Médianapló

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 25.09.12.)

2025. szeptember 12. 08:34 - Zöldi László

/A nagyhatalmi tárgyalásokról/ Sok mindent tudunk, de nem tudunk mindent.

 A háborún az oroszok folyamatosan nyernek, mi meg veszítünk.

Néha beesik a baj - néhány drón formájában.

Egy ingatag térség közepén vagyunk.

A mi ereinkben a vér mellett történelem is folyik.

Magyarország számára a legfontosabb megakadályozni, hogy ellakják tőlünk az országot.

/A 3 %-os lakáshitelről/ Azt hiszem, hogy jó hangot ütöttünk le a zongorán.

Ha alacsony adók vannak, mindenki jobban jár.

A magas adó elszegényíti a középosztályt.

/A Tiszáról/ Nem is jelentéktelen párt.

 

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 17-szer köszörülte a torkát./

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (YouTube.com, 25.09.10.)

2025. szeptember 10. 15:22 - Zöldi László

 Kakaskodást nem vállalok.

/A podcastokról/Akarok komolyan beszélni a riporterekhez meg az emberekhez.

Stadionokban nőttem fel.

Tizenhat évig vezettem a magyar ellenzéket.

Én sosem foglalkozom üzlettel.

Velem nem lehet üzletelni.

/Hatvanpusztáról/ Semmi közöm hozzá.

Ami nem az enyém, azért nem viselek felelősséget.

Hadházy Ákos belőlem él.

Hadházy Ákost eltartom a létezésemen keresztül.

komment

Médianapló - Tíz kötcsei mondat Orbán Viktortól (Facebook.com, 25.09.07.)

2025. szeptember 07. 21:12 - Zöldi László

Az Európai Unió a szétfeslés, a széttagolódás állapotában létezik.

A mi hazánk egy ingatag térség közepén helyezkedik el.

Kell, hogy a vajból a kenyér szélére is jusson.

Minden vállalásunkat, ígéretünket, igaz, féléves csúszással, de mindet meg fogjuk valósítani.

Mi vagyunk az esélyesek.

Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek.

Békemenet, sőt Békemenetek - a lehető legszélesebb összefogással.

Vigyázni kell a szavainkra!

A digitális építkezést föl kell gyorsítani. Mindenki a fedélzetre!

Vannak erősödő digitális képességeink, októberre itt is fölényben leszünk - most még nem vagyunk.

komment

Médianapló - Orbán: "Egy ország nem épülhet hőbörgésre és gyűlöletre" (Lefülelt mondatok, 25.08.31.-09.07.)

2025. szeptember 07. 13:14 - Zöldi László

 A legutóbbi napokban Lázár János felezett, Magyar Péter orbángyurcsányozott, Tölgyessy Péter töredezett, Puzsér Róbert hatalomozott, Bruck András pedig hont foglalt.

 

Kisebbség az kisebbség Bukarestből és Budapestről nézve is. (Gáspárik Attila marosvásárhelyi rendező az erdélyi magyarságról, ÚjHét.com, augusztus 31.)

Magyarország egy félkész ország. (Lázár János Fidesz-politikus, ATV, szeptember 1.)

A Fidesz mindenhatósága összetört. (Tölgyessy Péter alkotmányjogász, Partizán, szeptember 1.)

Még Vargáné korában. (Rákay Philip publicista Magyar Péterről, Facebook.com, szeptember 2.)

A kormány jó úton halad egy erős, széles és többgyermekes középosztály megteremtése felé. (Kaszab Zoltán publicista a 3 %-os hitelprogramról, Vasárnap.hu, szeptember 2.)

Brüsszel nem nézi jó szemmel. ha valahol púp van a takaró alatt. (Petri Bernadett uniós források felhasználásáért felelős miniszteri biztos, Magyar Rádió, szeptember 3.)

A magyar gazdaság fejlődése megrekedt. (László Géza közgazdász-menedzser, magyarnarancs, szeptember 3.)

A nagyotmondás ellen a nagyot hallás az egyetlen védelem. (Kondor Katalin újságíró, Magyar Hírlap Online, szeptember 3.)

Ha eset lehetnék, minősített lennék. (Greff András író, Litera.hu, szeptember 4.)

