Médianapló

Médianapló - A haza lehet-é ellenzékben?

2025. május 06. 15:27 - Zöldi László

 Az ellenzéki sajtó hajlamos azzal vádolni az ország első emberét, hogy azonosítja magát a néppel, az országgal, a nemzettel, a hazával. Ezekben az okfejtésekben van is valami.

Amikor a magyar kormányt kárhoztatják, korholják, szidalmazzák valamivel, akkor erre Orbán Viktor úgy szokott válaszolni Brüsszelben vagy Strasbourgban, esetleg a budapesti parlamentben, mintha a politikai ellenfelei nem az ő adminisztrációját támadnák, hanem Magyarországot, a magyar népet, a magyar hazát, a magyar nemzetet. Válaszában annyi az igazság, hogy ő és az immár ötödik kormánya dönt valamiről, amelynek kedvezőtlen következményei kétségkívül országunk lakóit sújtják. Ettől persze nem leszünk okosabbak. Épp ezért érdemes górcső alá venni az általa emlegetett fogalmakat, esetünkben például a haza szó tartalmát.

A rendszerváltás óta állítom időrendbe a mögöttünk hagyott hetekre jellemző mondatokat. Ez 35-ször 52, vagyis 1820 hét szorozva alkalmaként 21 mondattal. Az egyszerűség kedvéért harmincezerrel számolhatunk. Eme összeállításoknak Orbán ötszörös miniszterelnökként, hivatali idejében a nyilvánosság első számú kedvezményezettjeként az egyik legrégebbi és valószínűleg a leggyakoribb szereplője.

Beírtam a keresőbe, hogy haza, és mintegy száz mondat jött ki a nevénél. Közülük azonban csupán 34 tartalmazza a haza kifejezést, a többi megoszlik a hazafi és a hazaáruló között. A 34 közül pedig kiemelkedett egyetlen mondat, „A haza nem lehet ellenzékben.” A politikusi életmű egyik alapkövét Orbán Viktor többször is értelmezte. Talán azért, nem nem volt elégedett azzal, amit 2002-ben, immár leváltott, de még ügyvezető miniszterelnökként a budai Várban mondott..

Íme, néhány változat: „A pártjaink lehetnek ellenzékben, a haza azonban nem.” (Hír TV, 2013. február 22.) „A haza nem lehet ellenzékben, mert magasan a pártok fölött áll.” (YouTube.com, 2018. május 10.) „Mi voltunk ellenzékben, de a haza nem lehet ellenzékben.” (Facebook.com, 2025. április 23.) De túlságosan előreszaladtunk, bár talán hasznára válik az olvasónak, ha látja, hogy egy mondat milyen utat járt be csaknem negyedszázad alatt.

Maradjunk még a Dísz-téren, ahol a hatalomtól átmenetileg búcsúzó miniszterelnök fejtegetéseit sokan hallgatták. Az akkor még kormánypártinak nevezhető és hozzá közel álló szerkesztőségek szerint mintegy százezren. Akik azonban ismerik a középkori kivégzéseknek helyet adó tér befogadóképességét, azok kétségbe vonják e számot. Ám a több tízezres hallgatóság reális arányt tükröz. De mit is jelent valójában a nagy visszhangot kiváltó mondat? A kérdés azért fontos, mert a lényegéig csupaszított szöveg akkori és későbbi összefüggéseiben is értelmezhető. Ha úgy tetszik: a textus a kontextusban.

A győri Kisalföld az idő tájt a legnagyobb példányszámú vidéki napilap volt. A Magyar Távirati Iroda tudósítására támaszkodva így közölte 2002. május 8-án Orbán Viktor gondolatmenetét: „Nem vagyunk, nem leszünk ellenzékben, mert a haza nem lehet ellenzékben. Ellenzékben csak egy kormány lehet a saját népéhez képest, ha rossz döntéseket hoz.” Erre hajazott két nap múlva a Szabad Föld című hetilap hasábjain Gajdics Ottó, aki azóta szédületes karriert futott be a 2010 utáni kormánypárti sajtóban: „Ahogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke mondta: ’A haza nem lehet ellenzékben.’ És még hozzátett valami fontosat: egy kormány kerülhet ellenzékbe saját népéhez képest, ha feladja a nemzeti értékeket.” 

