A jelek arra utalnak, hogy döntés született. A kormányzat befolyási övezetében lévő tizennyolc megyei és egy városi napilap elhallgatja Magyar Péter országjárását.

Amidőn az újdonsült politikus Békésben kezdett kampányolni, még azt hittem, hogy Gyula 28 ezres lélekszámához képest a több ezernyi közönségnek lesz hírértéke a Békés Megyei Hírlap online változata számára. Ennél persze többet is megtudhattam volna a hallgatás okáról, de nem akartam kínos helyzetbe hozni a főszerkesztőt, akit újságírásra tanítottam a szegedi egyetemen.

Akkor kezdtem gyanakodni, hogy a megyei lapok főszerkesztői szakmailag elfogadhatatlan helyzetben leledzenek, amikor a Fideszből kiszakadt politikus átment a Dunántúlra. Baranya székhelyén, a Dzsámi előtt 3-4 ezer ember gyűlt össze, ami Pécs 140 ezres lélekszámához képest szokatlanul nagy tömeg. Mégsem érte el a Dunántúli Napló ingerküszöbét. A helyi napilap online változata helyett a SzabadPécs.hu révén értesülhettünk arról, hogy Magyar Péter miről beszélt a főtéren.

Az ellenzéki sajtó arról is beszámolt, hogy a 25 ezres Komlón 800-an, a 8700 főnyi Siklóson 200-an hallgatták a piros-fehér-zöldre mázolt kisteherautó platóján szónokló politikust. Sőt, az alternatív szerkesztőség videofelvételen örökítette meg Magyar Péter szavait - az őt idéző országos lapok örömére. A baranyai látogatás után az országjáró politikus átment a szomszédos Tolnába, ahol a Tolnai Népújság online szerkesztősége elfelejtett tájékoztatni az ottani gyűlésekről.

Tegnap így érte el a Tisza-párti stáb a Balaton északi partját. A Napló című veszprémi napilap online változata „természetesen” nem számolt be Magyar Péter megnyilvánulásairól. Holott a közélet szorgos üstököse május elsején fölkereste az ajkaiakat, a devecserieket, a sümegieket, a tapolcaiakat és a veszprémieket. Tapolcát például 14 ezren lakják, és a Tisza-párti politikus bemutatkozását egy kétheti lap tudósítása szerint 5-600-an kísérték figyelemmel.

A megyeszékhelyi összejövetelről részletesen számolt be a Veszprémkukac.hu. S. Bonnyai Eszter tudósító úgy saccolta, hogy „Politikai rendezvényen soha nem volt annyi ember a lordok háza és a történelmi szoborcsoport közötti téren, mint tegnap.” A kukacosok azt is kiderítették, hogy Magyar Péter ezekben az órákban beszédet mond vagy már mondott is Balatonfüreden, Bándon, Pápán, Várpalotán és Zircen.

Az alternatív hírforrásokból kirajzolódik az országjárás szerkezete. A NER-ből kiszakadt politikus úgy járja végig a vidéki Magyarországot, hogy a megye összes városába beköszön. S mint Bánd esetében, még egy-két faluba is eljut. Egy szinttel lejjeb néz körül tehát, mint a Demokratikus Koalíció, amely csak a megyei jogú városokat vette célba. A csakot azért nem teszem idézőjelbe, mert elképzelhető, hogy a DK reálisabb célt tűzött ki maga elé.

Csupán arra van energiája és embere, hogy a megyei jogú városokon hagyjon némi nyomot. Vele ellentétben Magyar Péter a kisebb városokat is szeretné meghódítani, bár lehet, hogy ez meghaladja az erejét. Hamarosan kiderül. Addig is földereng, hogy kitől tanulta az országjárás fáradságos mesterségét. Torgyán József az 1998-as országgyűlési választás előtt kiküldte ifjú munkatársát, hogy tanulmányozza az amerikai republikánusok kampányát.

Amidőn Molnár Róbert - jelenleg a kübekházi polgármester - hazajött, a Torgyán-konvoj fölkerekedett. A stáb két napra kibérelt egy szállodai emeletet, és onnan rajzott ki a környékbeli településekre. A kisgazda politikus több faluba jutott el, mint most az országjáró közéleti személyiség, mert bázisát inkább a földművelők között kereste. Az alternatív sajtóból kirajzolódik Magyar Péter szónoki módszere is.

Két nap alatt vagy tízszer adja elő ugyanazt a félórányi tartalmat. Előtte azonban van öt-tízpercnyi szövege, amelyben személyes hangot üt meg, és érzelmi szálakat oszt meg a közönségével. Például a bakonyi falu, Bánd esetében azt, hogy a rokonság egy része onnan származik. A tudósításból nem derül ki, hogy csupán utalt Mádl Ferencre, vagy meg is említette a néhai köztársasági elnököt, aki bándi születésű.

Miután a szónok kifejtette, hogy mi köti a helybéliekhez, áttér általános mondandójára, melyet egyre rutinosabban fogalmaz meg. Korántsem biztos persze, hogy ez előnyére válik. Erről jut eszembe, hogy 2022 elején Dobrev Klára eljutott szűkebb pátriámba, Kecskemétre. Aznap ő is több településen beszélt, és fáradtan érkezett. Úgy köszönt be, hogy Kecskemét kormánypárti polgármesterét leurazta. Megfagyott körülötte a levegő. Rajta kívül mindenki tudta, hogy a százezres várost évek óta asszony dirigálja.

Magyar Péteren is látszik a fáradtság, eddig azonban egyik érzelmi indításban sem tévedett.

Tíz mondat Magyar Péter kommunikációjáról

Egy pár hete a semmiből előbukkant fiatalember még meg sem alakult pártja akkora tömeget toborzott, mint a pártállam és a parlamenti ellenzék együttvéve. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2024. március 18.)

Megtölti az Andrássy utat. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, 2024. március 20.)

Magyar Péter tömegeket tud megmozdítani. (Vasali Zoltán politológus, ATV, 2024. március 26.)

Bizonyította, hogy tömeg áll mögötte. (Nagy Attila Tibor politológus, Népszava, 2024. április 8.)