A baloldal többé-kevésbé önjelölt vezetője. (Tatár György volt diplomata Dobrev Kláráról, Népszava, szeptember 4.)

Magyarországon a „baloldali” szitokszóvá vált. (Nagy Attila Tibor politológus, Index.hu, szeptember 5.)

A mi közösségünkben alapvetés, hogy aki meghatározó szerepet akar betölteni egy demokratikus ország vezetésében, az kizárólag demokratikus eszközöket használhat a céljai elérésére. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, szeptember 5.)

Egy ország nem épülhet hőbörgésre és gyűlöletre. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, szeptember 5.) 

A miniszterelnök nevét addig le nem írom, amíg szabadlábon van. (Posztobányi László publicista, Facebook.com, szeptember 5.)

Kimagyarázni biztos nem lehet a 83 négyzetméteres lekvárfőző szobát egy olyan országban, ahol az egy főre jutó átlag lakásméret 40 négyzetméter. (Palánkai Mariann publicista Hatvanpusztáról, Facebook.com, szeptember 5.)

A honfoglalás sosem jog, hanem erő kérdése. (Bruck András publicista, Facebook.com, szeptember 5.)

A polgári engedetlenség már csak azzal jár, hogy megszegjük a törvényt. (Papp László Tamás publicista, Index.hu, szeptember 5.)

A hatvanpusztai építkezés elleni támadás a kommunista hergelés iskolapéldája. (Felföldi Zoltán politológus, Magyar Nemzet Online, szeptember 6.)

A hatalom nem vitát akar nyerni, hanem a kritikusait szennyezi be. (Puzsér Róbert publicista, Hang.hu, szeptember 6.)

Orbán Viktor lett az új Gyurcsány Ferenc minden tekintetben. (Magyar Péter tiszapárti politikus, hvg.hu, szeptember 7.)

Piros-fehér-zöld Ludas Matyit játszik. (Gusztos István publicista Magyar Péterről, Facebook.com, szeptember 7.)

komment

Médianapló - A Kásler-dosszié

2025. szeptember 06. 11:47 - Zöldi László

 Tíz mondat Kásler Miklóstól

 

Orvosi szemmel nézem a történelmet és a társadalmi mozgásokat is. (Demokrata.hu, 2013. január 30.)

Nemcsak a szervezetet kell gyógyítani, hanem a lelket is. (InfoRádió, 2018. június 12.)

Nem teljes az ember, ha identitása csorba. (Magyar Idők, 2018. augusztus 18.)

Az egészségügyet ma még betegségügynek hívhatnánk. (Magyar Idők, 2018. október 13.)

A hálapénznek előnye nincs, hátránya annál több. (InfoRádió, 2018. október 16.)

/A pandémiáról/ A korlátozások miatt hiányoztak a szentmisék. (Hajdú Online, 2020. június 18.)

Az árpádházi királyok létrehoztak egy középhatalmat, időnként egy nagyhatalmat is. (YouTube.com, 2021. március 15.)

Az ember a zsigereiben érzi, hogy ide tartozik. (YouTube.com, 2021. március 15.)

/A járványkezelő egészségügyról/ Meg sem rendültünk. (Hír TV, 2021. március 28.)

Harminc évvel ezelőtt én ötvenfokos műtőkben végeztem tíz-tizenkét órás műtéteket. (RTL Klub, 2024. július 24.)

 

Tíz mondat Kásler Miklósról

 

Az onkológus professzor műkedvelő történész. (Fülöp Zsófia újságíró, magyranarancs.hu, 2016. szeptember 15.)

Dr. Kásler mindenügyi miniszter. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, 24.hu, 2019. január 28.)

A miniszter úgyszólván egyetlen gondolata a tízparancsolat. (Kovács Zoltán újságíró, Élet és Irodalom, 2020. január 3.)

Kásler Miklós nem tartozik a negyedik Orbán-kormány legerősebb tagjai közé. (Fábián Tamás újságíró, Index.hu, 2020. április 24.)

/A járványkezelésről/ Kásler miniszter úr érdemei történelmiek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2020. május 22.)

