A Népszava tegnapi számában érdekes interjú jelent meg a kegyelmi botrányról. Czene Gábor készítette Róna Dániel politológussal. A 21. Kutatóközpont igazgatója fanyar, ironikus stílusban szokott megszólalni az ATV vitaműsoraiban. Az egyetlen ellenzéki napilap hasábjain hasonló húrokat pengetett, megbízhatóan igazított el bennünket a szövevényes ügy rejtelmeiben. Szinte röstellem, hogy nem az érdemi és alapos megállapításait idézem, hanem a bakiját. Pontatlansága a korrektségéből származik.

Novák Katalin kegyvesztési folyamatában jelentőségre tett szert az úgynevezett selyemzsinór-jelenség. Országunk első embere február 8-án fordult 1,2 millió fészbukos követőjéhez. Megemlítette öt gyerekét és négy unkáját, majd őket féltve jelképesen miszlikbe vágta a pedofilokat. Ezt mondta: „A kormány nevében benyújtottam egy alkotmánymódosítást, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.” Korlátozta tehát a köztársasági elnök kegyelmi jogkörét.

A világhálón megindultak az értelmezések, közülük a legnagyobb visszhangot Török Gábor megnyilvánulása váltotta ki. Néhány perccel a miniszterelnöki bejelentés után föltett az üzenőfalára egy gurigányi, zöld színű selyemzsinórt. Erre mondta a tegnap megjelent interjúban Róna Dániel: „Orbán Viktor nem egyszerűen csak elengedte a köztársasági elnök kezét, hanem - ahogyan Török Gábor politológus írta - megküldte neki a selyemzsinórt.” Az interjúalany sportszerű módon akarta kiemelni a pályatárs elsőségét.

Igen ám, de közben az ’írta’ kifejezést használta, márpedig Török Gábor megnyilvánulását nem betűk alkották. A számítógép képernyőjén függöny szét-- és összehúzására alkalmas selyemzsinór jelent meg. A sietség terméke. Török Gábor tisztában volt azzal, hogy ha az ismert elemzők közül a legelsőként szólal meg, akkor az ő rendhagyó bejegyzését értelmezik majd a legtöbben. Számítása bevált, a furcsa megnyilvánulást több százan kommentelték. A hozzászólók között kommentálók is akadtak. A kommentálás szakemberek megjegyzése, a kommentelés nyúlfarknyi, érzelmekről árulkodó zsigeri közlés.

A bejegyzésem utáni összeállításból kiderül, hogy Török Gábor miért választotta a gurigás megoldást. Elmondta a 24.hu munkatársainak. Időrendbe szedtem, hogy a digitális újságírók mikor és hogyan idézték a selyemzsinóros álláspontját. Kirajzolódik belőlük, hogy miként ment végig az online sajtón a gurigás értelmezés, melynek az illusztrációját a közismert politológus a világhálóról kutyafuttában választotta ki. Ha alaposabban körülnézett volna, találhatott volna több grafikát a középkori török állam talán legjellegzetesebb kivégzési módjáról.

Elismerem persze, hogy Török Gábornak sietős volt a dolga, ezért a törökös grafikák helyett beérte a zöld színű függönyzsinórral. Az online sajtó munkatársai azonban, akik utána értelmezték a figyelemre méltó fejleményt, igazán megengedhették volna maguknak, hogy a guriga helyett korabeli grafikával érzékeltessék a kegyvesztett magyar köztársasági elnök jelképes sorsát.      

Tíz mondat a selyemzsinórról

Török Gábor politikai elemző elemzés helyett ezúttal egyetlen képpel kommentálta Orbán Viktor bejelentését. Ezzel a képpel. (Plankó Gergő újságíró egy köteg selyemzsinórról, 444.hu, 2024. február 8., 17.02.)

Török Gábor balliberális politikai elemző „elemzés” helyett ezúttal egyetlen képpel kommentálta Orbán Viktor bejelentését. Ezzel a képpel. (Vadhajtás.hu, 2024. február 8., 17.50)

Török Gábor egy guriga selyemzsinórt posztolt Orbán Viktor kegyelmi ügyről szóló bejelentése után. (hvg.hu, 2024. február 8., 17.57)

Török Gábor politológus, egyetemi docens kommentár nélkül egy selyemzsinór képét posztolta Orbán bejelentése után. (Papp Attila újságíró, 24.hu, 2024. február 8., 18.20)

Török Gábor egy selyemzsinórral kommentálta Orbán Viktor bejelentését. (HírKlikk.hu, 2024. február 9., 7.10.)

