költözött rádió felkérésére vetette papírra a szöveget, hanem egy bemondó olvasta be imigyen: „A rádió hosszú éveken át a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon.” Ebben Örkény önkritikájának semmi nyoma, annál inkább a politikai füllentőktől való távolságtartásnak.