Végre megkérdezhettem Kósáné Kovács Magdától, vajon mikor és hol ejtette ki száján azt a szállóigét, amit manapság is gyakran emlegetnek. Tegnapelőtt futottunk össze egy rendezvényen, ahol a szünetben alkalom adódott a beszélgetésre. Mielőtt azonban leírnám, hogy mit válaszolt, röviden összefoglalom a kérdezősködés okát.

1998 késő tavasza óta több százszor imigyen jelent meg, hangzott el egy utalás a hazai nyilvánosság különböző fórumain: „ahogy azt Kósáné Kovács Magda mondta (fejtegette, fogalmazta, magyarázta, taglalta), nemcsak tisztességesnek kell lenni, annak is kell látszani”. De hiába szerettem volna a közismert és neki tulajdonított szállóigét fölvenni az immár kétezer rendszerváltás utáni aforizmát tartalmazó gyűjteményembe, a Lefülelt mondatok-ba, sehol sem találtam nyomát az eredeti gondolatnak. Lám, végre itt az alkalom, hogy megismerhetem a lelőhelyét.

Az akkor MSZP-s, most pedig DK-s politikusnő elmesélte, hogy írásban nem is lehet meg a lelőhely, mert ama nagy hírnévre vergődött okfejtés a Magyar Rádióban hangzott el. Már nem emlékszik a műsor címére, arra viszont igen, hogy szombatonként sugározták, és az interjút Farkas Zoltán készítette. Épp az idő tájt szenvedett választási vereséget a Horn-kormány, amelynek bukását a korabeli közvélemény egyebek mellett a Tocsik-botránynak tulajdonította. Ebben a hangulatban kérdezte tőle az újságíró, hogy miként vélekedik a helyzetről. Akkor mondta a szállóigévé vált bölcsességet, ám azzal az előzménnyel, hogy régi mondásnak nevezte. Hangsúlyozta tehát, hogy nem ő találta ki.

2013. április 24-én, a Politikatörténeti Intézet konferenciatermében, némi tűnődés után még azt is hozzáfűzte a politikusnő, hogy az aforizmát valószínűleg a nagyszüleitől hallotta. Ők Máramarosszigeten éltek, a zsidó negyed közvetlen szomszédságában, és talán valamelyik rabbi osztotta meg velük a bölcsességet, aki naphosszat a Talmudot tanulmányozta. Azt már én teszem hozzá, hogy milyen jó volna, ha még élne Scheiber Sándor, a zsidó folklór elképesztően művelt ismerője. Ő nyilván kapásból, legföljebb órák alatt fejtené meg a művelődéstörténeti rejtélyt. De talán akad még mikrofilológus, aki a múlt homályába vesző szállóigéről föllebbenti a fátylat.