Kásler Miklós meg van hosszabbítva Bicskéig. (Rangos Katalin újságíró, ATV, 2020. május 22.)

Levelező szakon végezte a miniszteri munkát. (Komáromi Zoltán háziorvos, DK-politikus, ATV, 2020. június 9.)

Kásler miniszter úr egy kamerának adott interjút a Facebookon. (Simon András műsorvezető, ATV, 2021. augusztus 12.)

Akit lehetett, meggyógyított. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, 2025. augusztus 5.)

Egyike volt az utolsó nagybetűs professzoroknak. (Bohár Dániel újságíró, Facebook.com, 2025. augusztus 5.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat az erőszakról

2025. szeptember 05. 17:44 - Zöldi László

A meggyőzés a finom erőszak. (Kvári Sinkó Zoltán humorista, Napló, 1994. május 27.)

A média a társadalom tükre: nem gerjeszti az erőszakot, hanem ábrázolja. (György Péter esztéta, Népszabadság, 2002. április 30.)

Eszem ágában sincs elhatárolódni egyetlen, a kormányt békésen bíráló embertől sem. Az erőszaktól határolódom el. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Magyar Hírlap, 2006. szeptember 28.)

Az erőszak érzelmi előkészítése büntetendő. (Sólyom László köztársasági elnök, Népszabadság, 2009. február 28.)

Ahol nincsenek hiteles érvek, ott az erőszak ordítja el magát. (Bodor Pál publicista, Klubháló.hu, 2009. augusztus 16.)

Mi erőt akarunk mutatni, nem erőszakot. (Vadai Ágnes DK-politikus, ATV, 2018. december 17.)

Lélegzetvételnyi szünet nélkül folyik a táradalom elleni, egyelőre vértelen erőszak. (Bruck András publicista, Facebook.com, 2020. szeptember 12.)

A magyar online tér a következmények nélküli erőszak és a verbális lincselés felülete lett. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2021. május 7.)

Az erőszak kiment az utcára. (Parászka Boróka újságíró, hvg.hu, 2025. augusztus 7.)

Megússzuk-e fizikai erőszak nélkül? (Keszthelyi András politológus a közelgő választási kampányról, Facebook.com, 2025. augusztus 4.)

komment

Médianapló - Miért torzul el Magyar Péter arca?

2025. szeptember 04. 17:00 - Zöldi László

Kondor Katalin a nemzedéktársam. Csaknem másfél évtizedig írtam rádiókritikát, és a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben tetszettek a műsorai. S bár a kétezres évek elején a rádióelnöki tevékenysége árnyékba borította az újságírói teljesítményét, nincs okom megváltoztatni azt, hogy a rádiós újságírók élmezőnyében tartható számon. Nyugdíjasként is aktív, hetenként ír cikket a most már csak online Magyar Hírlapba. Akkor is méltánylom az őszinteségét, ha más nézőpontból látjuk az országot-világot.

Szeptember 3-án megjelent cikkét az úgynevezett Magyar Péter-jelenségnek szentelte. Szerinte a tiszapárti politikusról „Jószerével nem látni olyan képet vagy videófelvételt, ahol ne üvöltve, eltorzult arccal mondaná el, amit híveinek közzé akar tenni.” Pontos a leírás, mert van ilyen látvány. Igen ám, de azt a képet tükrözi, amelyet a kormánypárti nyilvánosság fórumai alakítottak ki Orbán Viktor kihívójáról. Az a médiarendszer, amelyet a Fidesz mondhat a magáénak, annak alapján tartja erőszakosnak Magyar Pétert, hogy egyszer borosan érkezett haza, és amikor lerántotta magáról a nadrágot, a derékszíj csatja háton találta a feleségét, az akkori igazságügyi minisztert.

Ezt maga Varga Judit mondta el, immár ex-Magyarnéként. Nem panaszkodott fizikai fájdalomra, az viszont nagyon is elképzelhető, hogy megalázónak érezte a helyzetet. Nem mentegetni akarom Magyar Pétert, de ugyancsak Varga Judittól való ez az idézet: „Esténként nagyon vártam, hogy Péter személyében találkozhassak a civilizációval. (Képmás Magazin, 2020/január) A két helyzet között négy év telt el, a szereplők ugyanazok. Nem szép Magyar Pétertől, hogy egy érzelmi kapcsolat végén önállósodott a derékszíja, de ez talán mégsem elégséges ok arra, hogy a pályakezdő politikust nőverőnek, asszonyverőnek minősítsék a kormánypárti sajtóban.

