A legutóbbi napokban Orbán Viktor kollározott, Lengyel László orbánozott, Lázár János felezett, Gyurcsány Ferenc kövérezett, Pottyondy Edina bűnösözött, Gyárfás Tamás pedig poloskázott.

Nemcsak a rendszer, Orbán is elhasználódott. (Lengyel László publicista, Népszava, április 27.)

Az egypárti hatalom verőlegénye. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus az ellenzéki politikusokat a Parlamentből kitíltó Kövér Lászlóról, Facebook.com, április 28.)

Csak káoszt teremtett. (Szilvay Gergely újságíró Ferenc pápáról, Mandiner.hu, április 28.)

A református Richelieu. (Perintfalvi Rita katolikus teológus Balog Zoltánról, ÚjHét.com, április 28.)

Börtönbe dugják-e politikai ellenfeleiket olyan bűnökért, amikből hetente egy tucat derül ki róluk? (Pottyondy Edina publicista a hatalmon lévőkről, Facebook.com, április 29.)

Azt a tanácsot kaptam, hogy az ágyi poloskákat meg kell szokni. (Gyárfás Tamás börtönbüntetésre ítélt médiavállalkozó, Blikk.hu, április 29.)

Ha ma lenne a választás, akkor fifty-fifty, bármi megeshet. (Lázár János Fidesz-politikus Nagykőrösön, YouTube.com, április 29.)

Sorsdöntő kérdésekben kérjük ki a magyarok véleményét, mert fontos, hogy tudjunk érvelni a magyar érdek mellett külföldön. (Czunyiné Bertalan Judit Fidesz-politikus a nemzeti konzultációról, Veol.hu, április 29.)

A fejlett Nyugat a szólásszabadságért cenzúrával harcol. (Hack Péter alkotmányjogász, M5, április 29.)

Az árrés más néven haszonkulcs. (Hamburger Béla közgazdász, Hang.hu, április 29.)

A rossz kormányzás bugyraiban evickél a Fidesz. (Antal Attila politológus, ATV, április 30.)

A Fidesz megbukott Európából. (Kardos András publicista, Facebook.com, május 1.)

A forint lassan alig ér valamit. (Szénási Sándor műsorvezető, Klubrádió, május 1.)

A haza nem lehet előzetesben. (Para-Kovács Imre publicista, hvg.hu, május 1.)

Ez a Kollár Kinga nevű hölgy gonosz dolgot csinált. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, május 2.)

Erős elszólás volt Kollár Kinga kijelentése. (Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Magyar Nemzet Online, május 2.)

A nőket vadásszák le legelőször. (Soós Nóra festőművész a magyar közéletről, Klubrádió, május 2.)

Brüsszel poloskája. (Franka Tibor újságíró Magyar Péterről, Demokrata.hu, május 3.)

A zsugorított országba bezárva a nemzetnek aligha lehet távlata. (Szerencsés Károly történész, Magyar Hírlap Online, május 3.)

Az a torzítás, amivé a nemzetet csonkították, egy választáson legfeljebb a második helyre lehet elég. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, május 3.)

Hivatalosan is kijelölte az új Gyurcsányt Kollár Kinga személyében. (Vogronics András publicista Orbán Viktorról, Kolozsváros.com, május 4.)

Az európai gazdaság inkább sikertelen volt az elmúlt évtizedben.

Ausztria még nálunk is gyengébben teljesített.

Ha a magyaroknak megérné, én is támogatnám Ukrajna európai uniós tagságát.

Ukrajna európai uniós tagsága csődbe vinné Magyarországot.

Csak a pénz felét tudtuk hazahozni.

’25-ben továbbra is jó évre számítunk.

Nekünk nemzeti kormányunk van, amely az emberek oldalán áll.

Én nem vitatkoznék a Tisza Párttal, azt majd a kampányban. Most nekünk kormányozni kell.

Folytatni kell az árletörési politikát.

A ’26-os költségvetés háborúellenes, békepárti lesz.

(Az interjú 26 percében a miniszterelnök 20-szor köszörülte a torkát.)

Több férjem is volt, most már csak egy kutyám van. (Psota Irén színésznő, Petőfi Népe, 1991. január 29.)

A párt a farok, és a frakció a kutya. (Homoki János kisgazda politikus, HVG, 1995. október 21.)