Az iménti mozzanatokból kirajzolódik: Orbántól 2002-ben nem áll távol az a gondolat, hogy az ő kormánya képviseli az igazságot. Ha pedig a kétfordulós választáson olyan pártok kerekednek fölül, amelyek szerinte nem a magyar nép érdekeit képviselik, akkor előtérbe kerül a illyésgyulai értelemben megfogalmazott „haza a magasban”. E gondolatmenetet imigyen húzza alá 2002. május 9-én az immár csak ügyvezető miniszterelnök félhivatalos szócsöveként funkcionáló Magyar Nemzet: „Ha tágasabb jövőt akarunk, akkor felfelé, az ég felé kell építkeznünk.”

Ez értelmezésem szerint azt jelenti, hogy Orbánnak reformátusként (keresztyénként) el kéne hagynia az ipszilont. Máskülönben nem tágíthatja vonzáskörét az y nélküli kereszténység, a hívők többségét kitevő katolikusok irányába. Mindazonáltal az a benyomásom, hogy a kálvinista politikus nemcsak a magyar katolikusokkal szerette volna bővíteni a táborát. Nehéz manapság, az Ursula von der Leyent és Manfred Webert kifigurázó plakátok idején elképzelni, de két évvel az Európai Unióba való felvételünk előtt Orbán Viktor a lutheránus németek politikai szervezetével, a CDU-val, illetve a katolikus németekével, a CSU-val kereste a kapcsolatot, hisz’ az ő pártjaik dominálták az Európai Parlamentet. Majd, immár ellenzéki politikusként ő lett a magyar országgyűlés ama bizottságának vezetője, amely előkészítette az Európai Unióba való belépést.

A teljesség kedvéért érdemes ezt a sajtószemlét a másik politikai oldal értelmezéseivel is gyarapítani. A Dísz-téren, ahol a választási vesztes beszélt a híveihez, a győztesek egyike, a kisebbik koalíciós párthoz közel álló Beszélő a 2002/5. számában ezt emelte ki Orbán Viktor szónoklatából: „Mi, akik itt vagyunk a téren, nem leszünk ellenzékben. Mert a haza nem lehet ellenzékben, mert a haza akkor is van, ha idegen befolyás alá kerül, török vagy tatár dúlja, vagy ha nem a miénk a kormányzás lehetősége.”

A beszéd rögtönzöttségéről árulkodik, hogy a leváltott miniszterelnök először a törökdúlást említette, holott a tatárok évszázadokkal korábban dúlták föl a hazánkat. A történelmi párhuzammal pedig egy mondatba sikerült funkciótlanul elhelyeznie, hogy már nem a pártjáé a kormányzás lehetősége. Ez utóbbi félmondat 2002. május 9-én meg is ihlette a Blikk című bulvárlap fullánkos tollú főszerkesztőjét. Pallagi Ferenc szerint „Azt mondta Orbán Viktor, hogy akik a téren előtte állnak, ők a Haza, és a Haza nem lehet ellenzékben. Akik meg nem állnak a téren, azok nyilván nem a Haza.”       

A továbbiakban Orbán Viktor baloldali és liberális ellenzéke, amely egyébként 2002 és 2010 között nem is volt ellenzékben, tartotta magát ama értelmezéshez, miszerint „a haza nem lehet ellenzékben” az okfejtés leszűkítését jelenti. Vagyis a Fidesz örökös elnőke kitagadja a nemzetből a politikai ellenfeleit. Legföljebb arra a kompromisszumra hajlamos, amelyet néhány napja, többszöri kísérletezés után így fogalmazott meg: „Ők is benne vannak a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban.” (Facebook.com, 2025. április 23.)

 

Tíz mondat az ellenzéktelenített hazáról

 

Meglehet, pártjaink és képviselőink az országgyűlésben ellenzékben vannak, de mi, akik itt vagyunk a téren, nem leszünk és nem is lehetünk ellenzékben, mert a haza nem lehet ellenzékben. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, ügyvezető miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2002. május 9.)

„A haza nem lehet ellenzékben” - ha lefosztjuk róla a pátoszt, azt jelenti: a haza ott van, ahol én vagyok, mi vagyunk a haza, aki nincs velünk - legelsősorban a politikai ellenfeleink - , az a haza ellen van. (Rádai Eszter újságíró, Mozgó Világ, 2004/5.)