Török Gábor selyemzsinórral kommentálta Orbán Viktor bejelentését. (Pécsi Stop, 2024. február 9., 07.10.)

A Demokratikus Koalíció ifjúsági aktivistái egy köteg selyemzsinórt vittek a pedofilsimogató Novák Katalin köztársasági elnök hivatalához, a Sándor-palotához. (Bernhardt Bettina újságíró, Közbeszéd, 2024. február 9.)

Török Gábor politikai elemző egy selyemzsinórt posztolt ki, ezzel jelezte, hogy a köztársasági elnöknek távoznia kell. (Szilágyi József szombathelyi újságíró, Nyugat.hu, 2024. február 11.)

Amikor kirakta a selyemzsinórt a Facebookra, akkor csak Orbán Viktor szavait fordította le? (Bita Dániel és Pető Péter újságírók Török Gáborhoz, 24.hu, 2024. február 16.)

Hirtelen nem volt jobb ötletem, mint keresni egy selyemzsinórt - egyszerűbb volt, mint gyorsan írni valamit. (Török Gábor politológus, 24.hu, 2024. február 16.)

A Fidesz-kormány a MIÉP-et használja szellemi verőlegényként. (Fodor Gábor SZDSZ-politikus, Vas Népe, 2002. január 31.)

Napjaink szellemi verőlegényei nem kezdők: már a Kádár-korszakban is tették a dolgukat. (Tóth Gy. László politológus, Magyar Nemzet, 2005. január 6.)

Itt aztán szokás szerint tegezésre vált, ahogyan az illik is egy verbális verőlegény stílushoz. (Mester Ákos újságíró Bayer Zsolt publicistáról, 168 Óra, 2011. január 27.)

G. Fodor Gábor, a verbális verőlegény. (Bíró Marianna és Szánthó Péter újságírók a 888.hu hírportál főszerkesztőjéről, Népszava, 2016. február 24.)

Orbán Viktor háztáji verőlegénye. (Gál J. Zoltán újságíró Németh Szilárd Fidesz-politikusról, Vasárnapi Hírek, 2017. január 14.)

Mérnökből lett szenvedélyes verőlegény. (Bruck András publicista Palkovics László innovációs és technológiai miniszterről, Facebook.com, 2019. február 14.)

Balliberális szellemi verőlegények 2013 őszén virtuálisan meglincselték a miniszterelnököt. Orbán Viktort rendszeresen előnytelen, torzított képen jelenítik meg. (Bartha Pál nyugalmazott erdőmérnök, Magyar Nemzet, 2021. június 3.)

Orbán Viktor néhány szellemi verőlegényt küld be az arénába, olyanokat, mint Deák Dániel vagy Deutsch Tamás, de a valódi vitákat messze elkerüli. (Németh Péter újságíró, Népszava, 2021. augusztus 28.)

Varga Judit a kormány verőlegénye volt. (Zöldi László újságíró, Medianaplo.blog.hu, 2023. július 1.)

Az a kép alakult ki, hogy Orbán Viktor verőlegénye vagyok. (Szakács Árpád publicista, a KESMA-sajtó megyei lapokat ellátó egységének volt főszerkesztője, Ultrahang Plusz, 2024. február 26.)

Závecz Tibor közvéleményt kutató szociológus. Társadalomtudományi felkészültségét igénybe veszik a tévések is, tegnap este például az Egyenes beszéd című atv-s adásba hívták meg. Azt fejtegette, hogy Orbán Viktor befelé beszél. Az úgynevezett kegyelmi ügy felelőseit, Novák Katalint, Varga Juditot és Balog Zoltánt ugyanis a botrány kirobbanása óta nem nevezi meg. Csak utalgat rájuk.

Ha szóba kerülnek a nyilvánosság fórumain, akkor mindig kitalál valamit a jellemzésükre. Novák Katalint például következetesen Elnök Asszonynak titulálja, a vezeték- és keresztnevét azonban nem veszi a szájára. A miértről röpke vita alakult ki. A másik stúdióvendéggel és a műsorvezetővel sikerült is összehozni azt a jelenséget, amely úgy fogalmazható meg, hogy országunk első embere a legritkább esetben nevezte meg Márki-Zay Pétert és Gyurcsány Ferencet is. A már-már teljhatalmú miniszterelnök tudatosan él a névtelenségre való lefokozás eszközével.

