Médianapló

Médianapló - "Amíg van Orbánunk, kár lecserélni" (Lefülelt mondatok, 25.05.26.-06.01.)

2025. június 01. 16:23 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor stoppolt, Horn Gábor orbánozott, Dobrev Klára szeretett, Bauer Tamás magyarpéterezett, Puzsér Róbert kételkedett, Lengyel László pedig rendszerezett.

 

Itt mindenkit kifiguráznak. (Hatos Pál történész, Klubrádió, május 26.)

Most már nemcsak szó szerint, de a gyakorlatban is nevére veszi a pártot. (Magyari Péter újságíró Dobrev Kláráról és a DK-ról, Válasz Online, május 26.)

Az RMDSZ politikusai felismerték és kihasználták az etnobiznisz lehetőségeit. Hozott szalonnából egérirtást vállalnak. (Parászka Boróka erdélyi publicista, Facebook.com, május 26.)

A társadalom többsége nem akar Orbán világában élni. (Horn Gábor liberális politikus, ATV, május 27.)

Nem kekeckedett, nem ő bontotta meg az egységet, éppen ellenkezőleg: ragaszkodott volna hozzá, ezért kiközösítették. (Gajdics Ottó újságíró Orbán Viktorról és az Európai Unióról, Magyar Nemzet Online, május 27.)

Ha Magyar Péter egyszerű többséggel nyer, akkor nincs kétségem, hogy Orbán Viktor átadja neki a kormányzás jogát. De a hatalmat nem. (Puzsér Róbert publicista, Klubrádió, május 27.)

Olyan közeg alakult ki ebben az országban, hogy nem lehet szabadon szeretni. (Dobrev Klára DK-politikus, Telex.hu, május 28.)

Eljő az idő, amikor a Harcosok Klubja egy udvariasan pöfögő segédmotor lesz az orosz állami hackerek mellett. (Szénási Sándor műsorvezető, Klubrádió, május 28.)

Magyar Péter nem tényező, hanem következmény. (Bencsik András újságíró, Demokrata.hu, május 29.)

Van a Fidesznek egy lakmuszpapírja. Lázár Jánosnak hívják. (Dömsödi Gábor újságíró, YouTube.com, május 29.)

Orbán Viktor csak a Facebookon tiltott le, így látom a Tik-Tok bejegyzéseit. Egyelőre. (Dévényi István publicista, Hang.hu, május 29.)

Az árrés-stop úgy működik, mint az ostorcsapás. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, május 30.)

A Harcosok Klubja is olyan erős hergelés, aminek a következménye az lesz, hogy az emberek nem vitatkozni fognak, hanem pofozkodni. (Lengyel Tamás színész, hvg.hu, május 30.)

A váradi gyalogtúrája az M1 és a Hír TV hazug szűrőjén keresztül érkezett az erdélyi emberek otthonaiba. (Gál Mária újságíró Magyar Péterről, Népszava, május 30.)

Magyar Péter nem szakított a Fideszben tanult világképpel. (Bauer Tamás publicista, Élet és Irodalom, május 30.)

Győr finanszírozza a magyar államot, nem pedig az állam Győrt. (Pintér Bence győri polgármester, Facebook.com, május 30.) 

A rendszer és ura egyaránt szétesőben. (Lengyel László publicista, Népszava, május 31.)

Amióta Orbán Viktorban tudatosult, hogy Magyar Péterrel szemben elveszítheti a 26-os választást, mindinkább orosz fordulatszámon pörög. (Bruck András publicista, Facebook.com, május 31.)

Amíg van Orbánunk, kár lecserélni. (Ungváry Zsolt publicista, Mandiner.hu, június 1.)

A hőseink nem azok, akiknek igazuk van, hanem akik a vitában fölébe kerekednek az ellenfél képviselőjének. (Bencsik Gábor újságíró, Demokrata.hu, június 1.)

Nem látom magam előtt a képet, ahogy a miniszterelnök átadja a hatalmat. Egressy G. Tamás publicista, Hang.hu, június 1.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat a hajóról

2025. június 01. 08:10 - Zöldi László

 Inkább vagyok matróz egy olyan hajón, amely biztosan halad a tengeren, mint kapitány egy elsüllyedt roncson. (Semjén Zsolt KDNP-politikus, Magyar Nemzet, 1997. május 24.)

A magyar gazdaság hajóján sokan ülnek a fedélzeten, és kevesen eveznek. (Bajnai Gordon gazdasági miniszter, 168 Óra, 2008. május 29.)

A KDNP az a horgony, amely a Fidesz hajóját a hullámverésben is az örök értékekhez köti. (Semjén Zsolt KDNP-politikus, Magyar Hírlap, 2008. július 9.)

Az MSZP ma egy lomha tankerhajóhoz hasonlít. (Mesterházy Attila szocialista politikus, 168 Óra, 2010. július 15.)

Egy hajóban nem lehet két irányba evezni. (Schiffer András LMP-politikus az LMP-ről, hvg.hu, 2013. január 27.)

Az ellenzéki pártoknak tudomásul kell venni, hogy egy hajóban ülnek. (Heller Ágnes filozófus, ATV, 2017. január 9.)

Léket kapott a védekezésünk hajója. Ezt a léket ma sikerült befoltozni. (Orbán Viktor miniszterelnök a rendeleti kormányzást lehetővé tevő felhatalmazási törvényről, Miniszterelnök.hu, 2020. március 30.)

Tényleg csak a kapitány maradt a süllyedő hajón. (Szűcs R. Gábor publicista a választási vereség után magára hagyott Márki-Zay Péterről, Facebook.com, 2022. április 4.)

