A fészbuknak van egy érdekes szolgáltatása. Különböző színeket ajánl föl alapnak, amelyre az átlagosnál jóval nagyobb betűkkel írhatjuk föl azt, amit fontosnak tartunk. A határ 130 karakter. Ha túllépjük, akkor eltűnik az alapszín, a betűméret pedig a megszokottra csökken. Nos, a fekete alapot választottam, jól mutatnak rajta a fehér betűk. Országunk első emberétől idéztem egy mondatot: „Magyarország a világ egyetlen országa, melyet saját maga vesz körül.”
Az olvasók láthatják a bejegyzésem utáni összeállításban, hogy az eredeti idézet hosszabb volt. Van előtte egy félmondat is: „Geopolitikai sajátosság, hogy…” Ezt azért hagytam ki, mert a gondolat hosszabb lett volna 130 karakternél. Szerencsésebb lett volna, ha vállalom a kisebb betűket, mert akkor digitális ismerősömnek, Révbíró Tamásnak aligha jut eszébe ezt írni: „Na, ezt nem ő találta ki. Száz évvel ezelőtti, trianonügyi lamentálásra adott vicces reakció volt, már gyerekkoromban ismertem.” Türelmet kértem a neves műfordítótól, egyúttal megköszöntem, hogy adott egy tippet. A Médianapló olvasói tudják, hogy kutatom a szállóigék eredetét, van már 285 ezer karakternyi a művelődéstörténeti esszékből.
Azt persze rögtön kellett volna cáfolni, hogy Orbán Viktor foggal-körömmel ragaszkodott volna az elsőséghez. Már tegnap is ismertem a szállóige változatait, közülük egy másik is a miniszterelnöktől való, melyben „szakállas vicc”-nek nevezte a mondást. Ebben a tekintetben tehát a véleménye nem tér el Révbíró Tamásétól, aki megemlíti a kulcsfogalmat, Trianont is. Ezzel magyarázható, hogy türelmet kértem tőle, hátha föllelem a szállóige eredetét a két világháború közti sajtóban. Egyelőre annyit találtam, hogy változatai az újságok viccrovatában láttak napvilágot, többnyire az olvasók válaszát igénylő összeállításokban. Ezzel a címmel: „Mit jelent az a mondat, hogy…” És a szerkesztőség idézte a mondás valamelyik változatát.
Hátra van még egy előfeltevés (hipotézis) vizsgálata. Vajon a kor legdivatosabb publicistái (Milotay István, Lendvai István, Hubay Kálmán, Dövényi Nagy Lajos) közül valamelyik mondássá formálta-e a trianoni békediktátum tragikus eredményét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy 1920. június 4. előtt nem érdemes kutakodni. Korábban a magyar publicistáknak és politikusoknak nem volt okuk lamentálni (siránkozni) a történelmi Magyarország megcsonkításán. Trianon után a 325 ezer négyzetkilométernyi ország 93 ezer négyzetkilométernyire csonkult, a lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra apadt. A határon túlra 3,3 millió magyar nemzetiségű került. Elég megnézni a földrajztudós (később miniszterelnök) Teleki Pál híres térképét, amelyből kiderül, hogy az új határ másik oldalán, elég jelentékeny sávban szintén magyar többségű települések voltak. Jobban jártunk volna, ha az első világháború győztesei az etnikai határokat veszik figyelembe.
Az 1945 utáni sajtó számára tabu téma lett a saját magával körülvett ország metaforája. A hasonlat a rendszerváltásig nem is került elő, legalábbis a nyilvánosság hivatalos fórumain nem. A múlt század kilencvenes éveiben elsőként Szakály Ferenc történész szólalt meg. Szúkebb pátriája napilapjában, a Tolnai Népújsáh 1993. szeptember 5-i számában így utalt rá: "Trianonban hazánkat szabályszerűen körülmetélték.” A hasonlat hátborzongató és szemléletes, elismerem azonban, hogy az alaphelyzet áttételes megfogalmazása nem tekinthető a szállóige eredőjének. Van viszont egy mozzanat, amely közelebb vihet a megoldáshoz.
A vajdasági magyarság napilapjában, az újvidéki Magyar Szó 2018. augusztus 20-i számában az ismeretlen tudósító összefoglalta a Szent István napi ünnepségre meghívott vendégek gondolatait. Íme, az egyik szónok okfejtése: „Márfy Gyula veszprémi érsek felszólalásában Eperjes Károly azon gondolatát idézte, miszerint Magyarország egy olyan ország, amely minden oldalról önmagával van körülvéve, mint kenyér a héjával, és a héjában van a vitamin.” Ez is szemléletes, és ki lehetne hámozni belőle egy tökéletes szállóigét.
Mégis beérem azzal, hogy Eperjes Károly interjúkban többször is szóba hozta az önmagával körülvett országot. Első alkalommal a legnagyobb példámyszámú vidéki újságban, a győri Kisalföld 1996. január 6-i számában. Megelőzött két politikust, Orbán Viktort és Torgyán Józsefet. Azt, hogy a kisgazda pártelnök honnan vette a témát, már nem kérdezhetjük meg tőle. De a jelenlegi miniszterelnökről tudjuk, hogy barátilag kötődik a Kossuth-díjas színészhez. Mindketten Székesfehérvárott éltek, sőt ugyanabban az egyesületben fociztak - igaz, nem egy időben. Orbán Viktorról feltételezhető, hogy figyelte Eperjes Károly közéleti megnyilvánulásait, és a Csonka-Magyarországról alkalomadtán megfogalmazta a maga változatát, méghozzá kétszer is.
Bár az eredet kérdésében a végső szó még nem mondható ki, egyelőre Eperjes Károlyt vélem a nagy hírre vergődőtt szállóige első megfogalmazójának.
Tíz mondat az önmagával körülzárt országról
A világtörténelem egyetlen olyan országa vagyunk, amelyet saját korábbi maga vesz körül. (Eperjes Károly színész, Kisalföld, 1996. január 6.)
Geopolitikai sajátosság, hogy Magyarország a világ egyetlen országa, melyet saját maga vesz körül. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Délmagyarország, 1996. április 30.)
Köztudomású sokat támadott definícióm: Magyarország a földkerekség egyetlen olyan országa, amelyet önmaga határai vesznek körül. (Torgyán József kisgazda politikus, Új Magyarország, 1996. augusztus 5.)
Magyarországon kívül Európának egyetlen olyan állama sincs, amely körös-körül hajdani önmagával lenne határos. (Sütő András író, Magyar Nemzet, 1997. december 20.)
Egy politikai poén szerint Trianon óta Magyarország az egyetlen ország, amelyet saját maga vesz körül. (Pekarek János újságíró, Dunaújvárosi Hírlap, 2007. január 4.)
Magyarország abban a sajátos helyzetben van, hogy saját területei veszik körül. (Usztics Mátyás színész, Magyar Rádió, 2012. március 15.)
Körül vagyunk véve saját magunkkal. (Bayer Zsolt publicista, Echo TV, 2015. július 10.)
Ismerjük persze a szakállas viccet is, miszerint Magyarország az egyetlen ország a világon, amely saját magával határos, ráadásul köröskörül. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2016. február 28.)
Magyarország földrajzilag régi önmagával, gazdaságilag pedig a csodával határos. (Maksa Zoltán humorista, Magyar Rádió, 2020. december 31.)
Mi vagyunk az az ország, amely saját magával vette körül magát. (Csűrös Csilla műsorvezető, Magyar Rádió, 2025. március 6.)