Médianapló

Médianapló - Verebes Orbánról: "Választott isten" (Lefülelt mondatok, 24.07.15.-21.)

2024. július 21. 16:54 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Lázár János és Pottyondy Edina narancsozott, Gyurcsány Ferenc magyarpézett, Bolgár György tiszázott, Ceglédi Zoltán puzsérozott, Lendvai Ildikó pedig számolt.

 

Az argentinok voltaképpen spanyolul beszélő olaszok. (Szombathy Pál újságíró, Facebook.com, július 15.)

Úgy volt megbeszélve, hogy ő temet el engem. (Csintalan Sándor szocialista politikus Donáth Lászlóról, HírKlikk.hu, július 16.)

Az összes többi politikai szereplőt vagy ellenségnek tekinti, vagy megveti. (Vásárhelyi Mária szociológus Magyar Péterről, Facebook.com, július 16.)

Röpköd a békegalamb. (Rudas János szociálpszichológus Orbán Viktorról, Klubrádió, július 16.)

Ez a békegalamb olajág helyett gépágyút visz a csőrében. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, július 17.)

Az Orbán-rezsim médiapolitikája nem a versengésre, hanem a versenytársak kiiktatására épül. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, július 17.)

A magát függetlennek nevező média sztárolt egy fideszes szélhámost. (Bartus László újságíró Magyar Péterről, Amerikai Népszava, július 17.)

Magyar az embereknél csak a sajtótermékeket szereti jobban feljelentéssel fenyegetni. (Presinszky Judit újságíró, Telex.hu, július 17.)

Merre kanyarog a Tisza? (Bolgár György műsorvezető, Klubrádió, július 17.)

Afféle MDF, Csurka nélkül. (Szűcs R. Gábor publicista a Tisza Pártról, Facebook.com, július 17.)

Magyar nem több, mint Orbán gyenge utánzata. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, Facebook.com, július 18.)

Ötvenhat éve vagyok brit, nyolcvannégy éve magyar és háromezer éve zsidó. (Lantos Péter Londonban élő agykutató, Magyar Narancs, július 18.)

Választott isten. (Verebes István rendező Orbán Viktorról, Magyar Hang, július 19.)

Fideszes politikus vagyok, szerintem az a jó, ha mindenben több narancs van, nem kevesebb. (Lázár János közlekedési miniszter, Facebook.com, július 19.)

Túl magas a narancstartalom. Nem a Fantában, hanem az országban. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, július 19.)

A számok szerint belátható időn belül nem lehet csak balról rendszert váltani. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, július 20.)

A rivális pártoknak Magyar Péter ellenség, és lőnek rá. (Bruck Gábor szociológus, Facebook.com, július 20.)

Ő és a felekezete. (Pilhál György újságíró Gyurcsány Ferencről, Magyar Nemzet Online, július 20.)

Kommunista létére evangélikus lelkész volt. (Horváth K. József újságíró Donáth Lászlóról, Magyar Hírlap Online, július 20.)

Van a Megafon, meg a Puzsifon. (Ceglédi Zoltán politológus, Facebook.com, július 21.)

A mindennapos iskolai testnevelés porhintésnek bizonyult. (Szekeres István sportújságíró, Újnépszabadság.com, július 21.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól

2024. július 19. 11:52 - Zöldi László

 Von der Leyen nem a politikai ellenfelünk, hanem a politikai alkalmazottunk.

Jobb végrehajtót kellett volna találnunk.

Azt remélem, hogy a miniszterelnökök összetétele változik.

/Brüsszel elfoglalásáról/ Az előretörés sikerült, áttörést még nem értünk el.

A magyar elnökség központi témája az európai versenyképesség javítása.

/Az orosz-ukrán háborúról/ Én vagyok az egyetlen, aki beszéltem mind a két féllel.

A háborúzó felek nem akarnak békét.

Nemcsak keresztény kötelességből szántam rá magam a békemisszióra.

A békemisszió lényege az állhatatosság.

Végre lehet megint magyarbarát elnök Amerikában.

 

(A 28 perces interjúban a miniszterelnök 35-ször köszörülte a torkát.)

komment

Médianapló - Orbán interjú közben miért köszörüli a torkát?