Az egész kampány arra épült, hogy a Fidesznek kedvező közvélemény első számú formálója, Bayer Zsolt megadhassa a lökést a propagandagépezetnek: Magyar Péter „Erőszaktevő, ócska, gyáva, pszichopata gazember.” (Magyar Nemzet Online, 2024. április 30.) Ugyebár a vezető kormánypárt uralja a nyilvánosság jelentékeny részét. A vidéki Mgyarországon például 18 megyei napilap lát napvilágot. Ha a digitális keresőjükbe beírjuk a tiszapárti politikus nevét, akkor az egy kaptafára dolgozó szerkesztőségek másfél év alatt 1906-szor írtak Magyarról. A róla közölt üvöltős, eltorzult arcú pillanatfelvételek száma pedig meghaladja az ezret. Hozzájuk véve a végrehajtó hatalom uralta országos nyilvánosságot is, még egyértelműbb a kép. Nem csoda, ha azok tudatában, akik csupán ezeket az orgánumokat olvassák, hallgatják, nézik, az erőszakos Magyar Péter képe bontakozik ki.

Minőségi újságírónak kijáró érdeklődéssel olvasom Kondor Katalin cikkeit a Magyar Hírlapban. Az a benyomásom, hogy visszavonulva, nyugdíjas magányában nem sok időt pazarol a kormány tevékenységét firtató véleményformálókra. Jól elvan a maga közegében, és nem veszi észre a másik politikai oldalon lévők közelítésmódját. Annyiféle Magyar Pétert láttatnak, ahányan csak vannak. A Magyar Péter-jelenség tehát árnyaltabb, mint az erőszakos politikus sematikus képe. Ha Kondor Katalin figyelemmel kísérné a szétaprózódott ellenzéki nyilvánosságot, akkor bizonyára azt is érzékelné, hogy egy eltorzult arcú, üvöltöző politikus mögé aligha áll be kétmillió ember.  

 

Tíz mondat at erőszakosokról

 

Apám erőszakos ember. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Fekete Doboz, 1988/április)

Erőszakos vidéki gyerek voltam, aki mert álmodni akkor is, amikor politikus volt, és álmodik most is. (Gyurcsány Ferenc üzletember, Népszabadság, 1996. szeptember 21.)

Nincs benne az alulról jött ember darabossága és erőszakossága. (Debreczeni József publicista Gyurcsány Ferencről, Mozgó Világ, 2006/4.)

A politikába későn érkező, a saját helyét kereső, erőszakos figura volt. (Kéri László politológus Mikola Istvánról, 168 Óra, 2010. július 16.)

A Fidesz nem erős, csak erőszakos. (Botka László szocialista politikus, Magyar Távirati Iroda, 2015. április 8.)

A rezsim fő jellemzője az erőszakosság, a központosítás, a kíméletlenség. (Sólyom László volt köztársasági elnök, Index.hu, 2016. április 27.)

Az erőt erőszakosággal helyettesítette. (Ripp Zoltán történész Botka Lászlóról, Magyar Narancs, 2017. augusztus 17.)

Diktátori erőszakossága mára az élet legtöbb területére behatolt. (Bruck András publicista Orbán Viktorról, Facebook.com, 2022. április 2.)

Ex-Magyarné erőszakos, könyörtelen karrierista. (Szűcs R. Gábor publicista Varga Juditról, Facebook.com, 2024. március 18.)

A libernyák influenszerek is rákívántak az erőszakos Magyarra. (Apáti Bence publicista, Patrióta, 2024. április 5.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a nagyotmondásról

2025. szeptember 03. 15:57 - Zöldi László

Egy szedett-vedett válogatottal nem játszott alárendelt szerepet. Ha hagyják dolgozni, nagyot mondásai nagy igazsággá válhatnak. (-silye- sportújságíró Verebes József labdarúgó szövetségi kapitányról, Fejér Megyei Hírlap, 1993. szeptember 10.)

