Nem vagyok a hangzatos kijelentések híve. Amidőn a Népszava meghirdette, hogy tízezer előfizetőre volna szüksége, máskülönben nem éli túl ezt a negyedévet, nem csatlakoztam az akcióhoz. Nyilvános helyeken se buzdítottam a csatlakozásra, „csak” éppen átutaltam a következő negyedévi díjat, amelyet jócskán megemelt a kiadóhivatal. Közben pedig olvasom Magyarország legrégebbi napilapját, és ma például érdekes következtetésre jutottam.

Az MSZP nagy-budapesti valamicsodája tegnap fogadta el 88 százalékos többséggel a három baloldali párt választási szövetségét. (Bonyolultabb az elnevezése, de már nem fárasztom magam a kérész életű titulusok rögzítésével.) Korán fejeződött be a bizonyára sorsdöntő összejövetel ahhoz, hogy egy országos napilap érdemben készüljön föl az esemény tálalására. Ez három cikket jelentett. A pártok tudósítója, Fazekas Ágnes rutinosan szedte össze az információkat, és korrekt módon tájékoztatott a fejleményekről. Kerülte az értékítéletet, nem is ez lett volna a dolga.

A vélemény-rovat állandó vendége, Lendvai Ildikó furcsa helyzetben találta magát. Már nem elnöke az MSZP-nek, nem is egyik tisztségviselője a vereségről vereségre bukdácsoló pártnak, a parlamenti munkától visszavonult, szombatonként mégis kifejti álláspontját a Népszavában. Noha már félig-meddig civil, nem várható el tőle, hogy a nyilvánosság előtt menjen neki a szocialista berkekben vitatott egyezségnek. Ráadásul be is vallja, hogy ennél többet ő sem tudott volna kihozni a helyzetből. Végső soron derűlátó tehát - mi más lehetne -, véleménye akár az MSZP félhivatalos álláspontjának is tekinthető.

Azt hiszem, hogy a „régi” Népszava itt meg is állt volna. A mai Népszava azonban tovább ment. Szerkesztői a Lendvai-cikk mellé tördelték Friss Róbert jegyzetét, amelynek már a címe (A bomlás virágai) is sejteti a szerző értékítéletét. Mondandóját így foglalta össze: „Az erősödő Fidesz-államban az ellenzék demokráciát mímel.” Ez bizony nem rímel a szocialista politikus eszmefuttatására, az olvasó pedig eltűnődhet a szerkesztőség magatartásán. Érdemben tájékoztatott egy korántsem mellékes eseményről, közölte a hozzá értékrendben még mindig közel álló párt félhivatalos álláspontját, és vezető munkatársa révén hozzáfűzte a saját értelmezését is. A mai szám arról árulkodik, hogy anyagi támogatás híján Magyarország legpatinásabb napilapja mintha kezdene kigyógyulni a pártosság betegségéből.