Próbáltam utánanézni legalább az Orbán-Gyurcsány kapcsolatnak. Nos, a jelenlegi kormányfő még a rendszerváltás előtt keresztnév nélkül említett egy Gyurcsány nevű KISZ-vezetőt, akit egyedül érdemes komolyan venni a politikai ellenfelei közül. Aztán eltelt tizennégy és fél év, mire az időközben gyárakat privatizáló Gyurcsány Ferenc milliárdos lett, és újra rákapott a politikára. 2004 őszén Orbán Viktor még nem látta benne a megbélyegzendő ellenfelet, de arra sem volt oka, hogy megnevezze, ezért inkább csak „új miniszterelnök”-nek hívta. 2006-ban már megnevezte, és hazudozónak vélte. Két és fél évvel később pedig azt is megtagadta tőle, hogy komolyan vegye.

Amióta újra ő lett a miniszterelnök, ha szóba kerül az immár engesztelhetetlen ellenfél, akkor Gyurcsány Ferencet már csak „szóban forgó úriember”-nek nevezi. Megengedheti magának, hogy a lebecsülés, lekezelés, lekicsinylés, lenézés, leszólás jegyében az ellenzéki pártok és politikusok összegyurcsányozását átengedje a propagandagépezetének. Három és fél évtized sajtójában csupán öt mondatot találtam, amelyben Orbán Viktor kiejtette Gyurcsány Ferenc nevét. Háromszor csak a vezetéknevét említette, ugyancsak háromszor Gyurcsány-korszakról, egyszer-egyszer Gyurcsány-programról és Gyurcsány-Vona paktumról beszélt.

Nem kísértem figyelemmel miniszterelnökünk minden rezdülését, ezért lehetséges, hogy egy alaposabb kutakodás feltárná még vagy tucatnyi gyurcsányozását is. Ezt kéne összehasonlítani Gyurcsány Ferenc orbánozásával. A volt miniszterelnök a perszonifikáció (a megszemélyesítés) híve, mert a nyilvánosság fórumain ötvenötször ejtette ki a jelenlegi kormányfő teljes nevét. Hetvenkétszer pedig a neve helyett jellemezte valamivel, általában kedvezőtlenül. Ha a DK-politikus esetében sem voltam eléggé körültekintő, akkor mintegy másfél száz orbánozást kéne összevetni kéttucatnyi gyurcsányozással. A csiszolt, kifinomult, pallérozott politikai kultúra nagyobb dicsőségére.  

Tíz Orbán-mondat Gyurcsány Ferencről

Egyetlen ember van a kiszesek között, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal vele, mert az próbára teszi az ember képességeit, az egy Gyurcsány nevű ember. (Fekete Doboz, 1989. február 21.) 

Az új miniszterelnök annak a kormánynak a miniszterelnöke, aki a szabad Magyarország történetében elsőként kerül hatalomra választási felhatalmazás nélkül. (Index.hu, 2004. október 1.)

Gyurcsány Ferencet beteges hazudozónak tartom, ezért vele nincs miről beszélni. (Magyar Hírlap, 2006. szeptember 28.)

Gyurcsány Ferencnek a válság megoldására tett javaslatait épp a miniszterelnök személye miatt nem lehet komolyan venni. (Népszabadság, 2009. február 17.)

Magyarország igazi kormányfőjét most is Gyurcsánynak hívják. (Hír TV, 2009. szeptember 11.)

/A KISZ-vezetőkről/ Ott, a szervezői és helyzetfelmérő képességével, a teendők logikus számbevételének képességével kitűnt közülük a szóban forgó úriember. (Policity.hu, 2012. augusztus 13. )

Van egy főszereplő, ez Gyurcsány Ferenc, ő mindig megmondja, hogy mi a pálya. (Magyar Rádió, 2021. május 21.)

Gyurcsány a főnök. (Magyar Rádió, 2021. május 28.)

/Jakab Péterhez/ Az önök térfelén Gyurcsány Ferenc a főnök. (Országgyűlés TV, 2021. május 31.)

A magyarok jobban élnek, mint a Gyurcsány-korszakban, de nem olyan jól, ahogy szeretnénk. (Hír TV, 2024. február 17.)