Ha volt rossz politikai mondat az elmúlt másfél évtizedben, biztosan a legrosszabb és legkártékonyabb ez volt: „A haza nem lehet ellenzékben.” (Komoróczy Géza történész, Élet és Irodalom, 2007. december 14.)

Bármi volt is a szándéka a Dísz-téri szónoklatnak, az ott egybegyűlt közönség számára csak egyet jelenthetett Orbán Viktor hírhedt kitétele: „a haza nem lehet ellenzékben”. Nekik csak azt jelenthette: mi képviseljük a hazát, aki ellenünk van, az hatalombitorló idegen. (Ripp Géza történész, Mozgó Világ, 2008/5.)

Orbán politikájának lényege, hogy a haza csak akkor nincs ellenzékben, amikor a hatalom a jobboldalé. (Kis János volt SZDSZ- politikus, Magyar Narancs, 2013. március 28.)

Tudjuk, a haza nem lehet ellenzékben. De ez sajnos fordítva is igaz: az ellenzék nem lehet a hazában. (Bánki György pszichiáter, Népszava, 2014. május 30.)

A kormánypárti sajtóban folyik egy diskurzus, hogy ha az ellenzék nyer, akkor valójában mégsem nyer, mert a haza nem lehet ellenzékben. (Csaba László közgazdász, Magyar Hang, 2021. július 16.)

A haza nem lehet várólistán. (Magyar Péter tiszapárti politikus, ATV Spirit, 2025. március 15.)

A haza nem lehet ellenzékben, de a hazaárulók igen. (Gulyás Gergely Fidesz-politikus, miniszterelnökséget vezető miniszter, Telex.hu, 2025. április 12.)

A haza nem lehet előzetesben. (Para-Kovács Imre publicista, hvg.hu, 2025. május 1.)

komment

Médianapló - "A haza nem lehet előzetesben" (Lefülelt mondatok, 25.04.27.-05.04.)

2025. május 04. 12:44 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor kollározott, Lengyel László orbánozott, Lázár János felezett, Gyurcsány Ferenc kövérezett, Pottyondy Edina bűnösözött, Gyárfás Tamás pedig poloskázott.

 

Nemcsak a rendszer, Orbán is elhasználódott. (Lengyel László publicista, Népszava, április 27.)

Az egypárti hatalom verőlegénye. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus az ellenzéki politikusokat a Parlamentből kitíltó Kövér Lászlóról, Facebook.com, április 28.)

Csak káoszt teremtett. (Szilvay Gergely újságíró Ferenc pápáról, Mandiner.hu, április 28.)

A református Richelieu. (Perintfalvi Rita katolikus teológus Balog Zoltánról, ÚjHét.com, április 28.)

Börtönbe dugják-e politikai ellenfeleiket olyan bűnökért, amikből hetente egy tucat derül ki róluk? (Pottyondy Edina publicista a hatalmon lévőkről, Facebook.com, április 29.)

Azt a tanácsot kaptam, hogy az ágyi poloskákat meg kell szokni. (Gyárfás Tamás börtönbüntetésre ítélt médiavállalkozó, Blikk.hu, április 29.)

Ha ma lenne a választás, akkor fifty-fifty, bármi megeshet. (Lázár János Fidesz-politikus Nagykőrösön, YouTube.com, április 29.)

Sorsdöntő kérdésekben kérjük ki a magyarok véleményét, mert fontos, hogy tudjunk érvelni a magyar érdek mellett külföldön. (Czunyiné Bertalan Judit Fidesz-politikus a nemzeti konzultációról, Veol.hu, április 29.)

A fejlett Nyugat a szólásszabadságért cenzúrával harcol. (Hack Péter alkotmányjogász, M5, április 29.)

Az árrés más néven haszonkulcs. (Hamburger Béla közgazdász, Hang.hu, április 29.)

A rossz kormányzás bugyraiban evickél a Fidesz. (Antal Attila politológus, ATV, április 30.)

A Fidesz megbukott Európából. (Kardos András publicista, Facebook.com, május 1.)

A forint lassan alig ér valamit. (Szénási Sándor műsorvezető, Klubrádió, május 1.)

A haza nem lehet előzetesben. (Para-Kovács Imre publicista, hvg.hu, május 1.)

Ez a Kollár Kinga nevű hölgy gonosz dolgot csinált. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, május 2.)

Erős elszólás volt Kollár Kinga kijelentése. (Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Magyar Nemzet Online, május 2.)