Magyar társadalmi támogatottsága elképesztően megnőtt. (Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, Magyar Rádió, 2024. április 12.)

Az elmúlt egy-másfél évtized legnagyobb látogatottságú közéleti rendezvénye. (Bod Tamás újságíró a gyulai összejövetelről, magyarnarancs.hu, 2024. április 18.)

Magyar Péter és a Tisza Párt számára zsúfolásig telt a pécsi főtér. (Babos Attila újságíró, SzabadPécs.hu, 2024. április 24.)

Ordító a különbség a platón ácsorgó, kérdésekre a hideg és minden kényelmetlenség ellenére válaszolgató ember és Orbán Viktor testőrök gyűrűjében véghezvitt sunnyogása között. (Tamás Róbert publicista, KolozsváriSzalonna.blog, 2024. április 25.)

A székelykapunál 5-600 fős tömeg volt kíváncsi. (Név nélküli tudósítás, Tapolcai Újság, 2024. május 1.)

Kiáradt a Tisza Veszprémben is. (S. Bonnyai Eszter újságíró, Veszprémkukac.hu, 2024. május 2.)

Mindkettőből országos botrány kerekedett. Afféle botrányocska, mely három nap alatt lecseng ugyan, de azért vannak tanulságai.

Az egyik erősebb visszhangot keltett az országos sajtóban. Leginkább ama portálok révén, amelyek nem nézik lábhoz tett fegyverrel a hatalom gyakorlását. Egy nyíregyházi szülész-nőgyógyász elolvasta, hogy a Momentum egyik Európa-parlamenti képviselője, aki civilben orvosnő, levelet írt a focisták nemzetközi szervezetének. Nehezményezte, hogy a Ferencváros focicsapata kacérkodik az orosz gigacég Gazprommal.

A főorvos úr idézhetetlen szövegű kommentben csillogtatta a női nemi szervről szerzett tudását. Amidőn trágár kommentjének híre ment, munkahelye még védte, mondván, hogy talán nem is ő írta a minősíthetetlen véleményt, hanem valaki visszaélt a fészbukos profiljával. Óvatosságból az etikai vizsgálat idejére mégis megkérte, hogy egyelőre mellőzze a kórházat. A vizsgálat azzal zárult, hogy a csoportvezető főorvost azonnali hatállyal elbocsátották.

Amit itt összefoglaltam, az Budapesten szerkesztett újságokból tudható. Valamint baráti telefonokból, másfél évtizedig dolgoztam ugyanis Nyíregyháza felsőoktatási intézményében. A területileg illetékes újság, a Kelet-Magyarország online változata egy sort sem írt az esetről, amely a telefonválaszok tanúsága szerint sok embert foglalkoztat a megyeszékhelyen, de a kórház regionális vonzáskörzetében is. 

Találgatom a hallgatás okát. Valaki úgy gondolta a megyei laphálózat fővárosi központjában, esetleg a helyi újság szerkesztőségében, hogy ami megesett, az legföljebb három napig borzolja a kedélyeket? Ha így van, akkor pedig nem is érdemes vagy nem is szabad foglalkozni vele. Igen ám, de ha csakugyan így történt, a kormányhoz közel álló sajtó hatékonysága szempontjából kontraproduktív döntés született.

Ha a helyi és a környékbeli érdeklődők nem kapják meg a kielégítő információkat, óhatatlanul azokra a sajtóorgánumokra fanyalodnak, amelyek a másik oldal nézőpontjából tálalják a fejleményeket. Ezzel nem azt állítom, hogy az eset elhallgatásának politikai oka van, hisz’ erre nincsenek bizonyítékaim. Az viszont állítható, hogy a tájékozódásba bekapcsolt kormánykritikus portálok elolvasásával az egész ügy politikai színezetet kapott.

Azért nem fogalmazok ennél határozottabban, mert a másik orvosi botrány arról árulkodik, hogy vannak helyzetek, amikor a területileg illetékes sajtótermék mégiscsak vállalkozik a tájékoztatásra. A Bács-Kiskun Megyei Központi Kórház főigazgatója bejelentette a kiskunhalasi tagkórház honlapján, hogy a helyi főigazgató „távozott” a posztjáról. Néhány óra múlva a választókörzet országgyűlési képviselője - mellesleg kormánypárti politikus - följegyezte a fészbukos üzenőfelára, hogy kiáll a leváltott főigazgató mellett.

Szerinte „kibékíthetetlen személyi konfliktus” van a kecskeméti és a halasi főigazgató között, és az utóbbinak „nem vált előnyére, hogy a halasi kórház jobban működik, mint a kecskeméti”. Mindez a Petőfi Népe című kecskeméti újság online változatából tudható, meg a rokonaimtól és a középiskolai osztálytársaimtól. A szerkesztőség két nap múlva újabb cikket szentelt a témának.

Hírt adott arról, hogy „mintegy kétezren” tiltakoztak „szimpátia megmozduláson” a halasi főigazgató elmozdítása ellen. Értesített arról is, hogy az országgyűlési képviselő fölkereste a kancelláriaminisztert, és tájékoztatta a fejleményekről. Az Országos Kórházi Főigazgatóság nemrégiben kinevezett vezetőjénél pedig kezdeményezte a kecskeméti főigazgató leváltását és a halasi visszahelyezését. Vajon mi rejlik a botrány tényszerű tálalása mögött?

Az-e, hogy a nyíregyházi ügyből levont tanulságok nyomán a megyei laphálózat fővárosi központjában - vagy még följebb - nem akarták átengedni az értelmezést a kormány tevékenységét fürkésző sajtónak? Esetleg nem akarták kockáztatni az önkormányzati választás kormánypárti esélyeit Kiskunhalason és környékén, ahol a leváltott főigazgató az egyik legnépszerűbb ember?

Az is megfordult a fejemben, hogy e két lehetőség nem zárja ki a harmadik (személyes) mozzanatot sem. Azt, hogy a kormánypárti honatya pandémia idején nagyon súlyos állapotban került a kiskunhalasi kórházba. Életét az ország legjobban fölszerelt fertőzőbeteg-részlegén mentették meg.