Az ő hajóik süllyedőben vannak, és biztosítani akarják helyüket a DK mentőcsónakjában. (Mellár Tamás független országgyűlési képviselő az MSZP és a Párbeszéd vezetőiről, Bahir.hu, 2024. május 9.)

Ön hajót épített, irányt mutatott, s ha kellett, maga is evezőt ragadott. (Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktorhoz, Facebook.com, 2025. május 31.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Dobrev Klárától (Telex.hu, 25.05.28.)

2025. május 30. 12:27 - Zöldi László

A Demokratikus Koalíció elnökét Gyurcsány Ferencnek hívják. Hívták.

/A házasságukról/ Azért a harminc év hosszú idő volt.

Én más ember vagyok.

A gyurcsányozás akadályozta a magyar közéletet, hogy a lényegi kérdésekről beszéljünk.

/Gyurcsány visszavonulásáról/ A kommunikációs teret változtattuk meg.

Az én politikám középpontjában a kormányváltás áll.

Én nem hiszek az egypárt-rendszerben.

/A baloldali szavazókról/ Én meg fogom védeni őket az ellenzéki jobboldaltól is.

Azt akarom elérni, hogy a Demokratikus Koalíció a mainál sokkal erősebb legyen.

Olyan közeg alakult ki ebben az országban, hogy nem lehet szabadon szeretni.

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 25.05.30.)

2025. május 30. 08:30 - Zöldi László

Ukrajna egy veszélyes ország.

Ukrajna uniós tagsága pénzügyi öngyilkossággal érne föl.

Az a jó, ha az ukránokat kívül tartjuk.

Ha baj van, még több Brüsszel, kevesebb szuverenitás.

/A Harcosok Klubjáról/ Védekeznünk kell az álhírek és a hazugságok ellen.

/A nemzeti konzultációról/ Van egy rendszer, a nagy kérdésekről megkérdezzük az embereket.

A háború égbe lökte az inflációt.

Az árrés-stop úgy működik, mint az ostorcsapás.

Parajd szinte hozzánk tartozik.

Az RMDSZ egy jól szervezett párt.

 

/Az interjú 26 perce alatt a miniszterelnök 12-szer köszörülte  a torkát./

komment

Médianapló - A nyolcvanas Bolgár György

2025. május 28. 14:45 - Zöldi László

 Sükösd Miklós szociológust vagy negyedszázada ismerem. Dolgoztunk is együtt, ám a kapcsolatunk elvékonyult, amidőn családostul kiköltözött Dániába. A koppenhágai egyetemen tanít, és tegnap délután kifejtette álláspontját az itthoni médiahelyzetről, a szerinte kusstörvénynek nevezhető átláthatósági jogszabály-tervezetről.

Bolgár György műsorvezető pedig nemcsak magára és a Klubrádióra utalt, hanem a nyilvánosság alternatív fórumaira is, amikor azt pedzegette, hogy „Nem jutunk el a társadalom többségéhez, mert a Fidesz lefoglalta magának a média nyolcvan százalékát.” Itt néhány másodperces hatásszünetet tartott, vagy átsuhant az agyán, hogy a számot finomítani kéne, és hozzáfűzte: „Körülbelül.” Jól tette. Olyan felmérés ugyanis nincs, amely e számot tartalmazza, és a hazai nyilvánosság belső arányaira vonatkozik.

Vagy fél évtizede a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársai vizsgálták a nyilvánosság meg a reklámpiac összefüggéseit, és a kormányzati túlsúlyt 78 százalékban állapították meg. Ez volt az a pillanat, amikor az ellenzéki nyilvánosság véleményvezérei, akik addig a kilencven százalékos „publicisztikai fordulattal” nyomatékosították a mondandójukat, tíz százalékkal csökkentették a bűvös számot. Immár reálisabban becsülték föl a terepet, a maga kategóriájában hiteles 78 százalékot mégis indokolatlanul kerekítették nyolcvanra.

Ahhoz ugyanis, hogy bármilyen számot kaphassunk a nyilvánosság arányairól, sokkal szélesebb körben kellett volna vizsgálódni. Ehhez pedig sem az ellenzéki médiumoknak, sem az ellenzéki pártoknak nem volt elég pénzük. Bolgár György is kilencvenezett, majd beállt a nyolcvanazók közé. Azóta is ragaszkodik e számhoz. Becsületére válik, hogy az utóbbi időben már jelzi a körülbellel és hasonló szavakkal, hogy ez inkább becslés, mint hiteles felmérés.

Tapasztalatból tudom, hogy hetvenen túl az ember ragaszkodik a beidegződéseihez. De ha a nyilvánosságról tűnődöm a nyilvánosság valamelyik fórumán, akkor inkább nem mondok vagy írok számot, kerülöm a kétségkívül hatásos publicisztikai fordulatot. Az a benyomásom, hogy a veterán műsorvezető is jobban járt volna, ha csupán jelzővel nyomatékosítja az álláspontját. Történt ugyanis valami, ami a kezére játszott volna, ha a rögtönzés hitelesebb módját választja.

Ha majd egyszer megírja valaki a magyar sajtótörténet legújabb fejezetét, akkor lábjegyzet lesz benne, hogy Bolgár György jelentős szerepet játszott Magyar Péter felfuttatásában. Erre most nem térnék ki, mert szétfeszítené e bejegyzés kereteit, annyit azonban érdemes megírni belőle, hogy a Fideszből kiváló politikus fellépése levegőhöz juttatta a Budapesten túli alternatív sajtót. Bolgár György az egyik legtájékozottabb magyar újságíró, a vidéki nyilvánosságot azonban nem ismeri. Sebezhetősége azzal magyarázható, hogy a Klubrádió Budapestre és környékére összpontosítja a figyelmét, ezért a legjobb, legtapasztaltabb műsorvezetője rosszul jön ki a vidéki helyzetekből.