A nagyotmondás ellen a legjobb védekezés a nagyothallás. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Magyar Narancs, 2005. február 17.)

A közismert nagyotmondó. (Várkonyi Tibor újságíró Kövér László Fidesz-politikusról, Népszava, 2009. szeptember 15.)

Tündérkerti nagyotmondó. (Andrassew Iván újságíró Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterről, Népszava, 2013. március 13.)

A politikai nagyotmondás örökös magyar bajnoka. (Debreczeni József DK-politikus Tamás Gáspár Miklós filozófusról, Galamus.hu, 2013. május 27.)

Még csak most kezdődik a nagyotmondások korszaka, a kampány. (Gajdos József veszprémi újságíró, Napló, 2014. február 15.)

A nagyot mondók országában mindenki akkorát mondhat, amekkorát akar. (Bednárik Mónika nyíregyházi újságíró, Kelet-Magyarország, 2014. március 14.)

Az ellenzéki pártok nagyokat mondanak, hogy jobban figyeljenek rájuk. (Donáth Anna Momentum-politikus, 24.hu, 2023. február 13.)

Habozás nélkül mond nagyokat. (Tamás Ervin újságíró Takács Péter egészségügyi államtitkárról, Facebook.com, 2025. augusztus 20.)

A nagyotmondás ellen a nagyot hallás az egyetlen védelem. (Kondor Katalin újságíró, Magyar Hírlap Online, 2025. szeptember 3.)

komment

Médianapló - Medgyessy hogyan került a Sándor-palotába?

2025. szeptember 02. 14:33 - Zöldi László

 A bejegyzés címe félrevezető. Mielőtt az olvasó azt hinné, hogy Orbán Viktor a munkácsi jelzőtlenítés miatt leváltotta Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és helyette Medgyessy Péter volt miniszterelnököt invitálja a Sándor-palotába, ki kell ábrándítanom a botrányra éhes érdeklődőt. A szenzációhajhász cím mögött az rejlik, hogy a köztársasági elnök felesége, Nagy Zsuzsanna Kaposvárra utazott, Körülnézett a magyar képzőművészet egyik legnagyobb alakjáról elnevezett múzeumban, és zseniális politikai érzékkel kiválasztotta Rippl-Rónai József Medgyessy olvas című festményét.

Csakhogy ez a Medgyessy nem az a Medgyessy, a 200 millió forintra beárazott kép esztétikai értékei azonban vitathatatlanok. Képzeljük el, hogy külföldi vendég érkezik a köztársasági elnök budai Várban berendezett hivatalába. Szemben ül Sulyok Tamással, akinek a háta mögött tisztes polgárember mélyed el egy könyvben. Meghatározhatja a beszélgetés hangulatát, hogy végre kultúrember foglal helyet a magyar államfő mostanában elkoptatott üléshuzatú székében. Olyan országot testesít meg, amellyel érdemes jóban lenni. Most érthetjük meg igazán a First Lady-t, aki nemrégiben kifejtette, hogy jól jönne a Sándor-palotában egy Rippl-Rónai. A kaposvári önkormányzat teljesítette az óhaját, a polgármester még egy videót is szentelt a nagy hírre vergődött látogatásnak.

A politikai elit körülbelül száz éve él azzal a lehetőséggel, hogy képzőművészeti alkotásokat vesz kölcsön az állami tulajdonban lévő múzeumoktól. Amúgy is a raktárban rohadnának, miért ne javíthatnák az állam vendégek hangulatát, miért ne állíthatnának ki jeles bizonyítványt a kultúrakedvelő magyar politikusokról. Speciel Sulyok Tamás esetében azért óvatosabb lettem volna. Lemondtam volna az íratlan kölcsönzési hagyomány folytatásáról. Ő ugyanis botrányos körülmények között lett köztársasági elnök.

