Médiatanárként figyelem a kampányoló politikusokat. Mondanak-e valamit, amiből kiderül, hogy ha esetleg hatalomra kerülnek, vajon mit kezdenek a médiával? Bajnai Gordon eddig nem jeleskedett, őszintén szólva néha az volt a benyomásom, hogy nem is igazán érti a hazai média mélyebb összefüggéseit. A minap azonban olyasmit mondott, ami elgondolkoztatott.

Az egyik televízióban meghirdette, hogy haza kéne csábítani a Nyugatra sodródott fiatalokat. Majd kifejtette, hogy nyelvtudásra, informatikai felkészültségre és vállalkozási ismeretekre volna szükség, máskülönben nehéz lesz megfelelő helyet találniuk a munkaerő-piacon. Pontosan fogalmazott, az újságíró-képzésben is ez a gond. Amióta tanítok, négy főiskolán dolgoztam, az egrin, a nyíregyházin, a székesfehérvárin és a szombathelyin (sokkal több nincs is, ahol a kommunikációs oktatás keretében újságírást lehet tanulni). A tapasztalataim vegyesek.

Bár nem illik beülni a kollégák előadásaira, szemináriumaira, érzékelhető, hogy milyen hallgatókat adunk kézről kézre egymásnak. Azt vettem észre, hogy Bajnai első két pontjával nem is állunk olyan rosszul. A szombathelyi diákok például elmaradtak ugyan a számítástechnikában, de boldogulnak a nyelvekkel. Különösen a némettel, nyilván Ausztria közelsége miatt. Az ország másik szélén a nyíregyházi diákok éppen fordítva; otthonosan mozognak az informatikában, ám kevésbé boldogulnak a nyelvekkel. A kommunikáció szakosok leginkább a vállalkozási ismeretek hiányát szenvedik meg.

Ha másodévben tőlem, újságíró-szemináriumon hallanak először arról, hogy akár céget is alapíthatnának, ne csodálkozzunk azon, hogy a végzés után fogaskerekek szeretnének lenni egy lehetőleg nagy médiaszervezetben. Amidőn tehát az újságírással kacérkodó huszonévesek arra panaszkodnak, hogy kevés hellyel kecsegtetik őket a munkaerő-piacon, akaratlanul is a főiskolai oktatás egyik hiányosságát hozzák felszínre. Ezért szoktam meghívni az újságíró-szemináriumra olyan öregdiákokat, akik az elenyésző kisebbséghez, a szerkesztőség-alapítókhoz tartoznak.

Élménybeszámolójukból kirajzolódik, hogy különösen a digitális sajtóban, a kisvárosi portál létrehozásában adódnak lehetőségek. Az már az erősebbiknek vélt nem kudarca, hogy szinte kizárólag „gyenge” nők választották a nehezebbik, de hosszú távon gyümölcsözőbb utat.           i