Magyar Péter alig több mint egy éve van jelen a közéletben. Azóta végigjárta az országot. Szinte le sem szállt a piros-fehér-zöldre festett furgon platójáról, amelyről a vidéki Magyarország kétszáz települését. szólította meg. Országjárása a legutóbbi hetekben újabb lendületet vett, és a nagyváradi zarándoklat során kelet-magyarországi településeken is kifejtette az álláspontját. Ha már százalékokról tűnődöm, akkor a 3174 település körülbelül tíz százalékát kereste föl. E figyelemre méltó teljesítmény azonban hiányzik a nyilvánosság kormánypárti részéből.

Például a megyei sajtó, amelyet csakugyan lefoglalt magának a Fidesz, a mai napig 1336-szor foglalkozott Magyar Péterrel. Legföljebb tízszer tudósított az ellenzéki vezér környékbeli nagygyűléseiről, a legtöbb róla írott cikket a KESMA központi szerkesztőségéből küldték a megyei újságokba és portálokba - az első számú közéleti ellenség ellen szervezett propaganda-hadjárat szerves részeként. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása azzal az eredménnyel járt, hogy Magyar Péter országjárásáról az alternatív sajtó számolt be tudósítások, interjúk, jegyzetek, publicisztikák és fényképek segítségével. Felvonultatta az újságírás teljes tárházát, hogy bemutathassa az új erőt.

A kormánypárti sajtó akaratlanul is életre keltette a 2024. március 15-ig vegetáló alternatív sajtót a vidéki Magyarországon. A gyökeresen megváltozott helyzet áttekintése, értelmezése (értelmeztetése) csökkentette volna Bolgár György nyolcvan százalékát és növelte volna a hitelességét. De hogy mennyire, azt szociológiai elemzések híján nem számszerűsítem. Ha majd a közvélemény-kutatók egyszer elvégzik ezt a munkát, akkor térjünk vissza a nyilvánosság jelenlegi arányaira. Addig is elégedjünk meg azzal, amiről Magyar Péter kevésbé híres.

Nem szokta tagadni, hogy amíg a felesége igazságügyi miniszter volt Orbán Viktor kormányában, ő szerkesztette Varga Judit fészbukos üzenőfalát. Harcosan elfogult, de szakmai szempontból jobb közösségi oldalt csinált, mint Szijjártó Péter vagy a digitalizációhoz saját bevallása szerint sem értő miniszterelnök. Fideszbeli tapasztalatait hasznosítja ellenzéki politikusként, bosszantva bennünket, újságírókat is. Ama politikus nemzedékhez tartozik, amelynek tagjai a világhálón maguknak tesznek föl kérdéseket, és a közösségi oldalukon egész jól megvannak (vagy megvolnának) a mi kérdéseink nélkül. A hagyományos sajtót is használja persze, de a legszívesebben leszokna róla, és ebből mindenféle bonyodalmak adódnak.

E médiaszemlélet számomra nem rokonszenves, el kell azonban ismernem, hogy hatékony. Ráadásul Magyar Péter a digitális nyilvánosságról való gondolkodásban nemcsak kinőtte a Fideszt, hanem meg is előzte. Az a benyomásom, hogy „a közélet átláthatóságáról szóló törvénytervezet” és a Harcosok Klubja legalább annyira kormányzati válasz Magyar Péter közösségi médiagyakorlatára és az alternatív vidéki sajtó életre keltésére, mint a jól ismert országos portálok kritikai tevékenységére.

Kár, hogy ez Bolgár György egyébként színvonalas műsorából nem derült ki.               

 

Tíz mondat a túlsúlyról

 

A kormány az első száz nap intézkedései kapcsán sikeres propagandát folytatott, amit a túlsúlyban lévő baloldali sajtó hatékonyan támogatott. (Áder János Fidesz-politikus, 24 Óra, 2002. szeptember 7.)

Elképesztő média-túlsúly. (Majtényi László alkotmányjogász, az Országos Rádió- és Televízió-Testület volt elnöke, Hír TV, 2018. április 26.)

A hazai médiaviszonyok mostanra persze jobbak lettek, de ha figyelembe vesszük a médiafogyasztási szokásokat, fenntartom, hogy továbbra is baloldali túlsúly tapasztalható. (Szájer József Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2018. augusztus 18.)

Hihetetlen túlsúly. (Bolgár György műsorvezető, Klubrádió, 2018. október 5.)

Őrületes kormányzati média-túlsúly van. (Simon András műsorvezető, ATV, 2019. szeptember 4.)

Náluk van a média-túlsúly. (Tüttő Kata szocialista politikus, ATV, 2019. szeptember 24.)

Írtózatos média-túlsúly. (Dobrev Klára DK-politikus, ATV, 2020. július 30.)

Nincs brutális kormánypárti túlsúly. (Szombathy Pál újságíró, az Index volt főszerkesztője, 24.hu, 2020. december 21.)

Nincs se jobb-, se baloldali túlsúly. Talán enyhén baloldali fölény, de csak azért, mert onnan sokkal több alkotó érkezik. (Kálomista Gábor filmproducer, 168 Óra, 2022. január 13.)

Nem járja, hogy a közösségi oldalakon a baloldali túlsúly érvényesüljön. (Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Demokrata.hu, 2025. május 24.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat a gyurcsányozásról ("Valójában szerettünk gyurcsányozni.")