 A parlamenti eskü idején derítette ki róla egy történész professzor, hogy a múlt század negyvenes éveiben a Székesfehérvárott ügyvédként dolgozó édesapja fölcsapott a Szálasi-féle nyilaspártnál is szélsőségesebb Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei elnökének. S ami még kínosabb: miközben a gettóba zárt fehérvári zsidókat épp bevagonírozták, hogy Auschwitzba szállítsák őket, a Sulyok-papa 1944. június 9-én levélben igényelte ki a „volt Váradi-lakást”. Pártirodának kérte a helyiségeket, „zsidóbútorokból megfelelő számú” széket, asztalt, pamlagot és egyebet kunyerált. Kérését indokoltnak tartotta a polgármester.

Egy helybéli történész fakszimilében (a szöveg eredeti méretű, teljesen hű másolatában) közölte a hajdani leveleket, és az ügyet tavaly felhánytorgatták a nyilvánosság fórumain. Márpedig ha ilyen előzmény után kesz valaki a Sándor-palota ura, akkor bizony jobban teszi, hogy nem él a képkölcsönzés lehetőségével. Azok a fránya újságírók még képesek emlékezni és emlékeztetni a mások tulajdonában lévő használati tárgyak immár hagyományos elcsaklizására. Ilyen helyzetben a köztársasági elnök hivatalának az a dolga, hogy lebeszélje a Főnök nejét a kaposvári kiruccanásról. Ezt Sulyok Tamás munkatársai nem tették meg, vagy ha megtették is, a First Lady nem hallgatott rájuk. Az egyik kínosabb fejlemény, mint a másik.

Legfőbb közjogi méltóságunkról a Munkácsot ért OROSZ rakétatámadás jelzőtlenítése nyomán pedig elterjedt, hogy havonta csinál botrányt. A jelek arra utalnak, hogy e megállapítás már nem felel meg a valóságnak. Nem havonta, hanem hetente.

 

Tíz mondat Sulyok Tamásról

 

A nevesincs nímandra rászóltak Rogánék, hogy nagyon gyorsan kapja ki a rakétatámadás felelősét a bejegyzésből. (Káncz Csaba publicista, Facebook.com, 2025. augusztus 21.) 

Amit az elnök kitörölt, a miniszterelnök beleírta. Jött már innen selyemzsinór egy elnöknek, most egy másik kapott baráti pofont. (Török Gábor politológus, törökgáborelemez.blog, 2025. augusztus 21.)

Szinte havonta keveri kellemetlen helyzetbe a kormányt. (Ficsor Benedek újságíró, Hang.hu, 2025. augusztus 22.)

Szegény Sulyok Tamás egyszer akart gyors lenni, de akkor is elcseszte. (Németh Péter újságíró, Népszava, 2025. augusztus 23.)

Hibát hibára halmoz. (Horn Gábor liberális politikus, ATV, 2025. augusztus 23.)

Menetrendszerűen szállítja a politikai bakikat. (Ember Zoltán Levente politológus, az Iránytű Intézet ügyvezetője, Népszava, 2025. augusztus 23.)

A köztársasági elnök sokat tesz azért, hogy kiüresedjen a funkciója. (Závecz Tibor szociológus, ATV, 2025. augusztus 23.)

Harminckét percig fent mert hagyni az üzenőfalán egy igaz mondatot. (Rainer-Micsinei Nóra humorista, YouTube.com, 2025. augusztus 25.)

Sulyok még azt a nímand-szerepet is képtelen betölteni, amire kinevezték. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2025. augusztus 28.)

Minősíthetetlen a tevékenysége. (Tölgyessy Péter alkotmányjogász, Partizán, 2025. szeptember 1.)

 

komment

Médianapló - Gyuri fejfájára

2025. szeptember 01. 13:52 - Zöldi László

 Ebben az imateremben még sosem jártam. S mert nem tartoztam a rokonsághoz, igyekeztem félrehúzódni. Az ajtó közeli padsor legszélére ültem. Többen is úgy néztek rám, mintha csodabogarat szemlélnének. Aztán az a férfi, aki kint, a temető udvarán imaszöveget nyomott a kezembe, megérintette a karomat, és diszkréten átvezetett a másik padsorba. Maga mellé ültetett, a férfiak közé.