Tíz mondat az egészségügyről

Lemondtam, mert nem arra szerződtem, hogy a magyar egészségügy fölszámolóbiztosa legyek. (Kovács Pál volt egészségügyi miniszter, Hajdú-Bihari Napló, 1995. május 27.)

Az egészségügy igénye mindig nagyobb a realitásoknál. (Gógl Árpád egészségügyi miniszter, Napló, 1998. október 5.)

Az egészségipar több nemzeti jövedelmet termel, mint amennyit az egészségügy felhasznál. (Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, volt egészségügyi miniszter, Magyar Narancs, 2010. szeptember 23.)

A magyar egészségügy beteg. (Czeizel Endre orvosprofesszor, Népszava, 2012. július 7.)

Azt nem szabad megengedni az egészségügyben, hogy ha van pénzed, jó ellátást kapsz, ha nincs, ott a fapad. (Gémesi György volt sebészorvos, gödöllői polgármester, Szabolcs Online, 2015. december 3.)

Mára az egészségügy teljesen széjjelesett. (Simkó Eszter szociológus, Klubrádió, 2017. november 20.)

Az egészségügyet ma még betegségügynek hívhatnánk. (Kásler Miklós onkológus, emberi erőforrás miniszter, Magyar Idők, 2018. október 13.)

Az egészségügy olyan bili, amelyiknek belül van a füle. (Haskó László orvos, Népszava, 2019. szeptember 24.)

Háború esetén a hadiipar lendül fel, járvány idején az egészségügy. (Pogátsa Zoltán közgazdász, HírKlikk.hu, 2020. március 16.)

Az állami egészségügy alulteljesít, a magánra nem telik. (Danó Anna újságíró, Népszava, 2023. június 22.)

A rendszerváltástól még senki nem lesz tehetséges. (Hofi Géza humorista, Zalai Hírlap, 1994. április 23.)

A hazafiság, ha izzó is, senki mást ne perzseljen. (Kányádi Sándor költő, Jászkun Krónika, 1995. április 29.)

A jövőről senki nem tud semmit, úgyhogy könnyű róla beszélni. (Heller Ágnes filozófus, Heves Megyei Hírlap, 2004. június 21.)

A celeb semmiből lett senki. (Gálvölgyi János színész, Vasárnapi Hírek, 2009. október 18.)

A bulvár a senkik futtatása. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Televízió, 2012. december 20.)

Ma már egy senkiből is lehet valaki. (Halmosi Viktória influenszer, Facebook.com, 2019. április 15.)

Lehet, hogy idézőjelben egy senki vagyok. (Baukó Éva celeb, RTL Klub, 2021. február 11.)

Az emberből akkor lesz valaki, amikor már senki lett belőle. (Borkai Zsolt volt győri polgármester, Magyar Hang, 2024. március 22.)

Felfuvalkodott kis senki. (Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Magyar Péterről, Telex.hu, 2024. április 19.)

Ez a senki felért a csúcsra. (Bayer Zsolt publicista Magyar Péterről, Magyar Nemzet Online, 2024. április 30.)

Marosvásárhelyi barátom hetek óta készült a Magyar Péter-jelenség értelmezésére, és ma hajnalban föl is tette az ÚjHét.com üzenőfalára. Álláspontját érdeklődéssel olvastam, mert a határon túlról néz bennünket. Rálátása van az itteni fejleményekre, és a fáktól is látja az erdőt. Arra a következtetésre jutott, hogy érti a tömegek lelkesedését a közélet új csillaga iránt, az értelmiségiek azonban megtehetnék, hogy a jelenség mögé néznek.

Befejezésül fölelevenített egy irodalmi berkekben ismert anekdotát. Így utalt az orbántalanítandó Fidesz és a miniszterelnök hatalomgyakorlásából kiábrándult, de a jobboldaliságához ragaszkodó Magyar Péter lehetséges koalíciójára: „Ha a két jobboldali ’test’ kormányoz majd, és az Európai Parlamentben is együtt szavaznak, akkor Örkény kohós esetét idézve egy lófasz lesz itt, nem rendszerváltás.”

Nem szeretek csúnya szavakat használni, azt azonban megtapasztaltam, hogy a jó író igyekszik úgy beszéltetni a teremtményeit, amilyen a szókincsük. Amióta Örkény István megírta az ötvenes évek elején vele Sztálinvárosban történteket, tudhatjuk, hogy vannak olyan társadalmi rétegek, amelyek nem föltétlenül az akadémikusok nyelvét beszélik. A munkahelyi pletykálkodás vagy a családi veszekedés közben csak úgy szállnak a levegőben azok a fránya lófaszok.

Ráadásul az egyénítés eme eszköze elsodorta az említett kifejezés és a hátsó fertály már-már közhelyszerűen emlegetett kapcsolatát. Beírtam a keresőbe a ló- kezdetű szót, és kiderült, hogy a napilapokban alig van jelen. A hetilapokban gyakrabban olvasható, de csak azért, mert olykor közölnek novellát és tárcát is, többnyire egyénített szereplőkkel. A lóizé leginkább a folyóiratokban tenyészik, méghozzá két okból.

Az egyik az, hogy ott aztán csakugyan sok a novella, a regényrészlet és a drámaszöveg. A másik ok viszont az, hogy az Örkény-műfaj, az úgynevezett egyperces novella a magyar folyóirat-kultúra szerves részét alkotja, ha úgy tetszik: divatot csinált. A kohós esetre gyakran hivatkoznak a határon túli magyar folyóiratokban is. Ez kirajzolódik a bejegyzésem utáni összeállításból. Árulkodó az is, hogy a politikusok óvatosságból szinte egyáltalán nem használják az indulatosságot jelző kifejezést.

Egyetlen kivételt ismerek. Sokan láttunk tévéközvetítést a parlamentből, hallgattuk a miniszterelnököt az ország helyzetéről. Részlet az Országgyűlési Naplóból: „Dr. Hadházy Ákos képviselő helyén ülve felmutat egy táblát, amelyen a következő szöveg látható: „A lónak a faszát!” (2019. október 31.) Nem bocsátkoznék az idézet aktuálpolitikai elemzésébe. Beérem azzal, amit évtizedekkel ezelőtt, az Élet és Irodalom című hetilapnak helyet adó pesti háztömb közelében, a Nimród nevű talponállóban hallottam egy Kossuth-díjas írónktól.