Botrány az, amit a média annak gondol. (Marton István nagykanizsai polgármester, Zalai Hírlap, 2010. szeptember 27.)

A botrány nem maga a történés, hanem annak megjelenése és értelmezése a médiában. (Tamás Pál szociológus, Népszava, 2012. május 5.)

A magyar média elég erős ahhoz, hogy bármilyen botrányt kirobbantson, de nem elég erős ahhoz, hogy bármelyik botrányt végig is vigye. (Kéri László politológus, ATV, 2015. március 26.)

A botrány lett a politika alapegysége. (Jámbor András publicista, Mérce.hu, 2019. október 5.)

Minden botrány egy kicsit levesz a Fidesz táborából. (Urbán Ágnes médiakutató, Magyar Hang, 2019. október 25.)

A botrány sajtót csinál nekünk, ismertséget hoz. (Szanyi Tibor ISZOM-politikus, 168 Óra, 2021. március 18.)

A politika rászokott a botrányokra. (Perlaky-Papp József kríziskommunikátor, ATV, 2021. május 24.)

Minden jelentős botrány koptatja a rendszert. (Török Gábor politológus, 24.hu, 2024. február 16.)

Jól koordinált és professzionálisan felépített botrány. (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a kegyelmi ügyről, Hír TV, 2024. február 17.)

Az elmúlt évtized legsúlyosabb közéleti botránya. (Tompos Ádám Momentum-politikus a kegyelmi ügyről, YouTube.com, 2024. február 26.)

Az országgyűlés tavaszi programja tegnap, február 26-án kezdődött. A váratlanul és talán véletlenül kirobbant kegyelmi botrányt három kormánypárti politikus lemondatásával és egy új köztársasági elnök megválasztatásával próbálta lezárni az ország első embere. Ezt megelőzendő a legerősebb ellenzéki párt tegnapelőttre időzített egy tüntetést a Kossuth térre.

Pontosabban szólva annak a Margit híd felőli kiöblösödésére, ahol csak néhány ezer ember fér el, mégis azt a látszatot kelti a tévében, hogy sokkal többen tiltakoznak. A DK agytrösztje ugyanis érzékelte, hogy a néhány nappal korábbi influenszertüntetés sikerét nehéz felülmúlni. Nem is sikerült. Ez még akkor is igaz, ha voltak, akik 150 ezresre saccolták a Hősök terén megjelentek számát, és néhány ezerre a Kossuth téri tüntetőkét.

E sorok írója a százezresek közé tartozik. Ha tehát körülbelül ötezresre becsüljük a kiöblösödés befogadóképességét, akkor is hússzoros a különbség. A tudósítók azért árnyaltabban fogalmaztak. A kormánypártisággal aligha vádolható publicista, Bruck András arról számolt be, hogy öt perccel a 15 órára kitűzött kezdés után még csak mintegy háromszázan „ténferegtek” a Kossuth téren. A többi élménybeszámolóból pedig kirajzolódott, hogy a hosszúra nyúlt összejövetelnek volt egy kicsúcsosodása néhány ezer, többnyire idős tüntetővel, eleredt azonban az eső, és még a kemény maghoz tartozók is elszéledtek.

A szónokok teljesítményét most mellőzöm, mert inkább az érdekel, hogy másnap az újságírók érdeklődésére mit válaszoltak a DK-s politikusok. A párt szóvivője, Barkóczi Balázs a Klubrádióban nem beszélt mellé. Szerinte „Egy politikus soha nem lesz annyira trendi, mint egy influenszer.” Vadai Ágnes az ATV-ben azt fejtegette, hogy sokan azért nem jöttek el, mert tartanak a hatalomtól, féltették az egzisztenciájukat.

Bizonyára voltak ilyenek is, de akkor mire véljük a Hősök terén megjelentek sokszorosan nagyobb számát. Lehetséges, hogy a trendik olyan témát választottak (a gyermekbántalmazást), amely érzelmileg érintette meg az embereket? Az ellenzéki politikusok viszont azt választották (a köztársasági elnökválasztás mikéntjét), amely nem érintette meg a köznapi tudat szférájában élőket. A harmadik DK-politikus, Gy. Németh Erzsébet szintén az ATV-ben kitérő választ adott a műsorvezető kérdésére, aki meg is elégedett a mellébeszéléssel.

