Médianapló

Médianapló - Mi csordogál a miniszterelnökök kútfejéből?

2014. március 25. 11:11 - Zöldi László

Van egy új portál, amelyet alighanem érdemes lesz olvasni. A digitális zűrzavarban talán soha nem vettem volna észre az Oxox.hu-t, ha nem kér interjút Medgyessy Pétertől. A volt miniszterelnök kifejtette például: „A modern politizálás lényege, hogy olyanokat kell mondani, amit másnap lehet idézni.” Nem sikerült egyeztetni a tárgyat a vonatkozó névmással – amiket vagy amilyeneket kellett volna írni -, a gondolat azonban ezzel együtt is alkalmat ad arra, hogy eltűnődjünk a szállóigék és a nyilvánosság kapcsolatáról.

A neves interjúalany röviden jellemzett néhányat a magyar miniszterelnökök közül. A másnap idézhető mondatok szempontjából megdicsérte például Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort - ebben a sorrendben. Majd hozzáfűzte, hogy „Bajnai nem annyira”, és „Attila kívánnivalót hagy maga után”. A számítógép merevlemezén megnéztem a legutóbbi negyedszázad termését, az általam gyűjtött mintegy kétezer szállóigét, és azt figyeltem meg, hogy Medgyessy Péter kilenccel képviselteti magát 1994-től 2004-ig. Feltűnt az is, hogy a miniszterelnöki korszakából eggyel sem. Utódja, Gyurcsány Ferenc csakugyan jó teljesítményt nyújtott húsz szállóigével 2002 és 2013 között, tehát alig több mint egy évtized alatt. Mégis meglepő, hogy csaknem fél évtizedes miniszterelnöki tevékenységéből csupán kettőre futotta.

Orbán Viktor harminc gyakran idézett mondattal van jelen a gyűjteményben. Igen ám, csakhogy a politikusok közti országos csúcs huszonhárom esztendőre esik, ebből a nyolc miniszterelnöki évre kilenc jut. Bajnai Gordon kútfejéből összesen kilenc szállóigére tellett 2009 és 2013 között, speciel miniszterelnökként egyre sem. Ami Mesterházy Attilát illeti, ugyancsak kilenc ütős mondat hagyta el a száját 2004-től napjainkig, az eddigi utolsó épp tegnap hangzott el. A Népszava kiküldött munkatársa tudósít arról, hogy egy mezőkövesdi kampánygyűlésen a szójátékot választotta: „Klasszikus korban élünk. A fideszeseknek klassz, a többieknek pedig kuss.”

Nem kétséges, hogy a magyar miniszterelnökök a nyilvánosság első számú kedvezményezettjei. Kitüntetett helyzetükből azonban nemcsak előnyük, hanem hátrányuk is származhat. A rendszerváltás utáni kormányfők között akadtak olyanok, akiket retorikai szempontból megbénított a tisztség. Előtte meg utána viszont, még vagy már szabad emberként csak úgy ontották a másnap idézhető mondatokat.    

komment
süti beállítások módosítása