Tegnap reggel Dési János hangjára ébredtem. A Klubrádió ügyeletes műsorvezetője Németh Andrással beszélgetett a magyar kormány Oroszország-politikájáról. A HVG-s munkatárs egyik mondata ragadott ki a szendergésből, a Gazpromhoz fűződő szálakat így jellemezte: „A trójai faló helyett az ötödik hadoszlop kifejezést használnám.”
Egy folyamat továbbgondolásra serkentő értelmezése ez, mégis az a benyomásom, hogy nem lesz belőle szállóige. A műsorvezető ugyanis nem firtatta, vajon mi rejlik a két toposz mögött. Újságírók beszélgettek, és magától értetődő volt számukra, hogy amire utalnak, az a hallgatók számára is magától értetődő. Pedig a toposz jelentése az, hogy közismert, jellemző kép, márpedig a felvázolt kép csakugyan jellemző, de közismertnek aligha mondható.
Ahhoz, hogy szájról szájra szállhasson, asztal melletti beszélgetések témája lehessen, tudni kéne, vajon a két kódszó valójában mit is jelent. Elvégre nem mindenki mélyült el az ógörög mitológiában és a huszadik század történetében. A trójai faló Homérosz Iliász című eposzából való. A támadók éveken át eredménytelenül ostromolták Trója várát. Látszólag visszavonultak, és egy hatalmas falovat hagytak hátra a várkapu előtt.
Az ostromlottak bevontatták a mintegy négyemeletnyi jószágot, amelyből éjszaka ógörög kommandósok másztak ki, és beengedték az időközben visszalopózott sereget. Bárdosi Vilmos nyelvész professzor, a Szólások, közmondások eredete című kézikönyvben a trójai falovat úgy értelmezte, hogy „beépített” személy. Tágabb értelemben ártalmatlannak látszó, de veszélyes dolog, ráadásul vírus, amely megfertőzi a számítástechnikai programokat.
Van azonban egy negyedik jelentése is. Néhány éve a hazai zöldek felfújtak egy nyolcméternyi, lóra kísértetiesen hasonlító léggömböt, és lecövekelték a győri megyeháza elé. Akciójukat megismételték Budapesten, a Parlament épülete előtt is. Így tiltakoztak a magyar és az amerikai kormány egyezménye ellen, amely lehetővé tette a genetikailag módosított növények behozatalát.
A faló legújabb kori karrierjére jellemző, hogy szinte nincs is jelentős politikus és párt, akit és amelyet a hazai nyilvánosság fórumain ne neveztek volna legalább egyszer trójainak. A legérdekesebbnek Hende Csaba volt honvédelmi miniszter verbális hadjárata hatott. A Fidesz-politikus egy szombathelyi választókörzetben fogta ki ellenfélként Ungár Péter LMP-politikust. Schmidt Mária miniszterelnöki tanácsadó fiát azzal próbálta ellehetetleníteni, hogy a Fidesz beépített embere.
Amikor néhány éve írtam erről, az egyik hozzászóló azt fejtegette, hogy az ógörög fa-alkotmány nem is a leghatékonyabb trükk. Gyomrában az ókori deszantosokat kívülről csempészték a várba. Veszélyesebbek nála a várban élők közül azok, akik idegen zsoldban álltak. S több történelmi példát is említett az eszmei bomlasztásra és a szabotázzsal felérő fizikai cselekményre.
Az idegen zsoldban álló bomlasztókra épül a kormánypárti sajtó dollár baloldalizálása. A Szuverenitásvédelmi Hivatal célkeresztjében az ellenzéki politikusok, a civil aktivisták és a hatalomgyakorlás mikéntjét elemző újságírók állnak. Az országhatárokon belül élnek, és a vérmesebb kormánypárti politikusok meg publicisták szerint már nem egyszerűen állnak, hanem össze is álltak. Alaposan megszervezett ötödik hadoszlop képzetét keltik.
A Quinta columna kifejezés 1936 óta létezik. A spanyol polgárháborúban Emilio Mola tábornok közeledett a fővároshoz, és ezt találta nyilatkozni egy angol újságírónak: „Négy hadoszlopunk Madrid felé tart, az ötödik bent van.” A kifejezés azóta karriert csinált a világsajtóban. Kémek, szabotőrök vagy csak az ostromlókkal rokonszenvezők gyűjtőneve, akik belülről rothasztják az ostromlottak hangulatát, sőt az erőszakos akcióktól se riadnak vissza.
A világsajtó ötödik hadoszlopnak tartotta a Csehszlovákiában élő szudétanémeteket. A második világháború után a győztesek meg is szabadultak tőlük, a Benes-dekrétum szellemében kollektív bűnösnek nyilvánították őket, mintegy hárommillió embert. Velük együtt körülbelül félmilliónyi felvidéki magyart is, bár nem mindegyiküktől szabadultak meg. A többi környező országban a Trianon után határainkon túlra került magyarok érdekvédelmi szervezeteit gyakran illették az ötödik hadoszlop kifejezéssel. Olykor még ma is illetik.