2024. július 18. 10:36 - Zöldi László

Tegnap este fajlagos országos csúcsot kíséreltek meg a Klubrádióban. Szénási Sándor szólaltatta meg a közismert agrár-közgazdást, Raskó Györgyöt az aszállyal kecsegtető időjárásról, és a kukoricatermés várható megcsappanásáról. A hajdani MDF-politikussal, most pedig dunántúli földbérlővel 7 perc 48 másodpercig beszélgetett a műsorvezető. Ebből a kérdései nem tartottak másfél percnél tovább, az interjúalanynak tehát körülbelül 6 percnyi beszélhetnék jutott. Ennyi idő alatt 19-szer reszelte a torkát.

A krákogást cirákolásnak, harákolásnak, hertyegésnek, kerregésnek is nevezi a népnyelv, és számtalan megjelenési formája van. Raskó György például művészi tökélyre fejlesztette. Úgy szövi bele a mondandójába, hogy a torokköszörülés nem különül el a kiejtendő szavaktól. Összeolvad egyikkel-másikkal, ezáltal különös nyomatékot kölcsönöz nekik.

Raskó 19 torokreszelése azt jelenti, hogy percenként háromszor köszörülte a torkát. Mégse sikerült megjavítania az országos csúcsot, amelyet szinten a Klubrádióban állított föl egy Huszár Tamás nevű „óbudai kisnyugger”. Az aktív korában vendéglői játékgépeket működtető aggastyán 2022. február 10-én mintegy tíz percig beszélgetett Bolgár Györggyel, és negyvenszer reszelte a torkát. Ez percenként négy krákogást jelentett, és félő, hogy e csúcsot nem lehet megjavítani.

Itt került a képbe országunk első embere. Orbán Viktor pénteken reggel szokott interjút adni a Magyar Rádiónak, a beszélgetések 7.33-től 7.59-ig tartanak. A miniszterelnök 20 torokkoszörülésnél alább nem adja, az egyéni csúcsát 2021. július 16-án állította fel 34 krákogással. A percenkénti 1,4 meg sem közelíti Raskó György és Huszár Tamás teljesítményét. Ha a kukorica-termesztő hetenként 26 percet kapna a nyilvánosság fórumain, hogy kifejtse a nézeteit, akkor 78 torokköszörüléssel nővelné a műsor tekintélyét. Ha pedig az óbudai kisnyugger, akkor 104 torokreszeléssel. A kormányfőnek van hová javulnia.

De vajon mivel magyarázható, hogy Orbán Viktor szétkrákogja a péntek reggeli interjúkat? A jelenséget egy pszicholgus egyetlen szóval intézte el: „tikkelés”. Kényszerű cselekvés, amelynek két fajtája van. A motorikus (mozdulatokban megnyilvánuló) és vokális (hangadásos). Ez utóbbi lehet dörmögés, dünnyögés, kacarászás, lihegés, szipogás és persze torokköszörülés. Miniszterelnökünk a legutóbbit választotta.

A krákogás három okára gyanakszom. A legegyszerűbb indoklás, hogy Orbán reggelenként légúti gondokkal kúszködik, és erről péntekenként a fél ország értesül. A második magyarázat azon a megfigyelésen alapszik, hogy ha a végrehajtó hatalom feje olyan témáról beszél, amely újdonság számára (nincsenek hozzá előre gyártott szavai, a kommunikációs stáb által kidolgozott paneljei), akkor időnyerés céljából megköszörüli a torkát.

A harmadik ok a legkézenfekvőbb, bár nem zárja ki a másik kettőt sem. Országunk első embere a folyamatos országvezetés tizenötödik évében a hatalomgyakorlás olyan szintjére jutott, hogy egyszerűen idegesíti, ha a jelenlétében más is beszél.

komment

Médianapló - Gyurcsány nyilvánosságszemlélete egy Telex-interjú tükrében

2024. július 17. 13:58 - Zöldi László

A Demokratikus Koalíció elnöke interjút adott az Indexből kivált újságírók portáljának. A nyolcvan percből körülbelül huszonöt percig a sajtóról beszélt a volt miniszterelnök, nem teljesen függetlenül az interjút készítő Fábián Tamás szándékától. Eme összefüggő gondolatmenet többet ért azoknál a morzsáknál, amelyeket Gyurcsány a választási vereség után elszórt a nyilvánosság fórumain.