A nőket vadásszák le legelőször. (Soós Nóra festőművész a magyar közéletről, Klubrádió, május 2.)

Brüsszel poloskája. (Franka Tibor újságíró Magyar Péterről, Demokrata.hu, május 3.)

A zsugorított országba bezárva a nemzetnek aligha lehet távlata. (Szerencsés Károly történész, Magyar Hírlap Online, május 3.)

Az a torzítás, amivé a nemzetet csonkították, egy választáson legfeljebb a második helyre lehet elég. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, május 3.)

Hivatalosan is kijelölte az új Gyurcsányt Kollár Kinga személyében. (Vogronics András publicista Orbán Viktorról, Kolozsváros.com, május 4.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 25.05.02.)

2025. május 02. 08:25 - Zöldi László

Az európai gazdaság inkább sikertelen volt az elmúlt évtizedben.

Ausztria még nálunk is gyengébben teljesített.

Ha a magyaroknak megérné, én is támogatnám Ukrajna európai uniós tagságát.

Ukrajna európai uniós tagsága csődbe vinné Magyarországot.

Csak a pénz felét tudtuk hazahozni.

’25-ben továbbra is jó évre számítunk.

Nekünk nemzeti kormányunk van, amely az emberek oldalán áll.

Én nem vitatkoznék a Tisza Párttal, azt majd a kampányban. Most nekünk kormányozni kell.

Folytatni kell az árletörési politikát.

A ’26-os költségvetés háborúellenes, békepárti lesz.

 

(Az interjú 26 percében a miniszterelnök 20-szor köszörülte a torkát.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat a kutyáról

2025. május 01. 15:32 - Zöldi László

Több férjem is volt, most már csak egy kutyám van. (Psota Irén színésznő, Petőfi Népe, 1991. január 29.)

A párt a farok, és a frakció a kutya. (Homoki János kisgazda politikus, HVG, 1995. október 21.)

Ha lemegy a függöny, a barátaimon kívül csak a kutyám visel el. (Markó Iván koreográfus, 24 Óra, 1996. május 28.)

1994-ben kivert kutyaként kezdtük meg a párt ujjászervezését. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Magyar Rádió, 1997. június 13.)

A kutya kifejezi a gazdáját. (Csernus Imre pszichiáter, ATV, 2012. június 7.)

A baloldalnak annyi esélye van, mint kövér kutyának a kínai konyhán. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, Magyar Távirati Iroda, 2014. szeptember 17.) 

Ült már abban a székben bólogató kutya is. (Tóta W. Árpád újságíró a köztársasági elnökségről, hvg.hu, 2015. január 7.)

Ő is öreg kutya már új kunsztokhoz. (Bruck András publicista Orbán Viktorról, Facebook.com, 2018. május 5.)

Én egy menhelyi kutya vagyok. Aki szépen néz, arra visszalihegek. (Liptai Claudia színésznő-műsorvezető, Klubrádió, 2022. október 13.)

Németországban kevesebb a kutya, mert adót kell utánuk fizetni. (Faluvégi Dorottya Ludwigsburgba szerződött kézilabdázó, Nemzeti Sport Online, 2025. április 17.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Lázár Jánostól (YouTube.com, 25.04.29., Nagykőrös)

2025. április 30. 11:09 - Zöldi László

Mezőgazdasági családból származom. Magyarul mondva húsevők vagyunk.

Nálam nincsenek tabuk.

/A kormányzásról/ Több volt a jó, mint a rossz.

Nem vagyunk balfácánok.

/A kegyelmi botrányról/ Olyan elnökünk volt, aki hibázott ebben a kérdésben, és Magyar Péter felesége igazságügyi miniszterként megkegyelmezett egy pedofil-segédnek.

A Pride-ot felejtsük el!

Két választás között nem a tüntetés fontos, hanem a munka.

Az ellenfél politikája az, hogy minden szar Magyarországon.

Ha ma lenne a választás, akkor fifty-fifty, bármi megeshet.

Ha a Fidesz marad, mindig az emberek oldalára teszi le a voksát.

 

 

komment

Médianapló - Tíz mondat az öregekről

2025. április 29. 11:46 - Zöldi László

Olyan vagyok, mint egy öreg ház: szeretettel rendben lehet tartani. (Perczel Zita színésznő, Népszava, 1995. augusztus 5.)

