Néhány hónapja már utánanéztem. Arra jutottam, hogy Székesfehérvárott, bár számomra tisztázatlan körülmények között. Nincs információm arról, hogy 1963. május 31-én (vagy néhány órával korábban) a jelenlegi miniszterelnök édesanyja miként került a megyeszékhely kórházába. Meg is pendítettem, hogy az ellenzéki politikusok és szerkesztőségek jobban tennék, ha Felcsútot nem vélnék Orbán Viktor szülőfalujának. De mintha falra hánytam volna a borsót.

Az ellenzéki politikusok azóta is így hozzák össze politikai ellenfelüket az általa feltűnően támogatott településsel. Mentségükre szóljon, hogy nem a pontosságukból élnek, annyi igényesség mégis szorult beléjük, hogy Felcsút helyett olykor rokon értelmű szavakat igyekeznek használni, például a szülőfalut. Különösen akkor, ha a szónoklat hevében rögtönöznek, és nem lapozhatják föl a lexikonokat. Én most is lapozgattam a kézikönyveket, mert a Népszava mai számában terjedelmes cikk jelent meg Felcsút, a világ közepe címmel a miniszterelnöki „uradalomról”. Alatta ez olvasható: „Népszava-összeállítás”, ami azt jelenti, hogy az írás egy team munkája.

Ilyen mondatokat találtam benne: „Felcsút, vagyis Orbán Viktor szülőfaluja.” „Forró téma lett a kormányfő szülőfaluja.” „Orbán azonban reptér nélküli is kedveli szülőfaluját.” Vajon a szerzői kollektíva tagjai honnan vették az információt? A Ki kicsoda? évfolyamaiban kizárólag az lelhető fel, hogy a Fidesz-politikus 1963. május 31-én született Székesfehérvárott. Ez azért látszik hitelesnek, mert a kézikönyv szerkesztési elve az, hogy a kiadó kérdéseket tesz föl a kiszemelteknek, akik válaszolnak, ami tehát megjelenik róluk, azt maguk az érintettek hitelesítették. A világháló magyar, angol és német nyelvű szócikkei szintén Székesfehérvárt tüntetik föl, sőt a Kormányportál ugyancsak azt írja, hogy a miniszterelnök „1963. május 31-én született Székesfehérváron, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte.”

Annyit még megtudtam más forrásokból, hogy az Orbán-család a kormányfő nagyapja révén Alcsútdobozhoz kötődött, és a nagy hírre vergődött unoka Vértesacsa általános iskolájába is járt. A ’szülőfalu’ kifejezéssel sehol sem találkoztam. Ami pedig a Népszavát illeti, a munkatársai filléres gondokkal küszködnek, és az együttérzés a kelleténél talán gyakrabban fogja vissza a tollamat. Holott a pontosság a templom egerénél sem lehet pénzkérdés.