Ha lemegy a függöny, a barátaimon kívül csak a kutyám visel el. (Markó Iván koreográfus, 24 Óra, 1996. május 28.)

1994-ben kivert kutyaként kezdtük meg a párt ujjászervezését. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Magyar Rádió, 1997. június 13.)

A kutya kifejezi a gazdáját. (Csernus Imre pszichiáter, ATV, 2012. június 7.)

A baloldalnak annyi esélye van, mint kövér kutyának a kínai konyhán. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, Magyar Távirati Iroda, 2014. szeptember 17.) 

Ült már abban a székben bólogató kutya is. (Tóta W. Árpád újságíró a köztársasági elnökségről, hvg.hu, 2015. január 7.)

Ő is öreg kutya már új kunsztokhoz. (Bruck András publicista Orbán Viktorról, Facebook.com, 2018. május 5.)

Én egy menhelyi kutya vagyok. Aki szépen néz, arra visszalihegek. (Liptai Claudia színésznő-műsorvezető, Klubrádió, 2022. október 13.)

Németországban kevesebb a kutya, mert adót kell utánuk fizetni. (Faluvégi Dorottya Ludwigsburgba szerződött kézilabdázó, Nemzeti Sport Online, 2025. április 17.)

Mezőgazdasági családból származom. Magyarul mondva húsevők vagyunk.

Nálam nincsenek tabuk.

/A kormányzásról/ Több volt a jó, mint a rossz.

Nem vagyunk balfácánok.

/A kegyelmi botrányról/ Olyan elnökünk volt, aki hibázott ebben a kérdésben, és Magyar Péter felesége igazságügyi miniszterként megkegyelmezett egy pedofil-segédnek.

A Pride-ot felejtsük el!

Két választás között nem a tüntetés fontos, hanem a munka.

Az ellenfél politikája az, hogy minden szar Magyarországon.

Ha ma lenne a választás, akkor fifty-fifty, bármi megeshet.

Ha a Fidesz marad, mindig az emberek oldalára teszi le a voksát.

Olyan vagyok, mint egy öreg ház: szeretettel rendben lehet tartani. (Perczel Zita színésznő, Népszava, 1995. augusztus 5.)

Öreg voltam gyereknek is. (Katona Klári énekesnő, Nők Lapja, 1996. június 26.)

Én nem ismerek öreg politikust vagy fiatalt, csupán hülyét vagy tehetségest. (Csintalan Sándor szocialista politikus, 24 Óra, 1997. szeptember 15.)

Az MSZP-ben még a fiatalok is öregek. (Para-Kovács Imre publicista, Amerikai Népszava, 2012. augusztus 6.)

Elmentek fiatalon a nagy öregek. (Sándor György humoralista, Hatoscsatorna TV, 2015. július 4.)

A népesség fogyatkozik, de nem az öregek fogynak el, hanem a fiatalok. (Reichert János publicista, Magyar Hang, 2020. november 20.)

Fiatal demokratákból öreg bolsevikok lettek. (Z. Kárpát Dániel Jobbik-politikus, ATV, 2021. szeptember 21.)

Én olyan öreg vagyok, hogy még hallottam Orbán Viktort igazat mondani.(Bródy János rockzenész, Magyar Hang, 2022. október 14.)

Volt egy idő, amikor Bródy fiatal volt hozzám. Most meg már öreg. (Koncz Zsuzsa énekesnő, Friderikusz, 2023. november 23.)

Öreg vagyok a mezőnyhöz képest, de fiatal, hogy abbahagyjam. (Gulyás Michelle olimpiai bajnok öttusázó, Magyar Rádió, 2025. április 26.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor balsorsozott, Török Gábor orbánozott, Lendvai Ildikó vesszőzött, Bayer Zsolt magyarpéterezett, Farkasházy Tivadar hontozott, Udvaros Dorottya pedig csoportozott.

Ha előre tudom, hogy ilyen jól fogom magam érezni 58 évesen, akkor sokkal előbb megöregedtem volna. (Rátgéber László kosárlabda-edző, Eurosport.hu, április 20.)

Ferenc pápa szembement azokkal, akik a kereszténységet hatalomként akarták működtetni. (Víg Emese erdélyi újságíró, Transindex.ro, április 21.)