Most már könnyebb rekonstruálni egy értelmes és tehetséges politikus elgondolkoztató nézeteit a médiáról, a nyilvánosság eszközrendszeréről. Az érdekes és tartalmas beszélgetésben volt két figyelemre méltó mozzanat. Az egyikben az interjúalany őszintén válaszolt ugyan, de jókora habozás után, amikor zavar tükröződött az arcán. A másik mozzanatban csak szimplán nem mondott igazat.

A Telex munkatársa nem véletlenül firtatta, vajon Gyurcsány miért éppen az Indexet választotta a választási vereség utáni magyarázat színhelyéül. Ha ugyanis az a véleménye, hogy az említett portál a kormány befolyási övezetéhez tartozik, akkor bizony illene megindokolnia a választást. A DK-politikus nyugodtan mondhatta volna, hogy azért választotta az Indexet, mert a Telex kiválása ellenére még mindig a legolvasottabb portál, és nem mindegy neki, hányan olvassák, hallgatják, nézik.

Gyurcsány Ferenc azonban Rónai Egonra hivatkozott, aki az Index és az ATV közös podcast-jét vezeti. Tőle vádak helyett kérdéseket várhatott. Ebben van igazság, hisz’ az említett műsorvezető a legjobb kérdezők közé tartozik. Speciel az indexes interjú ama beszélgetés után készült, amikor az ATV stúdiójában Rónai Egon kilépett a megszokott és sokak által méltányolt szerepköréből. Semmit sem kérdezett Magyar Pétertől, hanem a stúdióból kivonuló interjúalany szerint inkább vádaskodott.

A másik mozzanat oda vezethető vissza, hogy Fábián Tamás azt kérdezte, vajon a DK-nak van-e sajtója. Gyurcsány először kitérően válaszolt, mire a telexes műsorvezető rákérdezett a Nyugati Fényre. Ama portálra, amelyet majd’ mindenki, köztük e sorok írója is a Demokratikus Koalíció házi portáljának vél. Két kivétel van: Dobrev Klára, aki egy korábbi interjúban nemmel válaszolt: „Nincs közünk a Nyugati Fényhez.” (Magyar Narancs, 2024. május 16.)

A másik pedig Gyurcsány Ferenc. Az a benyomásom, hogy nemcsak azért felelt így, mert nem akart mást mondani, mint a felesége. Azért is, mert miniszterelnökként, a nyilvánosság első számú kedvezményezettjeként minden adandó alkalommal kifejtette, hogy elege van a pártsajtóból. Ellenzéki politikusként hozzáfűzte, hogy ha majd újra kormányon lesz, az Orbán-kormány befolyási övezetébe tartozó szerkesztőségeket is megfosztja a közpénz-forrásoktól.

A Telex-interjúban két rossz válasz közül választhatott. Ha igennel felel a föltett kérdésre, akkor szembe kerül korábbi önmagával, és ezt bárki felróhatja neki. Ha viszont nemmel válaszolt, akkor azt kérdezem tőle, vajon a Nyugati Fény miből él. A kormánypárti Origóhoz hasonlítható propaganda eszköz sajtószakmai színvonala ugyanis nem elégséges ahhoz, hogy megéljen a sajtópiacon. Köztünk szólva ezt a laptípust nem is erre találták ki.

Van még egy harmadik mozzanat, amelyből kisejlik, hogy a rutinos politikus több száz interjú adása után sincs tisztában az interjú műfajával. Ezt fejtegette: „A magyar sajtóban elvárják, hogy én fogadjam el az újságíró domináns szerepét.” Hát kérem, a helyzet az, hogy az interjú gazdája az újságíró. Na jó, „csak” a házigazdája, aki kezet fog a vendéggel, és leülteti a nappalijában. Elismeri ugyan, hogy a vendég a döntéshozók egyike, de azt firtatja, hogy miért éppen ezt a döntést hozta, és hogyan is állunk a megvalósításával.

E dominanciát (a házigazdai szerepkört) azonban a döntéshozók nem szívesen fogadják. Tisztában vannak ugyanis a sebezhetőségükkel. Azzal, hogy a döntésük sok sebből vérzik, és ezt nem akarják a nyilvánosság orrára kötni. Ráadásul, ha nem idézhető is tételszerűen, de Gyurcsány Ferenc azt is zokon vette, hogy az egyház és a sajtó ellenőrzése gyenge, megoldatlan. Majd némi noszogatásra árnyaltabban fogalmazott, mondván, hogy tulajdonképpen alkotmányos kontrollra gondolt.