Öreg voltam gyereknek is. (Katona Klári énekesnő, Nők Lapja, 1996. június 26.)

Én nem ismerek öreg politikust vagy fiatalt, csupán hülyét vagy tehetségest. (Csintalan Sándor szocialista politikus, 24 Óra, 1997. szeptember 15.)

Az MSZP-ben még a fiatalok is öregek. (Para-Kovács Imre publicista, Amerikai Népszava, 2012. augusztus 6.)

Elmentek fiatalon a nagy öregek. (Sándor György humoralista, Hatoscsatorna TV, 2015. július 4.)

A népesség fogyatkozik, de nem az öregek fogynak el, hanem a fiatalok. (Reichert János publicista, Magyar Hang, 2020. november 20.)

Fiatal demokratákból öreg bolsevikok lettek. (Z. Kárpát Dániel Jobbik-politikus, ATV, 2021. szeptember 21.)

Én olyan öreg vagyok, hogy még hallottam Orbán Viktort igazat mondani.(Bródy János rockzenész, Magyar Hang, 2022. október 14.)

Volt egy idő, amikor Bródy fiatal volt hozzám. Most meg már öreg. (Koncz Zsuzsa énekesnő, Friderikusz, 2023. november 23.)

Öreg vagyok a mezőnyhöz képest, de fiatal, hogy abbahagyjam. (Gulyás Michelle olimpiai bajnok öttusázó, Magyar Rádió, 2025. április 26.)

 

komment

Médianapló - Kezd sok lenni a sarcolás (Lefülelt mondatok, 25.04.20.-26.)

2025. április 27. 16:09 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor balsorsozott, Török Gábor orbánozott, Lendvai Ildikó vesszőzött, Bayer Zsolt magyarpéterezett, Farkasházy Tivadar hontozott, Udvaros Dorottya pedig csoportozott.

 

Ha előre tudom, hogy ilyen jól fogom magam érezni 58 évesen, akkor sokkal előbb megöregedtem volna. (Rátgéber László kosárlabda-edző, Eurosport.hu, április 20.)

Ferenc pápa szembement azokkal, akik a kereszténységet hatalomként akarták működtetni. (Víg Emese erdélyi újságíró, Transindex.ro, április 21.)

Nehogy kihagyjam a teremtett világ védelmét, a környezetvédelmet. (Ujházi Lóránd katolikus pap, Magyar Rádió, április 21.)

Többen mennek, mint jönnek. (Kapitány Balázs szociológus a ki- és bevándorlásról, Klubrádió, április 22.)

Egyre több mindent nem szabad már észrevenni. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, április 22.)

Magyar Péter egy g..ci. (Bayer Zsolt publicista, Magyar Nemzet Online, április 23.)

Ők is benne vannak a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban. (Orbán Viktor miniszterelnök a politikai ellenfelekről, Facebook.com, április 23.)

Neki és kedves családjának meg ott vannak a Himnuszból Tokaj szőlővesszei. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Orbán Viktorról, Facebook.com, április 24.)

A libsi gátlástalanul tolja a világnézetét. (Pozsonyi Ádám publicista, Demokrata.hu, április 24.)

Kezd egy kicsit sok lenni a sarcolás. (Hernádi Zsolt, a MOL-csoport vezérigazgatója a különadókról, Index.hu, április 24.)

Nem lehet kicsit politizálni. (Závecz Tibor szociológus, ATV, április 24.)

Szegedről indultam, Szegeden zárok. (Nagy Bandó András 77 éves humorista, Szeged TV, április 24.)

Ahogy öregszünk, lassan minden mögénk kerül. (Kováts Kriszta színésznő, Klubrádió, április 24.)

Naponta vonják kétségbe az ellenség-ellenzék magyarságát. (Kardos András publicista a kormánypárti politikusokról, Facebook.com, április 25.)

A luxusnál olcsóbb a szeretet. (Sinkovics Gábor újságíró, Blikk.hu, április 25.)

A magyar politika legnagyobb angolnája Orbán Viktor. (Török Gábor politológus, 24.hu, április 26.)

Visszatalált a Fideszhez. (Farkasházy Tivadar újságíró Hont Andrásról, Klubrádió, április 26.)

Szoknyás, nőtlen férfiak. (Tóta W. Árpád publicista a katolikus papokról, Facebook.com, április 26.)