Nehogy kihagyjam a teremtett világ védelmét, a környezetvédelmet. (Ujházi Lóránd katolikus pap, Magyar Rádió, április 21.)

Többen mennek, mint jönnek. (Kapitány Balázs szociológus a ki- és bevándorlásról, Klubrádió, április 22.)

Egyre több mindent nem szabad már észrevenni. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, április 22.)

Magyar Péter egy g..ci. (Bayer Zsolt publicista, Magyar Nemzet Online, április 23.)

Ők is benne vannak a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban. (Orbán Viktor miniszterelnök a politikai ellenfelekről, Facebook.com, április 23.)

Neki és kedves családjának meg ott vannak a Himnuszból Tokaj szőlővesszei. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Orbán Viktorról, Facebook.com, április 24.)

A libsi gátlástalanul tolja a világnézetét. (Pozsonyi Ádám publicista, Demokrata.hu, április 24.)

Kezd egy kicsit sok lenni a sarcolás. (Hernádi Zsolt, a MOL-csoport vezérigazgatója a különadókról, Index.hu, április 24.)

Nem lehet kicsit politizálni. (Závecz Tibor szociológus, ATV, április 24.)

Szegedről indultam, Szegeden zárok. (Nagy Bandó András 77 éves humorista, Szeged TV, április 24.)

Ahogy öregszünk, lassan minden mögénk kerül. (Kováts Kriszta színésznő, Klubrádió, április 24.)

Naponta vonják kétségbe az ellenség-ellenzék magyarságát. (Kardos András publicista a kormánypárti politikusokról, Facebook.com, április 25.)

A luxusnál olcsóbb a szeretet. (Sinkovics Gábor újságíró, Blikk.hu, április 25.)

A magyar politika legnagyobb angolnája Orbán Viktor. (Török Gábor politológus, 24.hu, április 26.)

Visszatalált a Fideszhez. (Farkasházy Tivadar újságíró Hont Andrásról, Klubrádió, április 26.)

Szoknyás, nőtlen férfiak. (Tóta W. Árpád publicista a katolikus papokról, Facebook.com, április 26.)

Nyúlbátorságú szúnyogcsődörök. (Gajdics Ottó újságíró az egyházellenes aktivistákról, Magyar Nemzet Online, április 26.)

Nem személyi edzőhöz járok, hanem csoportos órákra, mert én egy csapatjátékos vagyok. (Udvaros Dorottya színésznő, Népszava, április 26.)

Öreg vagyok a mezőnyhöz képest, de fiatal, hogy abbahagyjam. (Gulyás Michelle olimpiai bajnok öttusázó, Magyar Rádió, április 26.)

/Önmagáról/ Tapasztalt harcos, aki most már kellő súllyal rendelkezik. (Derültség a teremben.)

/Az online-ról/ A technológia változása nem a mi malmunkra hajtja a vizet.

Megjelent a kommentpolitika. Olyan, mintha politika lenne.

A politikában képviselni kell az igazságot, a magyarok igazságát.

/Az Európai Unióról/ Nemcsak mi vagyunk szuverenisták, vannak más hazafias érzelmű országok is.

Magyarország semmilyen értéket nem sért meg, ami az Európai Unió alapját adná.

El lehet veszíteni, amit eddig elértünk.

Mi voltunk ellenzékben, de a haza nem lehet ellenzékben.

Egy nemzeti közösségnek azok is részei, akik nem vallják magukat a nemzethez tartozóknak.

A dékások bátrabban fogalmaznak, mint a tiszások.

/Ferenc pápáról/ Egy argentin ember, aki kedvelte a magyarokat.

Háromszor látogatta meg a magyarokat. Kétszer Kis-Magyarországon, egyszer Csíksomlyón.

 A béke embere volt.

Európában jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak.

Az Európai Unió 27 tagországa közül 25 a háború folytatása mellett döntött.

Ukrajna fölvétele csődöt jelentene a számunkra.

Gyarmati sorba fognak visszalökni azok, akik egyébként a barátainknak mondják magukat.

Ha valaki úgy hozza haza a pénzt, hogy Brüsszel föltételeit teljesíti, azzal valójában Magyarországot Brüsszel gyarmatává teszi.

Azért harcolok, hogy ezt a pénzt úgy szerezzem meg, hogy Brüsszel semmilyen föltételt ne támaszthasson.