Elmesélte, hogy Dunapentelén javában építették a későbbi Sztálinvárost. A félig kész Sztálin Vasműbe 1950-ben írókat és riportereket hívtak, hogy megörökítsék a szocialista ipar legszebb, legmaradandóbb pillanatait. A vendégek között volt Örkény István is. A Vasmű párttitkára kísérte őket az épülő kohóhoz, és lendületesen magyarázta, hogy két hét, legföljebb egy hónap múlva itt már acél fog folyni. Egy pillanatra azonban megakadt tekintete az egyik vendégen.

Ismerős volt az arca, bár hajdanában mintha több haja lett volna. Majd némi zökkenő után úgy folytatta a kiselőadást, ahogy elkezdte. Mindazonáltal az üzemlátogatás végén odament Örkényhez, és megkérdezte tőle, honnan ismerheti. Megtudta, hogy az író papája Örkény Hugó, aki Budapesten működtette a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésénél lévő Csillag gyógyszertárat. A párttitkár fiatalemberként ott volt patikussegéd.

Bizalmasan átkarolta az író vállát, és ezt súgta a fülébe: „Österreicher úr, lófasz fog itt folyni, nem acél.” Utánanéztem az Örkény István tollára kívánkozó anekdotának, és az időben visszafelé menet az első utalást az Index.hu 2016. november 17-i számában találtam. Nagy Attila Károly üdvözölte „Örkény István legendás egypercesét.” A történetet meg is leltem az Egyperces novellák 2004-es kiadásában, Radnóti Zsuzsa dramaturg magyarázó jegyzetével.

Az író özvegye kifejtette, hogy a sztálinvárosi epizódot a férje sosem novellásította. Helyette ő közölte, „a rendelkezésére álló dokumentumok alapján”. Házi könyvtáram becses darabja az Egyperces novellák legvaskosabb gyűjteménye, melyet 2018-ban jelentetett meg a Helikon Kiadó. A 247., 248. és 249. oldalán látott napvilágot Az a bizonyos sztálinvárosi anekdota. Ezt írta róla Radnóti Zsuzsa: „1987-ben a rendelkezésre álló dokumentumok alapján állítottam össze.” Hozzáfűzte, hogy 1960-ban a férje „saját szavaival”.

Vajon Örkény írta-e? Vagy csak mondta? Ha csupán mondogatta, akkor a feleségének négyszemközt, vagy társaságban idézte a párttitkár és az író beszélgetését. Imigyen: „-Egyébként jól értettem? Örkénynek hívják az író urat? - Igen. - A gyógyszerész fia? - Igen. - A Csillag-patika tulajdonosáé? - Igen. - Ja úgy. Akkor elárulom, író úr. Lófasz fog itt folyni, nem acél.” (Ezt a változatot közölte lábjegyzetben, magyarázatként a marosvásárhelyi portál szerzője.)

Tíz évvel a Sztálin Vasmű avatása után, 1960. június 10-én figyelemre méltó cikk jelent meg a Magyar Nemzet című napilapban. Tamás István úgy érzékeltette az örkényes történetet, hogy Szabónak nevezte az íróvendéget, akit felismert a párttitkár, és félrevonva ezt mondta neki: „Nyavalya lesz itt, kérem, nem kohó.” Örkény helyreigazítási kérelemmel fordult a patinás újság főszerkesztőjéhez. Közölte, hogy ő nem Szabóként volt Sztálinvárosban, hanem Örkényként, és „Az illető nem nyavalyát mondott, hanem lófaszt.” A pontosítás nem jelent meg.

A teljesség kedvéért még két mozzanatot érdemes tisztázni. Az egyik az, hogy a Nimród-kocsma pultjánál álldogáló Kossuth-díjas író miért nevezte Österreichernek Örkény Istvánt. Az apja 1906-ban magyarosított, íróvá lett fia tehát már Örkényként született 1912-ben. Ettől persze a patikussegédből lett párttitkár 1950-ben, a legvadabb Rákosi-országlás idején még urazhatta az íróvendéget a hajdani gyógyszertár-tulajdonos eredeti nevén.

De vajon párttitkárként fogadta-e a küldöttséget? Miskolczi Miklós, Dunaújváros krónikása összegyűjtötte az ilyen és ehhez hasonló történeteket, a Kacagtató Sztálin-városi anekdoták című könyv 2013-ben jelent meg. A Mi fog itt folyni? című szösszenetben a szerző két ponton változtatott a korjellemző és mulatságos anekdotán. A vendégeket a helyi források szerint nem a párttitkár, hanem a főmérnök kísérte.

Délelőtt, a Vasműben, a kor szokásainak megfelelően még elvtársozta Örkény Istvánt. Délután azonban, immár az épülő város közepén lévő, Béke téri Késdobálóban ismét összefutott vele. Két rum között rájött, hogy voltaképpen az Örkény-patika tulajdonosának fiával beszélget. Ekkor mondta neki bizalmasan, a hátát lapogatva: „Örkény úr, lófasz fog itt folyni, nem acél.”

Tíz mondat a lófaszról

Egy jól elhelyezett lófasz találóbb lehet tizenöt mertnél. (Bordás Győző újvidéki író, Híd, 1990/1.)

Lófasz lesz itt, nem Európa. (Vágvölgyi B. András publicista, Élet és Irodalom, 2001. április 13.)

A szemléletváltást, azt, hogy milyen lehetne szépítés nélkül írni, legszebben a híres örkényi anekdota csattanója illusztrálja. (Vári György irodalomtörténész, Beszélő, 2006/11.)

Lófasz lesz itt, nem Európai Egyesült Államok. (Alexander Bródy amerikai magyar reklámguru, 24.hu, 2020. május 8.)

A lóalkatrész emlegetéséből jobban ért a magyar. Pontosabban csak ezt érti. (Rab László újságíró, Újnépszabadság.com, 2020. július 19.)

Végrehajtani pedig a lónak a faszát fogja. (Bayer Zsolt publicista Hadházy Ákosról, Bádog.blog, 2021. január 7.)