Mintha a szervezésben főszerepet játszó ellenzéki párt elfelejtette volna felkészíteni a politikusait arra, hogy azok a fránya újságírók firtatják majd a két tüntetés közti aránybeli különbség okát. Pedig akár azt is mondhatták volna, hogy a párt kifejezés a latin pars (rész) szóból származik. Egy politikai párt ugyebár kiválaszt magának egy társadalmi réteget, és a nyilvánosság fórumain ezerrel próbálja képviselni az érdekeit. Vannak azonban olyan ügyek, amelyek nemcsak értelmileg, hanem érzelmileg is foglalkoztatják az embereket, ráadásul a társadalom több rétegét is mozgósítják.

Ez sem tökéletes válasz, de legalább arról árulkodott volna, hogy a megszólított politikusok számítottak a százezer forintos kérdésre. Egyébként a vasárnap délutáni tüntetés ürügyét, hogy közvetlenül kéne megválasztani a köztársasági elnököt, alig hozták szóba a szónokok, négy együttműködésre hajló ellenzéki párt politikusai. Ezzel magyarázható, hogy akik személyesen vagy a tévé előtt ülve végighallgatták a beszédeket, a vártnál tartalmasabbnak vélhetik az összejövetelt. Azon azonban nem változtathattak, hogy amivel a szervezők placcra hívták az embereket, az nem bizonyult elég vonzónak.

A másik tüntetés szervezésben kevésbé gyakorlott kezdeményezői felháborítóbb témát választottak, amely nemcsak azokat foglalkoztatta, akik kritikusan élik meg a rendszer működését. Azokat is, akik nem akarnak politizálni, de a kegyelmi botrány már nekik is sok volt. S van itt még valami, ami alapjában különbözteti meg a trendiket és a politikusokat. Az influenszerek a százezres követőtáborukkal és az általuk kínált termékek révén anyagilag függetlenek a hatalomtól. Ez táplálja a bátorságukat és az őszinteségüket.

Az ellenzéki pártok politikusai anyagilag nem függetlenek, hisz’ állami támogatásból élnek. Jó pénzért érzik rosszul magukat. Az a benyomásom, hogy a közérzetükből csak ilyen tüntetésre telik.    

Tíz mondat az influenszerekről és a politikusokról

Tegnap többet értünk el, mint bármely ellenzéki kapálózás az elmúlt évtizedben. (Azahriah - Baukó Attila influenszer, Instagram.com, 2024. február 17.)

Itt volt sok tízezer (a szervezők szerint ötvenezer) ember, akiknek a világról alkotott elképzeléseit a közösségi médiában önmenedzselő influenszerek láthatóan jobban képviselik, mint a parlamenti ellenzék. (Fekő Ádám újságíró, magyarnarancs, 2024. február 17.)

Vajon a világhálós véleményformálók kezdeményezését átveszik-e az ellenzéki pártok, amelyek egyelőre inkább veszélyként élik meg a civilek buzgólkodását? (Zöldi László újságíró, medianaplo.blog.hu, 2024. február 18.)

A civil szervezetek dolga a nyomásgyakorlás. Hogy ebből politikai cselekvés legyen, az már a pártok dolga. (Dobrev Klára DK-politikus, az árnyékkormány miniszterelnöke, Partizán, 2024. február 19.)

Az influenszerek több tízezer embert mozdítottak meg a gyermekbántalmazás témájával a múlt héten, így rendkívül ciki lenne, ha az ellenzéki pártvezérek nem tudnának legalább ennyi embert kivinni a Kossuth térre. (Majzik Attila szegedi újságíró, Délmagyarország, 2024. február 23.)

A pártok tüntetése a létszámversenyben nem nyerhet a Hősök terével szemben. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, az MSZP volt elnöke, Népszava, 2024. február 24.)

A konyhájában felvett videókkal celebritássá vált Pottyondy Edina és társai mennyivel nagyobb hatással vannak az emberekre, mint a választott képviselőik. (Fekő Ádám újságíró, magyarnarancs, 2024. február 26.)

Az ellenzéki politikusok is érzékelhették, hogy a gyermekbántalmazás kapcsán ktört országos felháborodás és a köztársasági elnök választásának módja között nincs olyan kapcsolat, amely mozgósítaná a kormánnyal elégedetlen választókat. (Mikecz Dániel politológus, Népszava, 2024. február 26.)