Magyarországnak joga van kiállni a saját érdekei mellett.

(Az interjú 26 percében a miniszterelnök 10-szer köszörülte a torkát.)

Ki beszél már arról, hogy a történelem előtti időkben (a múlt hét csütörtökön) országunk első embere olyan újságíróval is szóba állt, aki kínos kérdéseket tett föl neki. Igaz, Hont András se jutott el odáig, hogy ha a kérdésére nem kapott érdemi választ, akkor visszakérdezzen. Ezzel le is zártam a témát, bár emlékezetbe véstem egy mellékes mozzanatot. Hont szóba hozta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal "szórakozik" az Átlátszó nevű portállal. Majd hogy nyomatékosítsa a kifejezést, keresett egy rokon értelmű szót, és az "egrecíroztatja" formulát használta.

Ezen azért csodálkoztam, mert a kérdező tősgyökeres budapesti. Márpedig egy korábbi vitában azt tapasztaltam, hogy a fővárosi tollforgatók ragaszkodnak az irodalmi egzecíroztatni változathoz. De föl sem ötlött, hogy tovább kéne gondolni az ellentmondást. Tegnap este azonban, az Öt című ATV-műsorban Hont András megismételte az egrecíroztatni kifejezést, adásbeli vitapartnere, Dévényi István pedig az egzecíroztatnit használta. Akkor most hogy is van ez?

A pesti származék a tájnyelvi változatot szorgalmazza, a Zemplénből elszármazott publicista viszont az irodalmit? Akaratlanul is megdöntötték egy évtizeddel korábbi következtetésemet, hogy a pestiek számára az irodalmi változat a mérvadó, a vidékről érkezettek pedig a tájnyelvi változathoz kötődnek. Ez már alkalmas arra, hogy a sajtószakmai dolgokkal foglalkozó blogban tűnődjek róla. Tíz éve nagyon sokan szóltak hozzá a közösségi üzenőfalamon váratlanil kirobbant  vitához.

Egyik nyíregyházi tanítványom, a rétközi Dolhai József az r-es változatot használta. A másik nyíregyházi tanítványom, a már akkor is Debrecenben újságíróskodó Bakos Csaba kifejtette, hogy ő szintén az r-es változatot ismeri és használja. A másik Bakos (András), aki akkor még a szegedi Délmagyarország munkatársa volt, azt fejtegette, hogy ő ugyancsak az r-es változathoz kötődik, de ismeri a z-set is. Hajdani évfolyamtársam a debreceni egyetemről, a történelemtanárként dolgozó Belányi Zsuzsa pedig szintén az r-est használta a magánéletben és a levelezésben, de ismerte a z-set is.

Eleve nem keveredhetett a vitánkba, mégis érdemes megemlíteni, hogy legújabb Nobel-díjasunk, a Kisújszállásról a szegedi egyetemen keresztül Amerikába vándorolt Karikó Katalin egy rádióinterjúban a tájnyelvi változatot részesítette előnyben. Magam is kelet-magyarországi volnék, elvégre dédnagyapám egy bihari faluban élt. Szívesen beszélt a K. und K. hadseregben eltöltött éveiről, melyekben az egrecíroztatás a katonai gyakorlatozást jelentette.

Együtt voltunk tehát mi, a kelet-magyarországiak, akik a z helyett az r-t használtuk. Kivéve a sátoraljaújhelyi Dévényi Istvánt, akiről valószínűleg lekopott a tájnyelvi r, és rárakodott az a fránya z. Ebből ma már nem vonnék le végleges következtetést, de ahogy belegondolok a részletekbe, felötlik, hogy másfél évtizedig szerkesztettem publicisztikákat az Élet és Irodalom című hetilapban. Azt figyeltem meg, hogy legjobb publicistáink, például Bertha Bulcsu, Bodor Pál vagy Végh Antal a cikkeikbe csempésznek olyan szavakat, amelyeket nem ismertem.

Eszembe se jutott megkérdőjelezni a szokatlan kifejezéseket, hisz’ épp tőlük vált egyénivé az okfejtésük. Ilyen volt például a vasi-balatoni Bertha Bulcsúnál a rajt’ (így, aposztróffal a rajta helyett). Az erdélyi-bánáti Bodor Pálnál a legfennebb a legfeljebb-legföljebb helyett. A szatmári Végh Antalnál pedig szinte minden bekezdésbe jutott egy-egy tájnyelvi változat. Médiatanárként is ehhez tartom magam, amikor a kommunikáció szakos diákok dolgozataiban nem javítom ki azt, amit a nagyszüleiktől és a rokonaiktól hallottak.