Hallottam beszélni a testes rabbit, de nem nagyon láttam. Az egyik hétágú kandeláber meglepően vaskos törzse ugyanis eltakarta, és a fél feje hol az állvány bal-, hol a jobboldalán tűnt fel. Éppen Gyuri mérnöki évtizedeiről beszélt. A nyári meleg miatt nyitva hagyták az imaterem ajtaját, és a Ferihegyről induló repülőgépek fülsiketítő zaja  ötpercenként tördelte szét az előlünk koporsóba rejtett barátom életrajzát. Ezek voltak a másodpercek, amidőn korábbi ismereteim alapján egészíthettem ki a töredékes történetet.

Gyuri nyolcvannyolc éves korában halt meg. Csaknem három évtizede ment nyugdíjba, előtte viszont bejárta az országot. Egy minőségbiztosító cég szakértőjeként ő ellenőrizte a száztonnás műszaki berendezéseket. Ezzel magyarázta, hogy nyugdíjasként is vissza-visszahívták, hisz’ ötven, negyven éve ő vette át a nagyipari monstrumokat. Lemondott a számvizsgáló bizottságban betöltött elnöki posztjáról, és tavasztól őszig nem is vett részt a társasház közgyűlésein, mert legalább kéthetenként utazott ide-oda.

Szinte az utolsó pillanatáig. Aztán beült a kocsiba, mielőtt azonban beindította volna a motort, ráborult a kormányra. Fölhívtam a közös képviselőt, hogy szokás szerint tétesse ki a fekete zászlót a lépcsőház bejárata fölötti tartóba. Azóta négy nap telt el, Gyurit éppen temetjük, és a zászlótartó üresen maradt. Tegnap is hívott az egyik házbéli, hogy napok óta nem találkozott vele, a telefont se veszi föl. „Csak nem?”  „De, igen.”

Vajon az ország egyik leghasznosabb átlagpolgára, aki minősítette az ipari berendezéseket, miért nem élhette meg, hogy fél órát beszéljen róla egy hivatásos véleményformáló. Miért csak halála után érdemelte ki a megtiszteltetést? A rabbi alapos, egyszersmind lökhajtásos gépekkel megzavart szövegéből értettem meg, hogy Gyuri a felesége halála után miért kötött ki például a szomszédos utcában lévő étkezdében. Kipróbálta a környékbeli kifőzdéket, és annál horgonyzott le, amelyik péntekenként kitűzte a következő heti menűt. Gyuri kiválasztotta a főételt, és a faloda tulajdonosa minden hétköznap félretett neki egy adagot.

Azt hittem, hogy öreg barátom azért választotta ezt az étkezdét, mert otthon elkészített ételekkel kecsegtették. Az imateremben derült ki, hogy volt még egy oka. Gyuri apja a múlt század húszas éveiben Abaújból érkezett a fővárosba, és a faloda tulajdonosa is onnan származott el Budapestre. Delente volt miről beszélgetni. Az imateremben jöttem rá, hogy a családi sírkőre Gyuri miért íratta ki: 1944-ben harminckét vidéki hozzátartozója pusztult el. Lélekben ők is itt nyugosznak.  

Mi ketten sokáig csak lakótársak voltunk. A ház pompázó kertjében találkoztunk, hármasban üldögéltünk. Gyuri orvosnő felesége az egyik cigarettáról a másikra gyújtott, néha közbeszólt, de inkább csak hallgatta, amint éppen megváltjuk a világot. Aztán a felesége meghalt, az enyémet a Covid vitte el. Kapcsolatunkat az egyedüllét barátsággá mélyítette. Most, hogy újabb barátot veszítettem, bevillant egy tragikomikus jelenet. Kávéztunk nála a dohánybarna koloniál bútorok között, és úgy ültünk, hogy Gyuri tőlem balra foglalt helyet. Szóltam neki, hogy így csak hallom a hangját, de a rossz bal szemem miatt nem látom, üljön már át a másik oldalamra. Elnevette magát, és közölte, hogy szívesen ülne át, de ő meg a bal fülére süket.

Ekkor bökött oldalba az imaszöveges szomszéd, hogy imateremben nem illik kuncogni. Bocs, de mit tehetek, ha egyszer Gyurinak, aki már csak testileg tartózkodik velünk egy fedél alatt, humora is volt.

komment
süti beállítások módosítása