A hatalmas influenszertüntetés után Orbán pártpolitikai ellenfelei lebőgtek. (Nagy Attila Tibor politológus, Index.hu, 2024. február 26.)

Egy politikus soha nem lesz annyira trendi, mint egy influenszer. (Barkóczi Balázs DK-politikus, Klubrádió, 2024. február 26.)

Nem feltételezem, hogy 150 ezren lesznek. (Bita Dániel újságíró, 24.hu, 2024. február 23.)

A héten már csak pár százan vettek részt a kegyelmi ügyben tartott baloldali tiltakozáson. (Felhévizy Félix újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. február 25.)

Már ezren is lehetnek. (Nádor András újságíró, Telex.hu, 2024. február 25.)

A balliberális pártok által meghirdetett demonstráción nem voltak ezren. (Origo.hu, 2024. február 26.)

Ránézésre úgy 1500 fős tömeg. (Fekő Ádám újságíró, magyarnarancs, 2024. február 26.)

A megmozduláson nagyjából ezren-kétezren vettek részt. (Szalai Szabolcs és Szikora Tamás Zsolt újságírók, Index.hu, 2024. február 26.)

A négy párt csak a maga néhány százas kemény magját tudta felvonultatni. (Ómolnár Miklós újságíró, Hír TV, 2024. február 26.)

Három-négyezer kormányváltást akaró résztvevő csodálhatta Tüttő Kata különleges hajkoronáját. (Kruppa Géza újságíró, Magyar Hírlap Online, 2024. február 26.)

Hihető a kormánypárti média azon állítása, amely mindössze pár ezer emberre saccolta a tüntetők létszámát. (Nagy Attila Tibor politológus, Index.hu, 2024. február 26.)

Az egyiken volt 1500 ember, a másikon 150 ezer. (Kukorelly Endre író, ATV, 2024. február 26.)

A kegyelmi botrány harmadik hetében Orbán Viktor hibázott, Kocsis Máté suly(o)kolt, Kubatov Gábor férjezett, Dobrev Klára cselekedett, Lendvai Ildikó terelt, Schiffer András pedig fülelt.

Most éljük a NER történetének legkínosabb heteit. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, február 19.)

Zavar volt az erőben. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet vezetője a kegyelmi ügyről, ATV, február 19.)

A civil szervezetek feladata a nyomásgyakorlás. Hogy ebből politikai cselekvés legyen, az már a pártok dolga. (Dobrev Klára DK-politikus, Partizán, február 19.)

Az egész megmozdulás egy teljes mértékben az ellenzék által hátulról vezérelt politikai, kormányellenes tüntetés volt. (Gajdics Ottó újságíró, ATV, február 20.)

A másik Magyarországnak már nem csupán lelkiismerete, de ereje is van. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, február 20.)

Ha az állam nem, akkor majd mi. (Horgas Béla tüntetésszervező a  gyermekek védelméről, ATV, február 20.)

Kegyelemkettes. (Pottyondy Edina influenszer Novák Katalin és Varga Judit közös fényképéről, YouTube.com, február 20.)

A tizenkét pontból nem húztam ki a sajtószabadságról szóló részt. (Rákay Philip, a Petőfi-film producere, nlc.hu, február 20.)

Ő mindig egy kicsit amolyan futballfeleség státuszban volt. (Kubatov Gábor Fidesz-politikus Magyar Péterről, Varga Judit volt férjéről, Blikk.hu, február 21.)

Rég vágott ennyire a társadalom húsába az áldozatok kérdése. (Molnár Bálint publicista, KolozsváriSzalonna.blog, február 22.)

Legutóbb is nőkkel vitette el a balhét. (Batka Zoltán újságíró Orbán Viktorról, Népszava, február 22.)   

Nem minden a fülbevaló. (Schiffer András volt LMP-politikus Novák Katalinról, ATV, február 22.)

Fékek és ellenSULYOk… (Dékány András újságíró, Facebook.com, február 22.)

A politikában nagyon nehéz az elkövetett hibát beismerni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, február 23.)

Rossz embertől fogadott el rossz tanácsot. (Apáti Bence publicista Novák Katalinról, Magyar Nemzet Online, február 23.)

A tévedhetetlenség mítosza gellert kapott. (Tamás Ervin újságíró a kegyelmi ügyről, Újnépszabadság.com, február 23.)