Máskülönben a katonai gyakorlatoztatás idegen kifejezése a latin exercere (gyakorol, hajszol, megmozgat) szóból származik. Ebben az ex (ki) és az arcere (bekerít, elhárít) a két részelem. A szó német közvetítéssel jutott el hozzánk, és magyarosított változatát a „parancsolgat” értelmében használjuk. Azt jelenti, hogy dorgálni, korholni, kioktatni, megfeddni, rendreutasítani. Vajon z-vel vagy r-rel kell-é jelezni a parancsolgatás szándékát?

Egyre inkább az a benyomásom, hogy egyikkel sem, hanem x-szel. Halász Előd kétkötetes német-magyar szótárában ugyanis exerzieren olvasható. Hogy aztán miként lett a latin-német ex-ből ’egz’, az egyelőre rejtély. Mindazonáltal családi környezetemben, a német vezényleti nyelv alatt katonáskodó obsitosok az ’egr’-es változatot használták. Az egrecíroztatni tehát egy jövevényszó tájnyelvi alakja. Ezt hallottam gyerekként, ez ragadt meg a szókincsemben. Akik az irodalmi változatot tekintik mérvadónak. azoknak szívük joga, nekem azonban nem tetszik a z-s változat, nem is szívesen használom.

Az viszont gondolkodóba ejtett, amit a záhonyi állomáson dolgozó Dolhai József firtatott a hajdani vitában: „De ha az ’egrecíroz’ kioktat, akkor vajon az ’egrecíroztat’ mit csinál?”

Több mint hét éve, hogy Márki-Zay Pétert polgármesterré választották Hódmezővásárhelyen. Egy negyvenezer lakosú, megyei jogú városban, a Fidesz akkoriban második emberének számító Lázár János szűkebb pátriájában. Az újdonsült elöljáró szakmán, az újságírás szempontjából rosszul kezdte. Azzal vélte meghódítani a helyi nyilvánosságot, hogy kinevezte magát az önkormányzati sajtót kiadó cég vezetőjévé. Nem tudta, hogy épp ezért lett azonnal sebezhető.

Az önkormányzati törvény értelmében ugyanis a két funkció összeférhetlen volt (és ma is az). Ha valaki ezt észrevette, és följelentette, akkor a területileg illetékes bíróság mérlegelés nélkül függeszthette föl az álláshalmozó polgármestert. Volt is erre példa Turkevén, Lázárék azonban nem ezt a megoldást választották. Márki-Zay becsületére válik, hogy hallgatott azokra, akik figyelmeztették a balfogásra, és megszabadult a helyi mindenhatóságtól.

Mire a 2022-es országgyűlési választásra készülő ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje lett, egyik kollégám szerint, aki nálam jobban ismeri a vásárhelyi viszonyokat, egészen normális nyilvánosságot alakított ki. Az önkormányzati sajtót persze nehéz a polgármester jelenléte nélküli cikkekkel ellátni, de a szerkesztőség nem viszi túlzásba. Ellentétben sok ellenzéki pártállású polgármesterrel, akik épp úgy szükséges rossznak tartják az újságírókat, mint a kormánypárti politikusok, legföljebb szűkebb a hatalmi körük.

Márki-Zay Péter nyilvánosságszemlélete is csak annyit változott, hogy helyi gyakorlatában visszafogottabb, mint országos megnyilvánulásaiban. Már ellenzéki miniszterelnök-jelöltként is sokallotta az újságírók kritikáját. Elvárta volna tőlünk, hogy beálljunk a sorban. Most, utólag pedig, immár megint csak polgármesterként azt fejtegeti, hogy „Hamis képet fest a valóságról, ha a független lapokat is az ellenzékhez soroljuk. Azok ugyanis nem utasításra működnek.” Ez még nem vád, inkább megállapítás.