Nyúlbátorságú szúnyogcsődörök. (Gajdics Ottó újságíró az egyházellenes aktivistákról, Magyar Nemzet Online, április 26.)

Nem személyi edzőhöz járok, hanem csoportos órákra, mert én egy csapatjátékos vagyok. (Udvaros Dorottya színésznő, Népszava, április 26.)

Öreg vagyok a mezőnyhöz képest, de fiatal, hogy abbahagyjam. (Gulyás Michelle olimpiai bajnok öttusázó, Magyar Rádió, április 26.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Facebook.com, 25.04.23., Pilisvörösvár)

2025. április 27. 11:05 - Zöldi László

/Önmagáról/ Tapasztalt harcos, aki most már kellő súllyal rendelkezik. (Derültség a teremben.)

/Az online-ról/ A technológia változása nem a mi malmunkra hajtja a vizet.

Megjelent a kommentpolitika. Olyan, mintha politika lenne.

A politikában képviselni kell az igazságot, a magyarok igazságát.

/Az Európai Unióról/ Nemcsak mi vagyunk szuverenisták, vannak más hazafias érzelmű országok is.

Magyarország semmilyen értéket nem sért meg, ami az Európai Unió alapját adná.

El lehet veszíteni, amit eddig elértünk.

Mi voltunk ellenzékben, de a haza nem lehet ellenzékben.

Egy nemzeti közösségnek azok is részei, akik nem vallják magukat a nemzethez tartozóknak.

A dékások bátrabban fogalmaznak, mint a tiszások.

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 25.04.25.)

2025. április 26. 11:37 - Zöldi László

/Ferenc pápáról/ Egy argentin ember, aki kedvelte a magyarokat.

Háromszor látogatta meg a magyarokat. Kétszer Kis-Magyarországon, egyszer Csíksomlyón.

 A béke embere volt.

Európában jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak.

Az Európai Unió 27 tagországa közül 25 a háború folytatása mellett döntött.

Ukrajna fölvétele csődöt jelentene a számunkra.

Gyarmati sorba fognak visszalökni azok, akik egyébként a barátainknak mondják magukat.

Ha valaki úgy hozza haza a pénzt, hogy Brüsszel föltételeit teljesíti, azzal valójában Magyarországot Brüsszel gyarmatává teszi.

Azért harcolok, hogy ezt a pénzt úgy szerezzem meg, hogy Brüsszel semmilyen föltételt ne támaszthasson.

Magyarországnak joga van kiállni a saját érdekei mellett.

 

(Az interjú 26 percében a miniszterelnök 10-szer köszörülte a torkát.)

 

 

 

komment

Médianapló - Egrecíroztatni vagy egzecíroztatni?

2025. április 25. 12:52 - Zöldi László

Ki beszél már arról, hogy a történelem előtti időkben (a múlt hét csütörtökön) országunk első embere olyan újságíróval is szóba állt, aki kínos kérdéseket tett föl neki. Igaz, Hont András se jutott el odáig, hogy ha a kérdésére nem kapott érdemi választ, akkor visszakérdezzen. Ezzel le is zártam a témát, bár emlékezetbe véstem egy mellékes mozzanatot. Hont szóba hozta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal "szórakozik" az Átlátszó nevű portállal. Majd hogy nyomatékosítsa a kifejezést, keresett egy rokon értelmű szót, és az "egrecíroztatja" formulát használta.

Ezen azért csodálkoztam, mert a kérdező tősgyökeres budapesti. Márpedig egy korábbi vitában azt tapasztaltam, hogy a fővárosi tollforgatók ragaszkodnak az irodalmi egzecíroztatni változathoz. De föl sem ötlött, hogy tovább kéne gondolni az ellentmondást. Tegnap este azonban, az Öt című ATV-műsorban Hont András megismételte az egrecíroztatni kifejezést, adásbeli vitapartnere, Dévényi István pedig az egzecíroztatnit használta. Akkor most hogy is van ez?

A pesti származék a tájnyelvi változatot szorgalmazza, a Zemplénből elszármazott publicista viszont az irodalmit? Akaratlanul is megdöntötték egy évtizeddel korábbi következtetésemet, hogy a pestiek számára az irodalmi változat a mérvadó, a vidékről érkezettek pedig a tájnyelvi változathoz kötődnek. Ez már alkalmas arra, hogy a sajtószakmai dolgokkal foglalkozó blogban tűnődjek róla. Tíz éve nagyon sokan szóltak hozzá a közösségi üzenőfalamon váratlanil kirobbant  vitához.