Tizennégy évvel ezelőtt beleszorultak a gödörbe, kényelmesen be is lakták, már a létrát sem keresik. (Tamás Róbert publicista a parlamenti ellenzékről, KolozsváriSzalonna.blog, február 23.)

A pártok tüntetése a létszámversenyben nem nyerhet a Hősök terével szemben. (Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Népszava, február 24.)

Engedtessék meg, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elnökben se a patás ördögöt, hanem a hazája és népe iránt elkötelezett államférfit lássuk. (Bánó Attila újságíró, Magyar Nemzet Online, február 24.)

/”Mi szól mellette?”/ Szinte minden. (Kocsis Máté Fidesz-politikus Sulyok Tamás köztársasági elnökjelöltről, Magyar Rádió, február 25.)

Most kell neki behúzni! (Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke Orbán Viktorról, Facebook.com, február 25.)

Vajon hányan voltak a Hősök terén? Erről vitatkozik a fél ország. Kétszer is beszálltam, és kaptam néhány üzenetet. Az egyiket volt egyetemi évfolyamtárstól, aki történelem-földrajz szakon végzett. Kollégiumi szobatársak voltunk, és elsodort bennünket egymástól az élet. Néha bejelentkezik, egyetért vagy vitatkozik a Médianaplóban olvasható okfejtéseimmel.

Ezúttal azt mondta a telefonba, hogy azokkal ért egyet, akik szerint legalább 200 ezren voltak kint a Hősök terén. Nem vonja kétségbe, hogy a százezer rokonszenvesebb, mégis úgy véli, hogy a helyszínen tiltakoztak vagy százezren, akik pedig nem fértek el, a környező utcákban helyezkedtek el, és ők is voltak százezren. Az a két szám pedig, a 11 ezer és a 12300 négyzetméter, amelyeket a Hősök terének tulajdonítottam, a múlt század harmincas éveit jellemzik. Azóta többszöri átalakításról és immár 28 ezer négyzetméterről tud.

Ama gondolatmenetben fedezett föl ellentmondást, hogy szóba hoztam Bryan Adams 2019 szeptemberi ingyenkoncertjét, amidőn 70 ezren szorongtak a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum közti téren. Szerinte ez csak úgy jön ki, ha az egy négyzetméreten egymáshoz szorult három könnyűzene-rajongót 28-cal szorozzuk. Ez 84 ezer ugyan, de ő is ott csápolt a koncerten, és azért nem voltak túl szorosan. Oké, akkor nézzük meg a vitában fölmerült számokat.

A kormánypárti sajtóban alábecsülték a befogadóképességet. Akadt egy „több ezres” és hat „több tízezres” vélemény. Szintén hat értelmező írt ötvenezret, heten pedig százezret. Egy értelmező 130-140 ezret saccolt, két ellenzéki 150 ezret, és szintén két kormánykritikus 200 ezret. A legtöbben tehát a százezer mellett kötöttek ki, bár ettől még lehet pontatlan. Ám a vitából kiderült, hogy a Hősök tere és a környéke 53 ezer négyzetméternyi. Ebből kellene levonni ötezret, ennyit foglalnak el a tereptárgyak (a szobrok és az épületek).

Maradt 48 ezer négyzetméter, ennek nagyjából fele a Hősök tere. A másik fele két részből tevődik össze. Az egyik a Dózsa György úti felvonulási terep a Benczúr utcáig, a másik az Andrássy sugárút mellékutcái a Rippl-Rónai utcáig. Mindazonáltal két mozzanatban egybehangzik az értelmezők véleménye. Az egyik az, hogy a Hősök tere tele volt, de a tüntetők nem szorultak egymáshoz. A 28 ezret 2,5-del kéne beszorozni, hogy kijöjjön az ingyenkoncert létszáma. E 70 ezerhez kellene hozzáadni a 20 ezer négyzetméteren ritkásabban álldogálók 2-jét. Ez plusz negyvenezer tüntető.

Összesen úgy százezer körüli résztvevővel számolhatunk. Óva intem a kormány tevékenységét bírálókat, hogy ennél többre becsüljék a nagy visszhangot keltő eseményt. A február 16-i összejövetel csak akkor lesz hatásos, ha folytatása következik - legalább a vidéki nagyvárosokban. Ha abból indulunk ki, hogy az 1,7 milliós Budapesten nem százezren gyűltek össze, hanem 150 ezren, esetleg 200 ezren, akkor e számokhoz képest kell megállapítani a vidéki arányokat.