Annak tudomásul vétele, hogy három újságtípus alakult ki Magyarországon. A kormánypárti sajtó, amely propaganda-gépezetként sulykolja a végrehajtó hatalom üzeneteit. Az önkormányzati sajtó, amely a polgármesterek üzeneteit sulykolja, függetlenül attól, hogy a városvezetők a kormánypárthoz vagy valamelyik ellenzéki párthoz tartoznak-e. S a független sajtó, amely nem állt be politikai szervezetek mögé, következésképpen minden hatalmon lévőt kritikával illet, ha az megérdemli.

E tekintetben Márki-Zay Péter pontosan látja a helyzetet, de csak ezért mondandóját nem is lett volna érdemes idézni. Igen ám, csakhogy imigyen folytatja a gondolatmenetet: „Ha mégis /utasításra működnek/. akkor utasításra akadályozták a választási győzelmünket, hiszen rólam is nagyon kritikusan írtak.” Ezt a feltételezést kár volt hozzáfűzni. Nemcsak azért, mert gyöngítette az okfejtését. Azért is, mert nem vett észre, vagy nem akart észrevenni egy ellentmondást.

Kétségtelen, hogy 2021 végén, ’22 elején a független sajtó az ellenzéki politikusok esetében sem fogta vissza magát. Akadt olyan publicista, például Bruck András, aki kért bennünket, hogy átmenetileg függesszük föl a kritikánkat. Csak a magam nevében mondhatom, hogy hajlottam is volna rá, de az ellenzéki politikusok megakadályoztak ebben. Márki-Zay Péterről például ezt a következtetést vontam le: „Nem a bizonytalanokat szólítja meg, hanem a megszólalókat bizonytalanítja el.” (Blog.hu, 2022. január 9.)  

A politikai háttér nélküli, filléres gondokkal küszködő független sajtó lényegéhez tartozik, hogy nem utasításra kritizálja a politikusokat. Hanem azért, mert például az ellenzéki politikusok jó pénzért érezték rosszul magukat a parlamentben, és nem végezték el az országos hatalmat gyakorló politikusok ellenőrzését. A független sajtóról lehet megfogalmazni ama ellentmondást, hogy miközben helyettesítette az ellenzéki pártokat, akaratlanul is csökkentette az ellenzék választási esélyeit. De hogy a kormány utasítására és pénzéből tette volna ezt, azt Márki-Zay Péter se gondolhatja komolyan.

Tíz mondat az ellenzéki sajtóról

Van egy jó minőségű ellenzéki sajtó, amihez nem tartozik jó minőségű ellenzék. (Para-Kovács Imre publicista, hvg.hu, 2015. április 28.) 

A sajtó tökéletes ellenfél a Fidesznek, mert még annyira sem próbál választást nyerni, mint az ellenzéki pártok. (Czinkóczi Sándor újságíró, 444.hu, 2017. július 26.)

Igényes, jó tollú újságírókat a másik oldalon látok. (Dr. Varga István ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, Behir.hu, 2019. február 4.)

Ellenzéki lapok ellenzéki politikusok ellen indítanak lejárató akciókat. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Index.hu, 2019. december 9.)

Rogán Antal nemcsak a kormánypárti nyilvánosságot teremti meg, hanem az ellenzékit is. (Bódis András újságíró, Múosz.hu, 2021. november 10.)

A jobboldali elit jelentős része is az ellenzéki lapokból tájékozódik. (Demeter Szilárd Fidesz-kultúrpolitikus, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Origo.hu, 2023. december 2.)

A helyében nem ugranék egyszerre a kormányoldali és az ellenzéki sajtónak. (Kabai Domokos Lajos újságíró Magyar Péterről, Bekiáltás.blog, 2024. október 6.)

Érdemes egy pillantást vetni a honi pöcegödörbe, vagyis az ellenzéki sajtó világába. (Bayer Zsolt publicista, Magyar Nemzet Online, 2024. december 21.) 

Az ellenzéki pártelnök nem átallotta azt kérni a híveitől, hogy a független sajtónak utalt támogatást a jövőben küldjék neki. (Szele Tamás újságíró Magyar Péterről, Forgókínpad.blog, 2025. február 16.)

Hamis képet fest a valóságról, ha a független lapokat is az ellenzékhez soroljuk. Ha mégis, akkor utasításra akadályozták a választási győzelmünket, hiszen rólam is nagyon kritikusan írtak. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Válasz Online, 2025. április 16.)