Egyik nyíregyházi tanítványom, a rétközi Dolhai József az r-es változatot használta. A másik nyíregyházi tanítványom, a már akkor is Debrecenben újságíróskodó Bakos Csaba kifejtette, hogy ő szintén az r-es változatot ismeri és használja. A másik Bakos (András), aki akkor még a szegedi Délmagyarország munkatársa volt, azt fejtegette, hogy ő ugyancsak az r-es változathoz kötődik, de ismeri a z-set is. Hajdani évfolyamtársam a debreceni egyetemről, a történelemtanárként dolgozó Belányi Zsuzsa pedig szintén az r-est használta a magánéletben és a levelezésben, de ismerte a z-set is.

Eleve nem keveredhetett a vitánkba, mégis érdemes megemlíteni, hogy legújabb Nobel-díjasunk, a Kisújszállásról a szegedi egyetemen keresztül Amerikába vándorolt Karikó Katalin egy rádióinterjúban a tájnyelvi változatot részesítette előnyben. Magam is kelet-magyarországi volnék, elvégre dédnagyapám egy bihari faluban élt. Szívesen beszélt a K. und K. hadseregben eltöltött éveiről, melyekben az egrecíroztatás a katonai gyakorlatozást jelentette.

Együtt voltunk tehát mi, a kelet-magyarországiak, akik a z helyett az r-t használtuk. Kivéve a sátoraljaújhelyi Dévényi Istvánt, akiről valószínűleg lekopott a tájnyelvi r, és rárakodott az a fránya z. Ebből ma már nem vonnék le végleges következtetést, de ahogy belegondolok a részletekbe, felötlik, hogy másfél évtizedig szerkesztettem publicisztikákat az Élet és Irodalom című hetilapban. Azt figyeltem meg, hogy legjobb publicistáink, például Bertha Bulcsu, Bodor Pál vagy Végh Antal a cikkeikbe csempésznek olyan szavakat, amelyeket nem ismertem.

Eszembe se jutott megkérdőjelezni a szokatlan kifejezéseket, hisz’ épp tőlük vált egyénivé az okfejtésük. Ilyen volt például a vasi-balatoni Bertha Bulcsúnál a rajt’ (így, aposztróffal a rajta helyett). Az erdélyi-bánáti Bodor Pálnál a legfennebb a legfeljebb-legföljebb helyett. A szatmári Végh Antalnál pedig szinte minden bekezdésbe jutott egy-egy tájnyelvi változat. Médiatanárként is ehhez tartom magam, amikor a kommunikáció szakos diákok dolgozataiban nem javítom ki azt, amit a nagyszüleiktől és a rokonaiktól hallottak.

Máskülönben a katonai gyakorlatoztatás idegen kifejezése a latin exercere (gyakorol, hajszol, megmozgat) szóból származik. Ebben az ex (ki) és az arcere (bekerít, elhárít) a két részelem. A szó német közvetítéssel jutott el hozzánk, és magyarosított változatát a „parancsolgat” értelmében használjuk. Azt jelenti, hogy dorgálni, korholni, kioktatni, megfeddni, rendreutasítani. Vajon z-vel vagy r-rel kell-é jelezni a parancsolgatás szándékát?

Egyre inkább az a benyomásom, hogy egyikkel sem, hanem x-szel. Halász Előd kétkötetes német-magyar szótárában ugyanis exerzieren olvasható. Hogy aztán miként lett a latin-német ex-ből ’egz’, az egyelőre rejtély. Mindazonáltal családi környezetemben, a német vezényleti nyelv alatt katonáskodó obsitosok az ’egr’-es változatot használták. Az egrecíroztatni tehát egy jövevényszó tájnyelvi alakja. Ezt hallottam gyerekként, ez ragadt meg a szókincsemben. Akik az irodalmi változatot tekintik mérvadónak. azoknak szívük joga, nekem azonban nem tetszik a z-s változat, nem is szívesen használom.

Az viszont gondolkodóba ejtett, amit a záhonyi állomáson dolgozó Dolhai József firtatott a hajdani vitában: „De ha az ’egrecíroz’ kioktat, akkor vajon az ’egrecíroztat’ mit csinál?”

komment
süti beállítások módosítása
Mobil