Médianapló

Médianapló - A két G nyomában

2013. július 28. 10:30 - Zöldi László

A Magyar Hírlapban is olvashatóak figyelemre méltó írások, például a Hullámtér című hétvégi mellékletben mindig. Az egyik kulcsember Alexa Károly, akit még a marxista korszakából ismerek. A múlt század hetvenes éveiben kulturális rovatvezetőként dolgozott a kormány lapjaként elkönyvelt Magyar Hírlapnál. Képzett irodalomtörténész, és bár azóta átigazolt a másik oldalra, szakmai ízlése kifogástalan.

 

Tegnap Gelléri Andor Endre novelláit ajánlotta a figyelmünkbe. Okfejtése meggyőző, van azonban egy mondata, amely magyarázatra szorul. A két világháború közti korszak talán legjobb elbeszélőjéről írta: „Első könyvéről egyedül az erdélyi ’marxista’ Korunk ír elítélőleg (emlékszünk a szoc. évtizedek Gaál Gábor-kultuszára; ő volt a főszerkesztő, jegyzem meg, mert ki tartja ezt számon ma már).” Például én, századik születésnapjára ugyanis könyvem jelent meg a kolozsvári szerkesztő magyarországi előéletéről. Akkora kultusza volt G. G.-nek, hogy még a születési évét is rosszul írták a lexikonok. Hiteles adatait e számítógéptől háromszáz méternyire, a Horváth Mihály téri plébánián találtam meg, az anyakönyvben. Nem 1893-ban, hanem két évvel korábban született, egy Bérkocsis utcai cselédlány zabigyerekeként.

 

Azt a cikkíró is említi, hogy ama kritika nem Gaál Gábor nevéhez fűződik, hanem Hamvas H. Sándoréhoz. Azt már én teszem hozzá, hogy az említett szerző alkalmi munkatársa volt a Korunknak. 1933-ban csakugyan közölt néhány kritikát, aztán eltűnt, és csupán az 1936-os évfolyamban tért vissza - két elbeszéléssel. Ha pedig egy főszerkesztő csak az ízlésével egybevágó írásokat közölne, kizárólag a saját cikkeivel kéne megtölteni a lapot. Egyébként a Gaál Gábor leveleit tartalmazó, csaknem nyolcszáz oldalas kötetből kiviláglik, hogy a neves szerkesztő kapcsolatban állt Gelléri Andor Endrével. Nem lepődnék meg, ha egy alaposabb elemzésből kiderülne, hogy méltányolta a novellista „tündéri realizmusát”.

 

Mellesleg nem volt a Korunk főszerkesztője. Nansen-útlevéllel, emigránsként élt Romániában, ezért az impresszumban más jegyezte a kolozsvári folyóiratot. Alexa Károly viszont kétségkívül főszerkesztőként jegyzi az Életünk című szombathelyi folyóiratot. Írásaiból és nyilatkozataiból tudható, hogy ezernyi gonddal küszködik, nemrégiben még a lap létjogosultságát is megkérdőjelezték. Ha belenézne a Gaál Gábor-levelek 1974-ben megjelent kötetébe, rácsodálkozhatna, hogy szerkesztői erőfeszítései mennyire hasonlítanak az erdélyiére.                  

komment
süti beállítások módosítása