Afrikai civilizáció nincs. Ott a fekák az őserdőben lófaszt se csinálnak. (Gulyás László történész, szegedi egyetemi tanár, Szeged.ma, 2021. április 7.)

A kormánybérből és pártfizetésből élő visszhangok szemforgató módon belecsimpaszkodnak egy-egy lófaszba. (Gábor György filozófus, Újnépszabadság.com, 2022. november 20.)

A nagy lófaszt, azt. Ez itt, kérem, háború, amit a magyar kiadók és szerzők ellen indítottak. (Papp Dóra ifjúsági író a könyvek fóliázásáról, Facebook.com, 2023. május 30.)

Ha a két jobboldali „test” kormányoz majd, és az Európai Parlamentben is együtt szavaznak, akkor Örkény kohós esetét idézve egy lófasz lesz itt, nem rendszerváltás. (Ágoston Hugó marosvásárhelyi újságíró, ÚjHét.com, 2024. április 30.)

Bármilyen közéleti téma - akár az időközben baloldali politikussá vált volt férjem meghökkentő, megtévesztő ámokfutásának - értékelése újra politikai mezőbe helyezne, amit el akarok kerülni. (Varga Judit Fidesz-politikus, volt igazságügyi miniszter, 444.hu, 2024. március 20.)

Annyi csupán a különbség, hogy Márki-Zay Péter nem terrorizálta a feleségét. (Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, ATV, 2024. március 26.)

A napszemüvege női. (Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, Facebook.com, 2024. április 9.)

A rendszert nem tudja leváltani, de az ó-ellenzéket igen. (Vona Gábor Második Reformkor-politikus, YouTube.com, 2024. április 13.)

Nem volt sajt a szánkban, amit kiénekelhetett volna. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2024. április 13.)

Magyar Péter hozta a nagy szelet, de a szikrákat a Momentum hozta. (Donáth Anna Momentum-politikus, Telex.hu, 2024. április 22.)

A magyar politikai palettán helye van. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Privátbankár.hu, 2024. április 24.)

/”Mit gondol Magyar Péterről?”/ A baloldal belügyének tartom. (Orbán Viktor miniszterelnök, Telex.hu, 2024. április 24.)

Szalámizná az ellenzéki pártokat. (Dobrev Klára DK-politikus, 444.hu, 2024. április 24.)

Legkevésbé nekünk okoz majd fejfájást. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2024. április 27.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor faluzott, Deutsch Tamás dollárbaloldalazott, Kósa Lajos és Dobrev Klára magyarpéterezett, Magyar Péter uniózott, Medgyessy Péter pedig változtatott.

A futball olyan, mint egy utcalány. Mindig arra fordul, ahonnan a pénzt választhatja. (Kálnoki Kis Attila sportújságíró, 24.hu, április 22.)

Mégiscsak én volnék Magyarország első falusi miniszterelnöke. (Orbán Viktor miniszterelnök Nemesgörzsönyben, Veol.hu, április 22.)

Magyarország legutóbbi falusi miniszterelnöke a Kossuth Lajos falujában született Németh Miklós volt. Orbán Viktor viszont Székesfehérvárott született. (Schiffer András ügyvéd, Facebook.com, április 23.)

Szabadság-, ketrec- és utcai harcos. (Molnár Bálint publicista Orbán Viktorról, KolozsváriSzalonna.blog, április 23.)

A kegyelmi botrány megingatta a rendszer alapjait. (Csepeli György szociálpszichológus, Klubrádió, április 23.)

Az ellenzéki pártokra és politikusaikra jobban ráunt a saját közönségük, mint a Fideszre. (Magyari Péter újságíró, Válaszonline.hu, április 23.)

A ma is tökéletlen ellenzéki összefogás repedésein továbbra is elszivárog a szavazóbázis. (Tömpe István publicista, Népszava, április 23.)

Magyar Péter tőről metszett ballibsi. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, 444.hu, április 23.)

Messiást várunk a szerelő helyett, amikor már térdig ér a víz. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, április 24.)

Szalámizná az ellenzéki pártokat. (Dobrev Klára DK-politikus Magyar Péterről, 444.hu, április 24.)

Nem előre lefutott meccs a júniusi választás. (Huth Gergely újságíró, Magyar Nemzet Online, április 24.)

Az ország érdeke, hogy felkészüljön egy változásra. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Privátbankár.hu, április 24.)

A változásnak szurkolok. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, április 24.)

Az egész pereputtya milliárdos lett, miközben a társadalom legatyásodott. (Tamás Róbert publicista Orbán Viktorról, KolozsváriSzalonna.blog, április 25.)

A dollárbaloldal kizárólag saját hazája iránti áskálódással foglalkozik. (Deutsch Tamás Európa-parlamenti Fidesz-politikus, Magyar Rádió, április 25.)

Ezek a pártok nem dolgoznak, de közben kígyót-békát kiabálnak arra, aki igen. (Kovács Gergely kutyapárti politikus az ellenzékről, Magyar Hang, április 26.)

Nem az a bajom vele, hogy fideszes volt, hanem az, hogy most is az. (Bauer Tamás közgazdász, volt DK-politikus Magyar Péterről, Klubrádió, április 26.)

Magyar valami egészen furcsa keveréke a celebnek meg a politikusnak. (Somogyi Zoltán szociológus, SzeretlekMagyarország.hu, április 26.)

Nem hiszek az Európai Egyesült Államokban. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Index.hu, április 27.)

Nem Gyurcsány a kétharmad oka, hanem a gyurcsányozás. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, április 27.)

A különböző válogatottakba egyre nagyobb számban érnek oda a taogeneráció tagjai. (Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Mandiner.hu, április 28.)

Az első magyar köztársaságot Kossuth Lajos jelentette be. Ezt a mostanit Szűrös Mátyás. Olyan is. (Végh Antal író, Magyar Tükör, 1993. május 12.)

Az, hogy ki a második, csak akkor érdekes, ha az első távozik. (Nagy N. Péter újságíró, Népszabadság, 1999. október 18.)

Minden háború népszerű az első hónapban. (Temesi Ferenc író, Magyar Nemzet, 2008. július 12.)

A közélet első vonalából visszahúzódtam. (Gyurcsány Fernc volt miniszterelnök, Kapcsolat.hu, 2009. június 2.)