Lefordítom magyarra: az országgyűlésnek kéne ellenőriznie a nyilvánosságot (is). Ebben megint csak van némi igazság, mindazonáltal óvatosságra int, hogy másfél évtizede Gyurcsány akkori pártja, az MSZP összefogott a legerősebb ellenzéki párttal, a Fidesszel, és a nyilvánosság kizárásával olyan törvénytervezetet dolgozott ki a nyilvánosságról, amelyet aztán elsöpört a közvélemény haragja.

Nem vonom kétségbe az alkotmányos kontroll létjogosultságát, de a legutóbbi száz esztendő médiapolitikájából egyetlen példát se tudnék említeni a nyilvánosságot ellenőrző politikusi szándékok jóhiszeműségére. A tanulságot pedig úgy fogalmaznám meg, hogy még mindig szerencsésebb, ha az újságírók ellenőrzik a politikusokat, és nem a politikusok az újságírókat.

 

Tíz Gyurcsány-mondat a nyilvánosságról (Telex.hu, 2024. július 16.)

 

Az ellenféltől elrabolt fegyverrel is küzdünk.

/”A DK-nak van sajtója?”/ Sajátja? Nincs.

Ezer helyről tájékozódom.

Mindenhová elmegyek, ha kérdeznek és nem vádolnak.

A magyar sajtóban elvárják, hogy én fogadjam el az újságíró domináns szerepét.

A magát demokratikusnak valló sajtó rosszabbul bánik a ellenzékkel, mint a rendszerrel.

Maguk minket széjjelszednek minden nap.

A magyar sajtó ma nem hazudik kevesebbet, mint a politika világa.

A deákferenci szöveg jó alapnak: nem kell hazudni.

Nem mondtam le a 444 előfizetését.

komment

Médianapló - Tíz mondat a sportról

2024. július 16. 09:53 - Zöldi László

A sporttól sokat lehet kapni, de ahhoz sokat is kell adni. (Szabó Bence olimpiai bajnok vívó, Nemzeti Sport, 2001. május 21.) 

Az üzleti világban értelem van, a sportban érzelem. (Muszbek Mihály közgazdász, Nemzeti Sport, 2003. október 9.)

A sportban csak a diktatórikus módszerek működőképesek - feltéve, ha a diktátornak átlagon felüli az intelligenciája. (Rátgéber László kosárlabda-edző, Origo.hu, 2009. március 22.)

A sportban a siker az elsőrendű szempont. (Kovács Katalin olimpiai bajnok kajakozó, Nemzeti Sport, 2009. augusztus 18.)

A sportban napi hősök vannak. (Kovács István vízilabda-edző, Nemzeti Sport, 2009. december 13.)

Létezik a futball, és vannak egyéb érdektelen dolgok. Ezeket gyűjtőnéven sportnak hívjuk. (Puzsér Róbert publicista, Nemzeti Sport, 2012. május 27.)

A sport a legjobb gyógyszer, amelynek mellékhatása sincs. (Simicskó István sportért felelős államtitkár, Zalai Hírlap, 2014. február 20.)

A sportban már csak fájdalom árán lehet valaki a világ legjobbja. (Pető Péter újságíró, Népszabadság, 2016. július 30-31.)

A profi sportot nézzük, az amatőrt csináljuk. (Kukorelly Endre író, Népszava, 2019. január 11.)

A sport maga a bulvár. (Kelen Károly újságíró, Facebook.com, 2024. július 16.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat az olimpiáról

2024. július 15. 15:43 - Zöldi László

Egy őrületes gépezetbe táplálják be a sportolókat, hogy a világnak legyen tévéműsora. (Vitray Tamás riporter, Mai Nap, 1996. május 19.)

Az olimpiánál egyedülállóbb kulturális találkozó nem létezik a Földön. (Mocsai Lajos férfi kézilabda szövetségi kapitány, Heti Válasz, 2012. július 26.)

Az olimpia a globális sportipar legkelendőbb áruinak egyike. (Pető Péter újságíró, Népszabadság, 2012. július 28.)

A mostani olimpia már nem több saját magánál. Szórakozatás, beszédtéma-szolgáltatás, befektetés. (Fáy Miklós publicista, hvg.hu, 2012. augusztus 13.)