2025. május 27. 09:25 - Zöldi László

A Demokratikus Koalícióval szemben politizálni, gyurcsányozni a vereség forgatókönyve. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2023.február 9.)

Nem a Fidesz kényszeríti az ellenzéki térfél némely szereplőit, hogy gyurcsányozzanak. Önként maguk teszik meg ezt az önsorsrontó szívességet. (Lánczos Vera publicista, Facebook.com, 2023. október 31.)

Magyar Péter Orbán Viktort akarja összegyurcsányozni. (Zárug Farkas Péter politológus, ATV, 2024. április 11.)

Nem Gyurcsány a kétharmad oka, hanem a gyurcsányozás. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2024. április 27.)

Gyurcsánnyal nyerünk, gyurcsányozással veszítünk. (Dobrev Klára DK-politikus, Népszava, 2024. május 13.)

Sokan szédültek meg a gyurcsányozással szerezhető olcsó népszerűségtől. (Tóta W. Árpád publicista, Facebook.com, 2025. május 8.)

Gyurcsány nélkül is lehet gyurcsányozni. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, hvg.hu, 2025. május 9.)

A gyurcsányozás még egy ideig fennmarad, bár bizonyára veszít az erejéből. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2025. május 10.)

Gyurcsány Ferenc visszavonulásával a gyurcsányozásnak is vége van. (Dobrev Klára DK-politikus, Facebook.com, 2025. május 11.)

Valójában szerettünk gyurcsányozni. (Lakner Dávid újságíró, Hang.hu, 2025. május 23.)

komment

Médianapló - Lázár: "A Fidesz felveszi a kesztyűt" (Lefülelt mondatok, 25.05.19.-25.)

2025. május 25. 14:21 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor elemelkedett, Lánczi András és Lendvai Ildikó orbánozott, Kocsis Máté nem vonatkozott, Hadházy Ákos pislákolt, Szabó Tímea pedig halászott.

 

Az ellenállás lángja nem aludt ki. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Klubrádió, május 19.) 

Kinek jó ez az örökös békeharc? (Rab László újságíró, Facebook.com, május 19.)

Edény- és paplanárus show-ra hajazott. (Kele János politológus a Harcosok Klubja bemutatkozásáról, ATV, május 19.)

Ön is elhiszi, hogy ön fogalmazta ezt a törvényt? (Szabó Tímea Párbeszéd-politikus Halász János Fidesz-politikushoz az átláthatósági tervezetről, ATV, május 20.)

Minden úgy néz ki, mintha leselejtezték volna. (Bruck András publicista, Facebook.com, május 20.)

A közélet átláthatóságáról szóló törvény nem vonatkozik az influenszerekre és a youtuberekre. (Kocsis Máté Fidesz-politikus, Facebook.com, május 21.)

A sajtó lényege a nyilvánosság. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, május 21.)

A Fidesz felveszi a kesztyűt az online térben. (Lázár János Fidesz-politikus a Harcosok Klubjáról, Telex.hu, május 22.)

Felemelkedés helyett poloskázást kaptunk. (Czene Gábor újságíró, Népszava, május 22.)

Amíg a háború tart, a gazdaság elemelkedése nehéz. (Orbán Viktor miniszterelnök a repülőrajtról, Magyar Rádió, május 23.)

Gyurcsány Ferenc visszavonulásával Orbán Viktor elvesztette az öttalálatos lottószelvényét. (Puzsér Róbert publicista, Hang.hu, május 23.)

Minimum európai méretekben meghatározó politikus. (Lánczi András filozófus Orbán Viktorról, Mandiner.hu, május 23.)

A nemzeti akaratot megjelenítő magyar törvényhozás ellehetetleníti a titkolózást, az átláthatatlan ködben végzett idegen érdekű tevékenységet. (Ágoston Balázs újságíró az átláthatósági tervezetről, Magyar Nemzet Online, május 23.)

Sok csirkét és rizst ettem, rengeteg kávét ittam, ezer szállodában aludtam, és alkalmanként kézilabdáztam is. (Pásztor Noémi, a külföldről hazaszerződő válogatott beálló, Nemzeti Sport Online, május 23.)

Leginkább olyanokat látok a képernyőn, akiket már nem kell parodizálni, hiszen önmaguk paródiái. (Gálvölgyi János színész, Blikk.hu, május 24.)

Az új Gyurcsány Ferencet Magyar Péternek hívják. (Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Demokrata.hu, május 24.)

Ha esetleg majd nem ő vezeti az országot, akkor még több ideje lesz a klubvezetésre. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Orbán Viktorról és a Harcosok Klubjáról, Népszava, május 24.)

Nem szabad már az öltözőben lerúgni a másik csapat játékosát. (Magyar Péter tiszapárti politikus az átláthatósági törvénytervezetről, Hang.hu, május 24.)

Magyar Péter a tízezer fő alatti településekre gyúr. (Pataki Tamás publicista a Nagyváradig való gyaloglásról, Demokrata.hu, május 25.)

A leggazdagabb magyarok a gazdaság sanyarú helyzete mellett is növelték a vagyonukat. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, május 25.)

Az egyetlen régió, ahol a magyarok száma nőtt. (Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke, Magyar Rádió, május 25.)

komment

Médianapló - A negyedik ablak

2025. május 24. 12:21 - Zöldi László

 Húsz évig voltam filmkritikus, ennek köszönhetem a minapi meghívást. A Magyar Művészeti Akadémia film- és fotóművészeti tagozata invitált egy emlékezésre. Május 14-én lett volna százéves, ha megéli Nemeskürty István, és lám, néhány nappal később, a pesti Vigadó negyedik emeletén emlékeztek rá a munkatársai és a fölfedezettjei.