A kétharmados Orbán-kormány immár tizenötödik évében a nyilvánosság kisebbik része, a hatalom gyakorlását fürkésző sajtó is kiveszi részét a toposzozásból. Az eljárás igazságtartalmát egyenként, esetenként kéne megvizsgálni, a címben föltett kérdésre azonban van válaszom. A trójai faló a vélt vagy valóságos külső ellenséget jelöli, az ötödik hadoszlop pedig a belsőt.
Tíz mondat a trójai falóról
A Fidesz magatartása arra a megállapításra késztet, hogy nem jó, ha a trójai faló zab után nyerít. (Torgyán József kisgazda politikus, Magyar Hírlap, 1996. június 29.)
Kezd kinyílni a fideszes „trójai faló” ajtaja, és előbukkan mögötte az egész jobboldal. (Vastagh Pál szocialista politikus, Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus 26.)
/”Ha mai fejjel dönthetne, meghívná-e Gyurcsányt a kormányába?”/ Kérdezze meg a trójaiakat, hogy beengednék-e újra a trójai falovat a várba. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Index.hu, 2014. augusztus 27.)
Mi nem a Nyugat védőbástyája, hanem a Kelet trójai falova vagyunk. (Hargitai Miklós újságíró, Népszabadság, 2015. október 3-4.)
Az Európai Ügyészség elképzelése egy trójai faló, mert az egyes államok küldöttei immáron az EU-t képviselnék saját tagállamukkal szemben (Polt Péter legfőbb ügyész, Magyar Demokrata, 2019. június 26.)
Kína még a saját trójai lovát is a mi pénzünkön építi meg. (Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a pesti Fudan-egyetemről, Facebook.com, 2021. június 6.)
Ő egy trójai faló. (Hende Csaba Fidesz-politikus Ungár Péter LMP-politikusról, ATV, 2021. július 16.)
Betölti az orosz trójai faló szerepét Európában. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester Orbán Viktorról, Facebook.com, 2022. február 22.)
Ami úgy néz ki, mint az oroszok trójai falova, és úgy nyikorog, mint az oroszok trójai falova, az az oroszok trójai falova. (Horváth Gábor újságíró, Népszava, 2023. március 23.)
A trójai faló helyett az ötödik hadoszlop kifejezést használnám. (Németh András újságíró az Orbán-kormány Oroszország-politikájáról, Klubrádió, 2024. április 23.)
Tíz mondat az ötödik hadoszlopról
Az ügyeletes nagyhatalom rohamcsapata az ötödik hadoszlop, amely már rombolja öntudatunk, magyarságunk védőpalánkjait. (Bogdán Emil MDF-politikus, Pesti Hírlap, 1993. január 8.)
A román nacionalista politika a magyar nemzetiségű román állampolgárokat a csonkamagyar állam ötödik hadoszlopának tekinti. (Tamás Gáspár Miklós SZDSZ-politikus, Magyar Hírlap, 1996. február 10.)
Az úgynevezett ötödik hadoszlopok ilyen-olyan módon, de erőteljesen befolyásolják a politikai döntéshozókat. (Sinkovics Ferenc újságíró, Magyar Hírlap, 2011. szeptember 13.)
Ők az ötödik hadoszlop, amely választási veresége ellénére újjászerveződik és támad. (Stefka István újságíró a „balliberális médiahiénákról”, Magyar Hírlap Online, 2014. július 28.)
Egy keleti, barbár rendszerben, Oroszországban, Törökországban a magunkfajta függetlenek, akik évtizedek óta „nyugatosak”, most az „ötödik hadoszlopnak” neveztetnek. (Lengyel László publicista, Népszabadság Online, 2015. december 30.)
Ma a Soros-egyetem működik az ötödik hadoszlop regionális bázisaként. (Boros Imre közgazdász, volt privatizációs miniszter a budapesti CEU-ról, Magyar Hírlap Online, 2017. október 5.)
Választási kudarc esetére be kell készíteni az ötödik hadoszlopot. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Orbán Viktorról és a 2022-es választás esélyeiről, Népszava, 2020. október 24.)
A média egyfajta „ötödik hadoszloppá” vált. A Magyarországon működő, külföldi, balliberális sajtó és média, valamint az álcivil szervezetek valóban idegen érdekek mentén tevékenylednek. (Fricz Tamás politológus, Magyar Nemzet Online, 2022. március 6.)
Ők az ötödik hadoszlop. (Pilhál Tamás újságíró az ellenzéki pártok EP-képviselőiről, Magyar Nemzet Online, 2022. december 1.)
Addig ruszkik hazáztak, hogy mára Oroszország ötödik hadoszlopává lettek. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2023. szeptember 21.)