A forradalmak addig tetszenek, amíg az első csepp vér ki nem buggyan. (Majtényi László alkotmányjogász, Mozgó Világ, 2011/1.)

Ha valami nem érdekli Viktort, azt egyszerűen elengedi a füle mellett. Van úgy, hogy első dühömben agyon tudnám csapni. (Lévai Anikó First Lady, Story Magazin, 2015. április 23.)

A pandémia alatt mi, zenészek voltunk az elsők, akik elvesztették a munkájukat, és az utolsók, akik visszaszerezték. (Pásztor Anna énekesnő, Népszava, 2021. december 28.)

Az első piacról élő irodalmi vállalkozó volt. (Mink András történész Petőfiről, Magyar Narancs, 2023. április 6.)

Másodjára már nem lehet első benyomást kelteni. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, 444.hu, 2024. április 23.)

Mégiscsak én volnék Magyarország első falusi miniszterelnöke. (Orbán Viktor miniszterelnök Nemesgörzsönyben, Veol.hu, 2024. április 22.)

Nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Magyar Demokrata, 2007. január 4.)

Nem kellene megengedniük az utánunk következő fiataloknak, hogy miután mi a szovjet rendszer legvidámabb barakkja sorsától megszabadultunk, most a Gazprom legvidámabb barakkjává tegyék Magyarországot. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök a Gyurcsány-kormányról, Magyar Távirati Iroda, 2007. március 11.)

Arról motyog, hogy hát mindkét oldal követett el hibákat. Igaz, csak éppen az egyik nem indított háborút. (Sztankóczy András újságíró Schröder volt német kancellárról, a Gazprom jelenlegi alkalmazottjáról, Outsider.blog, 2022. február 25.)

Felvet kérdéseket, hogy egy orosz gigacéggel köthet-e szerződést a Ferencváros. (Somos Zoltán sportújságíró, 24.hu, 2024. április 22.)

Ki ne találjuk, hogy ha a Gazprom szponzorálná a Fradit, az a piaci működés felé tett lépés lenne. (Kele János közgazdász, 24. hu, 2024. április 22.)

Mi leszünk a Gazprom legszomorúbb barakkja. (Dési János újságíró, Klubrádió, 2024. április 23.)

A Gazprom a vele szemben alacsonyabb küszöbű országok felé próbál nyitni. (Böcskei Balázs politológus, Népszava, 2024. április 24.)

Ízléstelennek tartom, hogy a háborús agresszor rendszerének egyik támogatója legyen egy magyar futballcsapat támogatója. (Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő, Népszava, 2024. április 24.)

A Gazprom a Fradi hátán jutna vissza az európai futballba - ráadásul véres pénzen. (Rácz András Oroszország-szakértő, Facebook.com, 2024. április 24.)

A Gazprom vissza akarja csempészni magát az európai fociba a Ferencváros szponzoraként. (Cseh Katalin Momentum-politikus, Facebook.com, 2024. április 26.)

Országunk első embere egy magtárban indította a Fidesz választási kampányát. A 621 lakosú Nemesgörzsönyben összegyűlt gazdákat ezzel a mondattal próbálta rokonszenvre hangolni: „Mégiscsak én volnék Magyarország első falusi miniszterelnöke.” Kijelentését a nyilvánosság fórumain többen is kétségbe vonták.

Közülük két adatokkal tarkított álláspont olvasható a bejegyzésem utáni összeállításban. Az egyiket Schiffer András írta. Az ügyvédi praxisába visszatért politikus emlékeztetett arra. hogy Németh Miklós is falun született - Orbán Viktorral ellentétben, aki Székesfehérvárott látta meg a napvilágot. A másik ellenvéleményt a Telex munkatársa fogalmazta meg. Nagy Nikoletta a XIX. századig visszamenőleg derítette ki, hogy volt vagy egy tucatnyi magyar miniszterelnök, aki falun született.

Ezek alapján könnyű ama következtetésre jutni, hogy a jelenlegi miniszterelnök nem bontotta ki a valóság minden szeletét. Vajon országunk vezetője miért az idézett mondatot ejtette ki a száján? Már azon kívül persze, hogy igyekezett szert tenni a magtári közönség rokonszenvére. Nos, az összeállításból kibontakozik, hogy Orbán Viktor a magtári gazdák híján is büszke arra, hogy falusi származék létére vitte valamire.

Lám, egy egész ország gazdájának tekintheti magát. De mert falusinak tartja magát, akár Székesfehérvárott is születhetett. E sorok íróját még bába segítette a világra, az egy nemzedékkel fiatalabb kormányfőt azonban csecsemő korában a Kádár-rendszer előnyösebb helyzetbe hozta. A városi kórházak szülészeti és nőgyógyászati osztálya már képes volt befogadni a környékbeli várandós nőket. Ezzel magyarázható, hogy a jelenlegi miniszterelnök édesanyját Alcsútdobozról szállították a fehérvári kórházba.

Ettől Orbán még okkal érezheti magát falusinak, hisz’ 14 éves koráig falun élt. Igaz, csak az utolsó éveket töltötte Felcsúton, amelyet a fél ország vél a szülőfalujának. A felcsúti Kastély-óvoda 60. születésnapját 2015. november 7-én ünnepelték. Már híre kelt az alcsútdobozi arborétumig pöfögő kisvasút kósza ötletének, és az ellenzék berzenkedett. A miniszterelnök ekkor dobta be a köztudatba, hogy ha nagyon ugrál az a fránya ellenzék, ő a nyolc kilométernyi nyomvonalat meghosszabbítja a környék központjáig, Bicskéig.

A kijelentés nagy visszhangot keltett, a bicskézést azóta is emlegetik különféle ügyekben. Ám a felcsúti összejövetel másik kijelentése elsikkadt a nyilvánosságban. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2015. november 9-én, 14.47-kor kiadott egy közleményt, amelyből idézem a szónokot. „Az igazság az, hogy én Alcsúton jártam óvodába, mert csak nyolcéves koromban költöztünk ide, Felcsútra.” Vagyis az Alcsútdobozon élő családba született csecsemőből lett miniszterelnök nevezheti magát falusinak.