A megaolimpiák ideje lejárt. Nem fordulhat elő, hogy üres, elhanyagolt sportlétesítmények maradjanak a játékokat követően a városban. (Kulcsár Krisztián vívó világbajnok, a BOM-kuratórium tagja, Magyar Távirati Iroda, 2014. december 12.)

Az olimpia a legnagyobb építőipari vállalatok és a hirdetésekre legtöbbet költő cégek négyévenkénti seregszemléje sportolók részvételével. (Bálint Mátyás újságíró, Nemzeti Sport, 2015. március 14.)

Az olimpia persze nagy ügy, de csak azért, mert azzá tesszük. (Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszó, Index.hu, 2016. augusztus 7.)

Az olimpiát ma a politika mellett még két dolog mérgezi: a pénz és a dopping. (Horváth Gábor újságíró, Népszabadság, 2016. augusztus 15.)

Részletekben már-már megrendeztünk egy teljes olimpiát. (Szöllősi György újságíró, Nemzeti Sport Online, 2023. augusztus 31.)

A három szónok derekasan össze is hordta az olimpiával kapcsolatos valamennyi frázist. (Szekeres István újságíró Sulyok Tamás köztársasági elnökről, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárról és Gyulai Zsoltról, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökéről, Újnépszabadság.com, 2024. július 14.)

komment

Médianapló - "Minden háború addig tart, amíg a felek bírják" (Lefülelt mondatok, 24.07.06.-14.)

2024. július 14. 12:38 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Gyurcsány Ferenc orbánozott, Horn Gábor baloldalazott, Lendvai Ildikó búcsúztatott, Tompos Márton bemutatkozott, Pokorni Zoltán pedig szembenézett.

 

A típusa nem egyedülálló, csak magát hiszi annak. (Tamás Ervin újságíró Vidnyánszky Attiláról, Facebook.com, július 6.)

Magyarra nem jellemző, hogy kijelentéseit bizonyítékokkal is alátámasztaná. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, július 7.)

A jelenlegi Gyurcsány-Dobrev-Karácsony-Kunhalmi baloldal megbukott. (Horn Gábor volt SZDSZ-politikus, oklt.hu, július 8.)

El szeretnék pusztítani ezt az intézményt. (Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, ATV, július 8.)

Nem Attila, senki sem akarja elpusztítani a Nemzeti Színházat, pont, hogy meg kell menteni. Tőled. (Molnár Áron színész (Instagram.com, július 9.)

Nem a sajtó hozta össze a költségvetési hiányt, megvan kastélyokban és jachtokban, a mi dolgunk pont az, hogy megmutassuk, mi minden lett belőle. (Tóta W. Árpád publicista, hvg.hu, július 9.)

Az őszinte szembenézést ma egy politikus nem engedheti meg magának. (Pokorni Zoltán Fidesz-politikus, ATV, július 9.)

Orbán Viktor kihívójának tekinthetjük. (Somogyi Zoltán szociológus Magyar Péterről, ATV, július 10.)

Most muszáj bizonyos dolgokra azt mondani, hogy ácsi. (Nádasdy Ádám költő, Magyar Narancs, július 11.)

A szolgáltatópártiság az, amikor nemcsak pofázunk a problémáról, hanem odamegyünk és megpróbálunk változtatni rajta. (Tompos Márton, a Momentum újdonsült elnöke, Telex.hu, július 11.)

Meghalt a komcsi Donáth László, a libsi Donáth Anna apja. (MindenSzó.hu, július 11.)

Tumorban nem ismerek tréfát. (Farkas László 93 éves korában elhunyt szerkesztő, Újhét.com, július 12.)

Magyar Péter éppen azokba a portálokba rúgott bele, amelyek nélkül ma sehol nem lehetne. (Polyák Gábor médiajogász, HírKlikk.hu, július 12.)

Ha a „mamakedvence” vitézkedő vezérétől nem szabadul meg mihamarabb, a párt helyét sóval kell behinteni. (Szekeres István újságíró Ungár Péterről és az LMP-ről, Facebook.com, július 12.)

Köszönet helyett Putyin ügynökeként próbálják beállítani a politikai teljesítményét tekintve toronymagasan föléjük nőtt magyar miniszterelnököt. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, július 12.)

Ma már inkább hírhedt, mint híres. (Charles Gati amerikai magyar politológus Orbán Viktorról, Népszava, július 13.)