Meg e sorok írója, aki 1987-ben monográfiát írt róla, A múlt prófétája kétéves veszteglés után jelent meg. Az előszavát 1989. június 16-án írtam. A dátum jellemzi a kort. Éppen zsűriztük a miskolci dokumentumfesztivál filmjeit, amikor Jancsó Miklós elnök elrendelte, hogy egy napra függesszük fel a munkát, és közösen nézzük meg a Nagy Imre újratemetését sugárzó tévéműsort. Utána fölmentem a szállodai szobába, és megírtam a hamarosan megjelenő könyv előszavát. Akkor is tudtam, de az országfordító események miatt nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget annak, hogy Jancsót is Nemeskürty fedezte föl.

A tegnapi összejövetelen gyakran került szóba a HDF. A rövidítés a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiót jelentette. Földszintes épülete a Fradi-pályával szemben, a mai busz-pályaudvar helyén terült el. A hetvenes évek közepén ott rendezkedett be a Budapest Filmstúdió is, amelynek vezetését Nemeskürty István vállalta. Egy évtizedig a magyar filmgyártás úgy alakult, hogy egy- helyett négyablakos lett. Ha egy forgatókönyvet nem fogadott el az egyik stúdió, akkor a rendező átmehetett a másik három valamelyikéhez.

Ma ismét az egyablakos szisztémát „élvezik” a filmesek. Alighanem azért emlékeztek nosztalgiával a többablakos rendszer talán legjellegzetesebb menedzserére. Nemeskürty István látta meg a HDF-ben vegetáló Jancsóban a játékfilmes zsenit, és bemutatta Hernádi Gyula írónak. A többit már tudjuk az alkotópárosról a lexikonokból. A stúdióból néhány év múlva kivált ugyan Jancsó - kinőtte a műhelyt -, de a szisztémából következett, hogy benézhetett a másik három ablakon. Ezzel magyarázható, hogy az emlékezők mintha felülértékelték volna a stúdióvezető tevékenységét. Pontosabban szólva mintha alulértékelték volna a másik három szellemi műhely munkáját. Még pontosabban: talán sort kerítenek arra is, hogy megemlékezzenek a magyar filmgyártás legjobb évtizedéről: a négyablakos rendszerről.

Ezek a dokumentum- és játékfilmesek annak idején lehetőséget kaptak Nemeskürtytől. A múlt század nyolcvanas éveiben szakmai díjjal ismerték el, hogy a többi kritikusnál gyakrabban foglalkoztam a valóságfeltáró tevékenységükkel. A rendszerváltás után pedig a Vigadóban otthonra és némi nyugdíj-kiegészítésre leltek. Ez akkor is figyelemre méltó, ha még az államilag kistafírozott Magyar Művészeti Akadémiának sincs annyi pénze, hogy filmezéssel foglalkozó tagjai filmet forgathassanak.

Örültem a meghívásnak. Én ugyanis nem intézményekhez vagyok hűséges, hanem emberekhez, akiknek kritikus figyelemmel kísérhettem a pályafutását. Tegnap azért beszéltem Nemeskürty István történészi életművéről, hogy kiegészíthessem a legendás filmmenedzser portréját. Íme, az előadás szövege.

 

Történész volt-e Nemeskürty István

 

Május 14-én emlékeztünk meg a századik születésnapjáról. Mellszobra a pesti Újlipótváros főutcáján található. A Pozsonyi út és az Ipoly utca sarkán beszélt róla Madarász Imre irodalomtörténész. A debreceni professzor azt fejtegette, hogy Nemeskürty István irodalomtörténészként, művelődéstörténészként és filmtörténészként is megállta a helyét. De miért nem állta volna meg, ha a történész szó elé nem teszünk szűkítő kifejezéseket? Ugyancsak a centenárium alkalmából, 2025. május 19-án emlékezett meg róla a Magyar Hírlap digitális felületén Kondor Katalin. Aki rádiós újségíróként sok interjút készített vele, és szerinte Nemeskürty egy személyben volt filmelemző, filmgyártó, író, katona, könyvkiadó, millenniumi kormánybiztos, tanár és történész. Készülünk a mohácsi csata ötszázadik évfordulójára. 2026-ban lehet arra számítani, hogy ismét szóba kerül, vajon a nagy hírre vergődött Mohács-könyv szerzője történésznek vagy „csak” történetírónak nevezhető-e.

És most engedtessék meg egy rövid személyes vallomás. A történelemtanári diploma megszerzése után első munkahelyem a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi intézete volt, ahol. 1971-ben Nemeskürty-vitát rendeztek. A könyvtárban körülbelül harmincan gyűltünk össze, köztük néhány élemedett korú, Kossuth-díjas történész is. Feltűnt, hogy miközben kulturáltan sorolták a kifogásokat, arra a kérdésre, hogy mi történt valójában a mohácsi csata és Budavár fondorlatos török megszállása között, nem válaszoltak. Egyikük végül is feszengve ismerte be, hogy az 1526-1541 közti korszak kimaradt az érdeklődésükből. A vitának az lett a következménye, hogy megbíztak két fiatal történészt, Barta Gábort és Szakály Ferencet, hogy írjanak tanulmányt az „elfelejtett” másfél évtizedről.