Mégis van valami, amiben csúsztatott. Abban igaza van Schiffer Andrásnak, hogy a rendszerváltás utáni miniszterelnökök között nem Orbán Viktor az első falusi kormányfő. Igen ám, csakhogy Orbán fejében a rendszerváltás nem 1989-ben kezdődött, amikor a Fidesz még nem volt parlamenti párt, hanem 1990-ben, amikor bekerült az országgyűlésbe. A manapság érvényes emlékezetpolitika szerint velük kezdődött minden, és e kötelező okfejtésben Németh Miklós nem a rendszerváltás utáni első falusi miniszterelnök volt, hanem a rendszerváltás előtti utolsó.

Szerintem a monoki születésű politikus az első meg az utolsó miniszterelnök is volt, elvégre hivatali ideje átnyúlt a fideszes rendszerváltás első hónapjaiba is. Ettől persze a nemesgörzsönyi szónok, Orbán Viktor még tekinthette magát falusinak. Ha nem is az elsőnek a rendszerváltás utáni magyar miniszterelnökök mezőnyében.

Tíz mondat a falusiról

Én falusi ember vagyok, s mint ilyen, abban a munkában bízom, amit magam végzek el. (Orbán Viktor miniszterelnök, Délmagyarország, 1999. augusztus 26.)

Én egy falusi legény vagyok, ez megvédett attól, hogy túlbonyolítsam a politikát. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2016. szeptember 7.)

Falun egyszerűbb az élet, és miután falusi vagyok, ezért egyszerűbben is látok sok mindent. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2017. február 28.)

Mégiscsak falusi fickó lennék. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2019. február 22.)

Falusi ember vagyok, szeretem tudni, mi van a kasszában. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2019. május 6.)

Mégiscsak ilyen falusi fickó volnék. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. február 26.)

Falusi parasztgyerek, másképp nézi a világot. (Bencsik Gábor újságíró Orbán Viktorról, ATV, 2023. május 31.)

Mégiscsak én volnék Magyarország első falusi miniszterelnöke. (Orbán Viktor miniszterelnök Nemesgörzsönyben, Veol.hu, 2024. április 22.)

Nagy Ferenc miniszterelnök a most 208 fős Bissén született, Hegedűs András a most 684 fős Szilsárkányban, Németh Miklós Monokon. (Nagy Nikoletta újságíró, hvg.hu, 2024. április 22.)

Magyarország legutóbbi falusi miniszterelnöke a Kossuth Lajos falujában született Németh Miklós volt. Orbán Viktor viszont Székesfehérvárott született. (Schiffer András ügyvéd, volt LMP-politikus, Facebook.com, 2024. április 23.)

Tegnap reggel Dési János hangjára ébredtem. A Klubrádió ügyeletes műsorvezetője Németh Andrással beszélgetett a magyar kormány Oroszország-politikájáról. A HVG-s munkatárs egyik mondata ragadott ki a szendergésből, a Gazpromhoz fűződő szálakat így jellemezte: „A trójai faló helyett az ötödik hadoszlop kifejezést használnám.”

Egy folyamat továbbgondolásra serkentő értelmezése ez, mégis az a benyomásom, hogy nem lesz belőle szállóige. A műsorvezető ugyanis nem firtatta, vajon mi rejlik a két toposz mögött. Újságírók beszélgettek, és magától értetődő volt számukra, hogy amire utalnak, az a hallgatók számára is magától értetődő. Pedig a toposz jelentése az, hogy közismert, jellemző kép, márpedig a felvázolt kép csakugyan jellemző, de közismertnek aligha mondható.

Ahhoz, hogy szájról szájra szállhasson, asztal melletti beszélgetések témája lehessen, tudni kéne, vajon a két kódszó valójában mit is jelent. Elvégre nem mindenki mélyült el az ógörög mitológiában és a huszadik század történetében. A trójai faló Homérosz Iliász című eposzából való. A támadók éveken át eredménytelenül ostromolták Trója várát. Látszólag visszavonultak, és egy hatalmas falovat hagytak hátra a várkapu előtt.

Az ostromlottak bevontatták a mintegy négyemeletnyi jószágot, amelyből éjszaka ógörög kommandósok másztak ki, és beengedték az időközben visszalopózott sereget. Bárdosi Vilmos nyelvész professzor, a Szólások, közmondások eredete című kézikönyvben a trójai falovat úgy értelmezte, hogy „beépített” személy. Tágabb értelemben ártalmatlannak látszó, de veszélyes dolog, ráadásul vírus, amely megfertőzi a számítástechnikai programokat.

Van azonban egy negyedik jelentése is. Néhány éve a hazai zöldek felfújtak egy nyolcméternyi, lóra kísértetiesen hasonlító léggömböt, és lecövekelték a győri megyeháza elé. Akciójukat megismételték Budapesten, a Parlament épülete előtt is. Így tiltakoztak a magyar és az amerikai kormány egyezménye ellen, amely lehetővé tette a genetikailag módosított növények behozatalát.

A faló legújabb kori karrierjére jellemző, hogy szinte nincs is jelentős politikus és párt, akit és amelyet a hazai nyilvánosság fórumain ne neveztek volna legalább egyszer trójainak. A legérdekesebbnek Hende Csaba volt honvédelmi miniszter verbális hadjárata hatott. A Fidesz-politikus egy szombathelyi választókörzetben fogta ki ellenfélként Ungár Péter LMP-politikust. Schmidt Mária miniszterelnöki tanácsadó fiát azzal próbálta ellehetetleníteni, hogy a Fidesz beépített embere.

Amikor néhány éve írtam erről, az egyik hozzászóló azt fejtegette, hogy az ógörög fa-alkotmány nem is a leghatékonyabb trükk. Gyomrában az ókori deszantosokat kívülről csempészték a várba. Veszélyesebbek nála a várban élők közül azok, akik idegen zsoldban álltak. S több történelmi példát is említett az eszmei bomlasztásra és a szabotázzsal felérő fizikai cselekményre.