Nem Orbán foglalta el Európát, hanem Európa szigetelte el Orbánt. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, július 13.)

Minden háború addig tart, amíg a felek bírják. (M. Lengyel László újságíró, Klubrádió, július 13.)

Két Fidesze van az országnak. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, július 13.)

Ő már nem tudta kivárni. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Donáth Lászlóról, Facebook.com, július 14.)

A fenekedések tűzkeresztjében él. (Kondor Katalin újságíró Vidnyánszky Attiláról, Magyar Hírlap Online, július 14.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Donáth Lászlóról

2024. július 12. 14:18 - Zöldi László

papai_donath.gif

Nagy Imre és sorstársai temetésén Donáth László evangélikus lelkész búcsúztatta az egyházi szertartáson Maléter Pált. (V. Bálint Éva újságíró, Magyar Hírlap, 1989. július 8.)

Ő volt az egyetlen gyerekünk, aki hajlott a politizálásra. (Bozóki Éva újságíró, Donáth László anyja, Népszabadság, 1996. április 27.)

Donáth László szocialista honatya. (Győri Béla MIÉP-politikus, Magyar Fórum,1999. október 14.)

Nekem nem azzal van bajom, amit Donáth László mond, hanem azzal, hogy mindezt evangélikus lelkészként is teszi. (Ittzés János, a Dunántúli Egyházkerület püspöke, Magyar Nemzet, 2002. december 5.)

Személyes sorsától gyakran bibliai példázatokkal rugaszkodik el. (Dallos Zsuzsa újságíró, Vas Népe, 2008. október 22.)

A hajdani baloldali politikus, az egyházából épp most kiszorított lelkész valójában nem több a botrány kreálóinak, mint egy fiatal ellenzéki képviselő apja. Puszta kellék a harcban. (N. Kósa Judit újságíró, Népszava, 2021. február 26.)

Bár furcsa lehet azt mondani Donáth Annára, hogy tapasztalt politikus, de számít a családi háttér. Édesapja, Donáth László 16 éven át országgyűlési képviselő volt, de már a nagyapja, Donáth Ferenc is politizált. (Ember Zoltán politológus, Magyar Hang, 2023. február 3.)

Meghalt a komcsi Donáth László. a libsi Donáth Anna apja. (MindenSzó.hu, 2024. július 11.)

Barátom, jól éltél. (Murányi Gábor újságíró, hvg.hu, 2024. július 11.)

Szerettem hevességét, azt, ahogyan az általa igaznak tartott ügyek mellé mindenestül odaállt, ahogy méltósággal viselte a gyerekként való politikai száműzetésből visszamaradt szemhibáját, szerettem mély, zengő hangját, s még a gyarlóságait is. (Iványi Gábor lelkész, Népszava, 2024. július 12.)

Karikatúra: papaigabor.wordpress.com

komment

Médianapló - Farkas László fejfájára

2024. július 11. 12:34 - Zöldi László

Laci a jövő hónapban lett volna 93 éves. Ismertem nála idősebb újságírókat is, akik életük meghatározó szakaszában lapot szerkesztettek, majd amikor abbahagyták, még éltek néhány évtizedet. Aggastyán ismerőseim közül ő volt az egyetlen, aki az utolsó pillanatáig lapot csinált.

Legutóbbi vállalkozása, az Újírás.hu 69 számot, vagyis 69 hónapot élt meg. A hónap első felét Laci szervezéssel töltötte. Beszéltette a fölkért szerzőket a pesti Ferenciek terén, egy presszó emeleti részén, inkább kávé, mint sör mellett. Az ott elmesélt sztorikból aztán megrendelte a legjobbakat telefonon. Az elfogadott kéziratokat pedig a hónap végén a lányával, Mónikával együtt szerkesztette meg, majd az Ausztráliában élő fia digitális segítségével folyóirattá formálta. A lapszám a következő hónapban, mindig az ötödik napon jelent meg.

Az Újírás.hu jelentőségét még nem ismerte föl az irodalomtörténet. A kutatók figyelmébe ajánlok egy tágabb összefüggést. A mai magyar sajtóban három szerkesztő van, akik megteremtették a hagyományos sajtó digitális változatát. Szentendrén a 82 éves Kereszty András az Újnépszabadság.com révén a Népszabadság napilapig nyúlt vissza. Marosvásárhelyen a 80 esztendős Ágoston Hugó az Újhét.com révén a bukaresti magyar hetilapig, A Hét-ig. Zuglóban pedig az Újírás.hu révén a kis híján 93 éves Farkas László az Új Írás című folyóiratig.