Miközben úgy harminc körüli kollégáim feltérképezték a Mohács-kérdést, és az intézet úgynevezett Gyerekszobájában beszámoltak a fejleményekről, az 1400 forintos fizetésemet azzal egészítettem ki, hogy kritikákat írtam a Magyar Ifjúság és a Magyar Hírlap című újságokba.  Óhatatlanul elém kerültek Nemeskürty István időközben bemutatott tévéjátékai. Például az Aradon kivégzett tábornokokról írott Tizennégy vértanú, amelyet eredetileg 1970-ben mutatott be a Magyar Televízió. 1972-ben pedig a Martinuzzi Fráter Györgyről készített háromrészes drámáról, a György barátról írhattam kritikát. S mert 1975-től az Élet és Irodalom szerkesztőségében dolgoztam a publicisztikai rovat vezetőjeként, Mohács-felelős is lettem.

A kulturális kormányzat úgy vélte, hogy 1976-ban meg kell ünnepelni a mohácsi csata 450. évfordulóját. Ennek jegyében jutottam el az akkor már épülő emlékparkba, interjút készítettem Nemeskürty Istvánnal, Barta Gáborral, Szakály Ferenccel, valamint a hozzájuk csatlakozó, de egy nemzedékkel idősebb hadtörténésszel, Perjés Gézával. Mindhárman Nemeskürty álláspontjának cáfolására vállalkoztak. Közülük Barta Gábor maradt a legszigorúbb, Szakály Ferencnél már több megértésre számíthatott a Mohács-könyv szerzője. Perjés Géza pedig az akciórádiusz-elmélet fölmelegítésével jutott a legközelebb Nemeskürty Istvánhoz. A szultáni ármádia ugyebár tavaszonként Isztambul európai részéből indult el Bécs irányába. Ha nem érte el őszig, az esős-sáros idők beálltáig a légvonalban 1274 kilométernyire lévő császárvárost, akkor az utánpótlási nehézségek miatt vissza kellett térnie a téli szálláshelyekre.

E történészi eredmények kiegészítették a Nemeskürty-féle kutatásokat, ugyanakkor rehabilitálták is a történész Nemeskürty Istvánt. Kiderült, hogy nemcsak irodalomtörténészként tartja magát a tudomány szabályaihoz. A történelmi mozzanatot elhelyezi a folyamatban, a textust tehát a kontextusban, és a főszöveg nála is az érvelés, a lábjegyzet pedig a bizonyítás. Legföljebb az a különbség a szakmai folyóiratban megjelent tanulmányai és a szélesebb közönségnek szánt könyvei között, hogy az ismeretterjesztőbb jellegű kötetben nem a lap alján helyezte el a lábjegyzeteket, hanem a főszövegben, két zárójel között.

Az igazi rehabilitáció a hetvenes évek közepén, Egerben következett be. Hagyományosan a főiskola adott helyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyári összejöveteleinek. A történész előadók kifejtették álláspontjukat a Nemeskürty-jelenségről. Már nem cáfolták Nemeskürty István történészségét, hanem azt vetették a szemére, hogy bizonyos megnyilvánulásaiban túllép a történészi normákon. Kihasználja például azt, hogy a levéltárakban kutató és a felsőoktatási intézményekben tanító történészekkel ellentétben olyan állami pozíciói vannak, amelyek révén további ismeretterjesztő lehetőségekhez jut.

Ebben volt némi igazság, azt azonban az egri előadók nem vették számításba, hogy a közönség túlnyomó részét kitevő történelemtanárok éppen ezt méltányolták. Egymás után álltak föl, és védték meg Nemeskürty Istvánt. Ők nem föltétlenül a szakfolyóiratokban megjelent tanulmányait olvasták, hanem a publicisztikusabb hangvételű könyveit. Még inkább a mozivásznon vagy a képernyőn látható dramatikus történelem-feldolgozásait. Itt érkeztünk el a Nemeskürty-életmű ellentmondásához.

A hetvenes évek közepén az 1966-os kiadású Ez történt Mohács után az 1977-es Kik érted haltak, szent Világszabadság, vagyis az aradi vértanúkról írandó könyv ötlete legföljebb Nemeskürty István képzeletében létezett. A fenntartásokra válaszolva ekkor mondta: „Én nem írhatom meg önök helyett a történelmet.” Mohács esetében ez már sikerült neki, ezért lelkileg készült a következő nagy dobásra. Rájött, hogy a köztudatba égett az amúgy is szerencsétlen 13-as szám. Azon tűnődött, hogy mi volna, ha találna még egy tábornokot, akit szintén 1849 októberében végeztek ki.

A Tizennégy vértanú című tévéjáték végén Kazinczy Lajos tábornokot kihallgatásra vezetik Haynauhoz. A teljhatalmú táborszernagy a fogoly jelenlétében írja alá a halálos ítéletet, és cinikusan hozzáfűzi, hogy őt bizony a bosszúvágy hajtja. 1838-ban ugyanis egy prágai asztaltársaságban Kazinczy hadnagy megszégyenítette. Hatásos a jelenet, és nincs kétségem afelől, hogy Nemeskürty István bizonyítani tudta volna a prágai esetet. A gond inkább dramaturgiai jellegű. A tévéjátékban a tizennegyedik vértanú szerepe e villanásnyi epizódra korlátozódik. Miközben a forgatókönyv írója mind a tizenhárom tábornokot egyéníti, a tizennegyedik szervetlenül fityeg a legvégén.