Debrecen 202 ezer lakosához a budapesti 150 ezer tüntető esetében 18200 tiltakozó illene, a fővárosi 200 ezer tiltakozóhoz pedig 23 ezer debreceni. Szeged 161 ezeréhez 14 és félezer, illetve 17,7 ezer szegedi. Miskolc 156 ezeréhez 14 ezer és 17100 miskolci. Pécs 141 ezeréhez 12700 és 15500 pécsi. Győr 130 ezeréhez 11700 és 14300 győri. Nyíregyháza 117 ezeréhez 10500 és 13 ezer nyíregyházi. Kecskemét 110 ezeréhez 9900 és 12 ezer kecskeméti. Székesfehérvár 100 ezeréhez 9000 és 11 ezer fehérvári.

Az egész országra átterjedő tüntetéseknek egyelőre se híre, se hamva. Pontosabban szólva hír azért van, ha csak szórványosan is. Miskolcon  szerveztek tüntetést a kegyelmi botrányhoz, háromszázan jöttek össze. Kecskeméten is működésbe léptek a civil szervezők, és a megyei lap szerint ötven-hatvan helybéli vétette észre magát az utcán. Tételezzük fel, hogy a kormány befolyási övezetében lévő újság alábecsülte a tiltakozók számát. Szorozzuk meg kettővel, így jön ki a 100-120 kecskeméti tüntető. E két szám mindössze 9800-zal és 11880-nal maradt el az országos sikerhez szükséges aránytól.

Méltányolható persze, hogy a fölébecslők örültek a Hősök terén lezajlott eseménynek. De ha eltúlozzák a fővárosi saccolást, akkor még inkább kisejlik, hogy milyen esély kínálkozik a vidéki Magyarország megmozgatására.

Kiderült, hogy érzelmi, erkölcsi kérdések is meg tudnak akár százezer embert mozgatni. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2024. február 16.)

Össznemzetivé vált. (Somogyi Zoltán szociológus, ATV, február 16.)

Nem akart sehova se jutni, bár volt politikai tartalma. (Fiala János riporter, ATV, 2024. február 16. )

Ellenzéki hangvételű tüntetés volt, de nem ellenzéki tüntetés. (Üveges Gábor hernádszentandrási polgármester, ATV, 2024. február 17.)

Az utóbbi évek legjelentősebb tüntetése volt. (Lázár Gergő publicista, KolozsváriSzalonna.blog, 2024. február 17.)

A péntek esti tüntetésnek volt egy erős üzenete. Pártállástól függetlenül a magyarok számára a gyermek érték. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Mandiner.hu, 2024. február 18.)

Furcsa egy diktatúra az, ahol ilyen tüntetéseket tartanak. (Menczer Tamás külügyi államtitkár, Facebook.com, 2024. február 19.)

Kormánybuktatónak szánt baloldali dzsembori. (Csépányi Balázs újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. február 19.)

Az egész megmozdulás egy teljes mértékben az ellenzék által hátulról vezérelt politikai, kormányellenes tüntetés volt. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. február 20.)

Az influenszerek több tízezer embert mozdítottak meg a múlt héten, így ciki lenne, ha az ellenzéki pártvezérek nem tudnának legalább ennyi embert kivinni a Kossuth térre. (Majzik Attila szegedi újságíró, Délmagyarország, 2024. február 24.)

Ha már nem lehet miszlikbe vágni, akik hozzányúlnak a gyerekeinkhez, akkor nincs pardon.

Nincs pardon, vagyis kegyelem.

/A köztársasági elnökjelöltekről/ Nagyon boldog voltam, hogy ilyen széles paletta van előttem.

LMBTQ-propagandistát nemhogy az iskolában, még a környékén sem akarunk látni.

Nagy az ügynökök száma.

Magyarország egy nagyon erős ország.

Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Kapuzárási pánik van Brüsszelben. Ki kell bekkelni.

/A svédekről/ El kell fogadnunk, hogy nem vagyunk egyformák.

A politikában nagyon nehéz az elkövetett hibát beismerni.

(A huszonhat perces interjúban a torkát hétszer köszörülte a miniszterelnök.)