Ők hárman úgy közöltek időszerű témákról szóló írásokat, hogy közben külön rovatot szenteltek a kiinduló pontnak is. Úgy elevenítették föl a papír alapú hagyományt, hogy élemedett koruk ellenére is kitanulták a digitális lapszerkesztés csínját-bínját. Ez azért nem ördöngős dolog, mert a lényegben: a jó kéziratok és a tehetséges szerzők gondozásában hatalmas rutinra tettek szert.

Farkas László például elmesélte a 168 Óra című hetilap 2016. október 12-i számában, hogy amikor őt, az ecseri magyartanárt az Új Íráshoz hívták, a nagy öregek ezt mondták neki: „Járod a kocsmákat, és zseniális kéziratokat gyűjtesz a fiatal íróktól!” Laci a kocsmák mellett a focipályákon is megfordult, kitűnő labdaérzéke miatt minden országjáró írócsapatba beválogatták. A félmúltban pedig az Új Írás számára fölfedezett írókban találta meg a digitális folytatás lehetőségét.

Kapcsolatunkat az határozta meg, hogy rokonlelkek voltunk. Két okból is. Az egyik az, hogy olyan írók kéziratait gondoztuk - ő egy folyóiratnál, én egy hatilapnál -, akiknek az íráskészsége meggyőzött bennünket arról, hogy ne merészkedjünk közelebb a szépirodalomhoz. Az írók pedig megérezték, hogy tiszteljük a tehetségüket. A másik ok az, hogy miközben a főszerkesztő reprezentált, mi kéziratokat gondoztunk és nyomdába jártunk. Kísértetiesen hasonló tapasztalatainkról sokat beszélgettünk.

Az Újírás.hu 69 számából 26-ban jelent meg írásom. Laci nekrológot kért tőlem hozzánk hasonló literátus újságírókról, jó tollú publicistákról. Azt is ő találta ki, hogy a szállóigék iránti érdeklődésemet tovább kéne fejleszteni. Fél könyvre való művelődéstörténeti nyomozásomat jelentette meg, amelyekben a szállóigék eredetét igyekeztem feltárni. Néhány hete azért hívtam föl, mert elkészült a tízflekkes esszé Örkény István gyakran idézett és meg gyakrabban félreértett 1956-os rádiójegyzetéről.

Ekkor értettem meg, hogy öreg barátom talán már nem olvashatja el a kéziratot. Idegen hang szólt ugyanis a telefonba, egy vékony férfihang, amely eltorzult a ráktól. Laci a bajából is viccet csinált. Karinthy Frigyes híres és sokat idézett szállóigéjében csupán egyetlen betűt cserélt ki. A mondat így hangzott: „Tumorban nem ismerek tréfát.”             

komment

Médianapló - Tíz mondat a háborúról

2024. július 10. 13:19 - Zöldi László

Minél nyugatabbról jön az ellenség, annál érdemesebb a háborút elveszíteni. (Kvári Sinkó Zoltán humorista, Napló, 1995. október 27.) 

Minden háború népszerű az első hónapban. (Temesi Ferenc író, Magyar Nemzet, 2008. július 12.)

Háború esetén a hadiipar lendül fel, járvány idején az egészségügy. (Pogátsa Zoltán közgazdász, HírKlikk.hu, 2020. március 16.)

Háború idején még sose kergettek el diktátort. (Kereszty András újságíró, Újnépszabadság.com, 2020. április 16.)

Ezt a háborút nem lehet egyedül Putyinból megmagyarázni. (Krausz Tamás történész, Heti TV, 2022. március 1.)

A háború az akaratok összecsapása. (Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, Magyar Narancs, 2022. március 24.)

A legjobb háború az, amit sikerül elkerülni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2022. március 26.)

Háború idején vágtatnak az árak. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2022. június 10.)

Mindig éppen két háború között vagyunk. (Dragomán György író, Magyar Hang, 2022. december 9.)

Legnagyobbat az emberek választás előtt, horgászás után és háború közben hazudnak. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2023. március 31.)

 

komment
süti beállítások módosítása