A másik figyelemre méltó mozzanat 1976. augusztus 27-éhez, a mohácsi emlékpark avatása előtti estéhez kapcsolódik. A pécsi színház bemutatta A hollószárnyú enyészet című dokumentumjátékot. Az Élet és Irodalom szeptember 4-i számában Szekrényesy Júlia színikritikus a meglepetésének adott hangot: „Alig egyórás színművet láttunk.” A szerzőtől, Nemeskürty Istvántól tudom, hogy a rendező Sík Ferenc „elvesztette” az első felvonás szövegét. Már egyiküket se kérdezhetem meg, de az a benyomásom, hogy az „elvesztésben” dramaturgiai okok játszottak közre. Ami arra utal, hogy Nemeskürty István menet közben tanulta meg a drámaírást.

Első munkái még csak dramatizált történelem képzetét keltik. Annál inkább sikerült a György barát. A hatás egyik oka, hogy az író  már nem egy órában próbál egyéníteni tizenhárom szabadságharcos tábornokot, hanem háromszor egy órában egyetlen hazaárulóból lett államférfit. Ha ugyanis Fráter György 1541-ben hal meg, amikor talán akaratlanul játszotta a szultán kezére Buda várát, akkor az utókor hazaárulóként könyveli el. A sors azonban adott neki még néhány évet, hogy az Erdélybe visszahúzódott királyi család kancellárjaként (mai szóval: miniszterelnökeként) dolgozhasson az ország újraegyesítésén. Ha ebbéli munkálkodása közben nem gyilkoltatják meg a Habsburgok, esetleg sikerül is neki.

A tömeghatás másik oka, hogy Nemeskürty állandó alkotótársa, a rendező Hajdufy Miklós is ráérzett a történelmi tévéjáték drámai ízére. A Tizennégy vértanú még csak kísérlet volt, a György barát már a kibontakozás jeleit mutatja. Legigényesebb kalandjuk A béke szigete, amelyet 1982-ben sugárzott a Magyar Televízió. Ennek az előélete azt sejteti, hogy Nemeskürty Istvánnak eszébe sem jutott drámai művel fölerősíteni az 1972-ben megjelent könyv, a Requiem egy hadseregért hatását. Bár a 2. magyar hadsereg Don-kanyari elvesztése és a vidéken élő magyar zsidóság elpusztítása egy és ugyanazon jelenség. A könyv nagy visszhangot váltott ki, a tévéjáték nagy megrendülést. Érdekes az utóbbi sajtó-előzménye.

Az Élet és Irodalom 1980. július 19-i számában Barabás Tamás glosszában írta meg, hogy a negyvenes évek első felében munkaszolgálatos volt Komárom környékén, de nem hallott a város polgármesteréről, Alapy Gáspárról. Akiről egyébként Nemeskürty István az Új Írás már idézett 1980/7. számában azt mondta, hogy 1944-ben a nyilasok meggyilkolták. Márpedig ha igaz, amit Barabás Tamás azóta hallott róla, hogy fölemelte szavát a városban élő zsidók bevagonírozása ellen, akkor ő, a kulturális újságíró rendel egy filmet Nemeskürtytől, a filmgyári stúdióvezetőtől.

Aki viszont mozifilmet nem akart írni. Elvégre a bírálói nehezményezték, hogy 1968-bn filmgyári vezetőként írta meg a Várkonyi Zoltán rendezte Egri csillagok forgatókönyvét. Erről érdeklődtem is nála egy interjúban, amely 1989. október 24-én hangzott el a Magyar Rádióban. Elmesélte, hogy meghívták egy vitára, ahol az egyik forgatókönyvről kifejtette, hogy még dolgozni kéne rajta. A sértődött rendező nevét tapintatból nem árulta el, de azt igen, hogy az végső érvként Nemeskürty képébe vágta: „A ludovikások elírják előlünk a filmeket”. Erre válaszolta Nemeskürty István: „De kérem, én 1945 óta zsidó vagyok.” 

Arra utalt, hogy mint a keresztény-nemzeti középosztály hadnagyi rangú tagját egészen 1958-ig másodrendű állampolgárként kezelték. Okult a kínos esetből, és ha forgatókönyv-ötlete támadt, akkor azt már nem a saját munkahelyével, a filmgyárral, hanem a Magyar Televízióval beszélte meg. Így alakult ki a gyümölcsöző munkakapcsolata Hajdufy Miklóssal. Harmadik közös vállalkozásuk, A béke szigete Bessenyei Ferenc főszereplésével készült el. A szerkezete keretes. Azzal kezdődik, hogy 1938. május 25-én felvonulnak a komáromi leventék, és vonatra ülnek, hogy meghallgassák Pacelli bíborost (a majdani XII. Pius pápát), az Eucharisztikus Világkongresszus fő szónokát a budapesti Hősök terén. Azzal fejeződik be a tévéjáték, hogy 1944-ben a komáromi zsidók menete is az állomás felé tart. A szerelvény azonban nem Budapestre indul, hanem Auschwitzba.

A két évszám között öt és fél év telt el. S bár a polgármesternek nem tetszik a zsidó származású magyar állampolgárok hátrányos megkülönböztetése, azzal nyugtatgatja magát, hogy ennél már aligha lesz rosszabb. A német megszállás után azonban lett. Nos, újra megnéztem A béke szigetét, és a komáromi gettólakók öltözéke vegyes. Az a benyomásom, hogy szándékoltan az. Az alkotópáros mintha nem akarta volna eldönteni, hogy a tragikus záróakkord 1944 májusában játszódik-e. Vajon a Horthy kormányzó nevéhez kötődő államhatalom vagonírozta-é be a komáromi zsidókat, akiket szinte egytől egyig ismert a kisváros polgármestere?