Az idegen zsoldban álló bomlasztókra épül a kormánypárti sajtó dollár baloldalizálása. A Szuverenitásvédelmi Hivatal célkeresztjében az ellenzéki politikusok, a civil aktivisták és a hatalomgyakorlás mikéntjét elemző újságírók állnak. Az országhatárokon belül élnek, és a vérmesebb kormánypárti politikusok meg publicisták szerint már nem egyszerűen állnak, hanem össze is álltak. Alaposan megszervezett ötödik hadoszlop képzetét keltik.

A Quinta columna kifejezés 1936 óta létezik. A spanyol polgárháborúban Emilio Mola tábornok közeledett a fővároshoz, és ezt találta nyilatkozni egy angol újságírónak: „Négy hadoszlopunk Madrid felé tart, az ötödik bent van.” A kifejezés azóta karriert csinált a világsajtóban. Kémek, szabotőrök vagy csak az ostromlókkal rokonszenvezők gyűjtőneve, akik belülről rothasztják az ostromlottak hangulatát, sőt az erőszakos akcióktól se riadnak vissza.

A világsajtó ötödik hadoszlopnak tartotta a Csehszlovákiában élő szudétanémeteket. A második világháború után a győztesek meg is szabadultak tőlük, a Benes-dekrétum szellemében kollektív bűnösnek nyilvánították őket, mintegy hárommillió embert. Velük együtt  körülbelül félmilliónyi felvidéki magyart is, bár nem mindegyiküktől szabadultak meg. A többi környező országban a Trianon után  határainkon túlra került magyarok érdekvédelmi szervezeteit gyakran illették az ötödik hadoszlop kifejezéssel. Olykor még ma is illetik.

A kétharmados Orbán-kormány immár tizenötödik évében a nyilvánosság kisebbik része, a hatalom gyakorlását fürkésző sajtó is kiveszi részét a toposzozásból. Az eljárás igazságtartalmát egyenként, esetenként kéne megvizsgálni, a címben föltett kérdésre azonban van válaszom. A trójai faló a vélt vagy valóságos külső ellenséget jelöli, az ötödik hadoszlop pedig a belsőt. 

Tíz mondat a trójai falóról

A Fidesz magatartása arra a megállapításra késztet, hogy nem jó, ha a trójai faló zab után nyerít. (Torgyán József kisgazda politikus, Magyar Hírlap, 1996. június 29.)

Kezd kinyílni a fideszes „trójai faló” ajtaja, és előbukkan mögötte az egész jobboldal. (Vastagh Pál szocialista politikus, Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus 26.)

/”Ha mai fejjel dönthetne, meghívná-e Gyurcsányt a kormányába?”/ Kérdezze meg a trójaiakat, hogy beengednék-e újra a trójai falovat a várba. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Index.hu, 2014. augusztus 27.)

Mi nem a Nyugat védőbástyája, hanem a Kelet trójai falova vagyunk. (Hargitai Miklós újságíró, Népszabadság, 2015. október 3-4.)

Az Európai Ügyészség elképzelése egy trójai faló, mert az egyes államok küldöttei immáron az EU-t képviselnék saját tagállamukkal szemben (Polt Péter legfőbb ügyész, Magyar Demokrata, 2019. június 26.)

Kína még a saját trójai lovát is a mi pénzünkön építi meg. (Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a pesti Fudan-egyetemről, Facebook.com, 2021. június 6.)

Ő egy trójai faló. (Hende Csaba Fidesz-politikus Ungár Péter LMP-politikusról, ATV, 2021. július 16.)    

Betölti az orosz trójai faló szerepét Európában. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester Orbán Viktorról, Facebook.com, 2022. február 22.)

Ami úgy néz ki, mint az oroszok trójai falova, és úgy nyikorog, mint az oroszok trójai falova, az az oroszok trójai falova. (Horváth Gábor újságíró, Népszava, 2023. március 23.)

A trójai faló helyett az ötödik hadoszlop kifejezést használnám. (Németh András újságíró az Orbán-kormány Oroszország-politikájáról, Klubrádió, 2024. április 23.)

Tíz mondat az ötödik hadoszlopról

Az ügyeletes nagyhatalom rohamcsapata az ötödik hadoszlop, amely már rombolja öntudatunk, magyarságunk védőpalánkjait. (Bogdán Emil MDF-politikus, Pesti Hírlap, 1993. január 8.)

A román nacionalista politika a magyar nemzetiségű román állampolgárokat a csonkamagyar állam ötödik hadoszlopának tekinti. (Tamás Gáspár Miklós SZDSZ-politikus, Magyar Hírlap, 1996. február 10.)

Az úgynevezett ötödik hadoszlopok ilyen-olyan módon, de erőteljesen befolyásolják a politikai döntéshozókat. (Sinkovics Ferenc újságíró, Magyar Hírlap, 2011. szeptember 13.)

Ők az ötödik hadoszlop, amely választási veresége ellénére újjászerveződik és támad. (Stefka István újságíró a „balliberális médiahiénákról”, Magyar Hírlap Online, 2014. július 28.)

Egy keleti, barbár rendszerben, Oroszországban, Törökországban a magunkfajta függetlenek, akik évtizedek óta „nyugatosak”, most az „ötödik hadoszlopnak” neveztetnek. (Lengyel László publicista, Népszabadság Online, 2015. december 30.)

Ma a Soros-egyetem működik az ötödik hadoszlop regionális bázisaként. (Boros Imre közgazdász, volt privatizációs miniszter a budapesti CEU-ról, Magyar Hírlap Online, 2017. október 5.)

Választási kudarc esetére be kell készíteni az ötödik hadoszlopot. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Orbán Viktorról és a 2022-es választás esélyeiről, Népszava, 2020. október 24.)

A média egyfajta „ötödik hadoszloppá” vált. A Magyarországon működő, külföldi, balliberális sajtó és média, valamint az álcivil szervezetek valóban idegen érdekek mentén tevékenylednek. (Fricz Tamás politológus, Magyar Nemzet Online, 2022. március 6.)

Ők az ötödik hadoszlop. (Pilhál Tamás újságíró az ellenzéki pártok EP-képviselőiről, Magyar Nemzet Online, 2022. december 1.)

Addig ruszkik hazáztak, hogy mára Oroszország ötödik hadoszlopává lettek. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2023. szeptember 21.)