Geszti Pétert sokan utálják. Ez az érzés távol áll tőlem, az említett urat tehetséges embernek tartom, mert még a bőre alatt is ötlet rejlik. Érdekes tulajdonsága, hogy hisz a tömegkultúrában - abban, hogy jó ügyek érdekében is lehet hatni a tömegekre -, és nem látom tragédiának, hogy ebből a hitből még anyagi haszna is származik.

Néhány évvel ezelőtt fölháborodtam volna ama mondatán, ami a Népszava mai számában jelent meg: „Mind ritkában találkozom tisztességes újságíróval.” Bizonyára ágaskodott volna bennem a szakma iránti szolidaritás, és túláltalánosításnak (előítéletnek) véltem volna a kemény szavakat. Közben viszont rájöttem, hogy a nyilatkozó celeb valószínűleg a bulvár újságírókra gondolt, akik megkeserítik az életét. Erről meg az a véleményem, hogy aki beengedi őket a konyhájába és a dolgozószobájába, ne csodálkozzék, ha a hálószobájába is bekukkantanak. Van azonban egy másik mondata, amely általánosításnak is megteszi: „Ma abban érdekelt a politika és a média, hogy azt keresse, ami elválasztja az embereket, s nem azt, ami összeköti őket.” A gondolatból kivonnám a politikát, maradnék inkább a médiánál, amiben eltöltöttem néhány évtizedet, sőt a történetét is sikerült megismerni.

Azért üt szíven az iménti megállapítás, mert magamon is észrevettem az érvényességét. Fiatal újságíróként sok interjút készítettem okos emberekkel, leginkább tudósokkal, és azt tapasztaltam, hogy hajlamosak elkenni a dolgokat. Csakhogy ez az, ami nem érdekli az olvasókat, ezért úgy formáltam meg a szöveget, hogy legyen benne egy kis dráma is. Ha más nem, hát a két beszélgetőpartner konfliktusa, mely feloldódik persze az interjú végére. Ez a dramaturgia annyira belém ivódott, hogy átsugárzott a magánéletemre is. Abból is drámát csiholtam, amit el kellett volna simítani. Mára megértőbb lettem, talán bölcsebb is, és ritkábban viszem végig a konfliktusokat.

Ettől azonban még igaz a megállapítás, hogy a médiát az összecsapások éltetik. Az újságírókat csakugyan a dráma vonzza, márpedig ha nem akarnak meghasonlani önmagukkal, az átlagosnál hányatottabb lesz a magánéletük. Ezzel magyarázom az egyik szociológiai tanulmányból ismert felmérés eredményét is: szakmánkban feltűnően magas az elváltak aránya. Az a benyomásom, hogy a média természetén nem lehet változtatni. Geszti Péter is jobban tenné, ha legalább ezt tudomásul venné.