Ha ugyanis az 1944. október 15-én hatalomra került nyilasok indították az állomás felé a komáromi várerődítménybe zsúfolt és többnyire a fővárosból gyalog hajtott zsidókat, akkor elvi felháborodásában a polgármester együtt érezhetett volna a megbélyegzett emberekkel. De miért állt volna be olyanok közé, akiket nem is ismert? Alapy Gáspár persze mindkét esetben okkal gondolhatta, hogy 1938 és 1944 között nem kellett volna vállalni a kis megalkuvásokat. De az alkotók szándéka szerint az utókor szemében csak akkor magasztosulhatott hőssé, ha az ismerős zsidókhoz csatlakozik, és vállalja a sorsukat. Itt érhető tetten ama ellentmondás, amelyről az előadásom szól.

Nemeskürty Istvánt a történészek végül is elfogadták történésznek, de nem fogadták be. Bár kezdetben a történelmi csomópontok szélesebb közönségnek szánt dramatizálásában aggályosan tartotta magát a ténybeli pontossághoz. Ahogy azonban telt az idő, a kritikák elgondolkoztatták. Mire a 2. magyar hadsereg tragédiájáról írott könyvétől eljutott a komáromi zsidóság és a keresztény polgármester tragédiájáig, a drámai hitelesség kedvéért változtatott a módszerén.

Alapy Gáspár csakugyan tiltakozott a komáromi zsidók gettóba zárása ellen, de 1944 késő tavaszán nem állt be az auschwitzi menetbe. Csak 1944 augusztusában mondott le a városvezetésről, majd október közepén a nyilasok első dolga volt letartóztatni. Így került a dachaui koncentrációs táborba, ahol 1945 februárjában vagy márciusában halt meg. Kétségtelen, hogy a szóbeli tiltakozás is hősi tett, de a képernyőn nem elég hatásos. A komáromi polgármesternek be kellett állnia a menetbe, föl kellett áldoznia magát, hogy az utókor hősként fogadhassa el.

A történelmi folyamatok szépirodalmi feldolgozásának érdekes dramaturgiai szabályai vannak. Az összevont figurák és fiktív cselekedetek olykor hitelesebben fejezik ki a múlt hangulatát a nagyközönség számára. Példánknál maradva Nemeskürty mindhárom kulcsműve: a mohácsi, a világosi és a voronyezsi könyv körül felbukkannak ama tévéjátékok (a György barát, a Tizennégy vértanú és A béke szigete), amelyek növelik a kötetek hatásfokát.

Mellesleg Nemeskürty Istvánnak személyes oka is volt arra, hogy megírja a komáromi polgármester történetét. Az édesapja, Grössinger Dezső vezérkari őrnagy 1934. november 17-én halt bele egy első világháborús sebesülés szövődményeibe. November 21-én, a neszmélyi temetőben Alapy Gáspár polgármester búcsúzott el tőle a komáromiak nevében.          

 

             

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 25.05.23.)

2025. május 23. 08:33 - Zöldi László

/Brüsszelről/ Minden héten, amikor ott vagyok, csatában vagyok velük.

/Az Európai Unióról/ Minden akció hegye oda mutat, hogy a magyarok támogassák az ukránok csatlakozását.

Ha Ukrajnát beengedjük, akkor a pénzünket úgy szívja fel, mint a szivacs.

Az ukrán aktivitás nagyon megnőtt Magyarországon.

Az átláthatósági törvény nem teszi lehetővé az ukrán propagandahálózatot.

Aki politikával foglalkozik, az ne fogadjon el külföldről támogatást.

Amikor olvasok egy hírt, akkor szeretném tudni, hogy kinek a véleményét olvasom.

Amíg a háború tart, addig a gazdaság elemelkedése nehéz.

Több jön a fogyasztásból, mint a termelésből.

Ha cigánygyerekek potyognak az égből, akkor is garantálom, hogy minden magyar édesanya, aki két gyereket szült, adómentes lesz.

 

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 17-szer köszörülte a torkát.)

 

 

komment

Médianapló - Tíz mondat a Harcosok Klubjáról

2025. május 21. 10:08 - Zöldi László

Készen állok arra, hogy a digitális harcban is vezesselek benneteket. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2025. május 18.)

Ebben a hangnemben lúgosító kávét, rozsdamentes edényzetet meg gyógypaplant volt szokás árulni. (Tóta W. Árpád publicista, Facebook.com, 2025. május 18.)

A Fidesz azt gondolja, hogy nem tartalmi-személyi, hanem technológiai-módszertani változtatásra van szükség. (Török Gábor politológus, törökgáborelemez.blog, 2025. május 19.)

A Harcosok Klubja az új Békemenet. (Pottyondy Edina publicista, Facebook.com, 2025. május 19.)

A Harcosok Klubja lényegében arra adott reakció, hogy a tiszások aktívabbak a közösségi médiában. (Dull Szabolcs újságíró, Facebook.com, 2025. május 19.)

Ma átmenni digitális harcosba, az pont húszéves késés. (Kardos András publicista, Facebook.com, 2025. május 20.)

A rendezvény célja nem titkoltan az online térben való erősödés. (Frank Zsófia újságíró, Népszava, 2025. május 20.)

A Harcosok Klubjának célja, hogy kiegyenlítse azt a különbséget, ami az online térben kialakult. (Kaszab Zoltán publicista, Vasárnap.hu, 2025. május 20.)

A Harcosok Klubja méltó válasz a globalisták gyűlöletkampányára a közösségi térben. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, 2025. május 20.)

Mintha a noname trollok hirtelen személyiséget növesztettek volna. (Dévényi István újságíró, Hang.hu, 2025. május 21.)

komment
süti beállítások módosítása