Országunk első embere előszeretettel használja a tájnyelvi fordulatokat. Ilyen a szufla is, amely a szusz vagy a lélegzet rokon értelmű szava. Vagy azt jelenti, hogy valaki lélegzethez jut, vagy pedig azt, hogy elég szusz van benne a cselekvéshez. Orbán Viktor a másodikat szorgalmazza, a szuflával települést, közösséget, személyt szokott dicsérni. Ezt tette Szekszárdon is, ahol viszontagságos sorsú, régóta húzódó beruházást, egy 7,5 milliárdos sportuszodát avatott.

Körülötte három olimpiai bajnok tűnt fel, két úszó és egy vízilabdázó, és persze jelen voltak a harmincezres város vezetői is. A miniszterelnöki fészbukos üzenőfal tanúsága szerint Orbán tizenkét perces beszédet mondott. Felkészültségéből és kedélyéből arra is telt, hogy nyilvánosan megszólítsa a városi előkelőségeket, akik szemlátomást jó néven vették a dicséretet. A kormányfő szóba hozta, hogy ő meg Lázár miniszter egyaránt vidéki gyerekek, akik szerint az ország nemcsak Budapestből áll. Majd így folytatta: „Van szufla Szeged városában.”

A mögötte lévő arcok elkomorultak, aztán ketten is súgtak neki: „Szekszárd.” A zavar alig egy-két másodpercig tartott. Orbán rutinosan vágta ki magát a kelepcéből. Így pontosított: „Szekszárd városában.” A szuflát már nem fűzte hozzá. Hadházy Ákos szekszárdi illetőségű állatorvos, aki a helybéli Fideszben kezdett politizálni, majd megcsömörlött a pártjától, immár független országgyűlési képviselőként ezt írta a miniszterelnöki elszólásról: „Orbán Szekszárdon egy átadón mondott beszédet, és kiderült, azt hiszi, Szegeden van.”

Egy ellenzéki képviselő érdekes hírét költötte tehát a végrehajtó hatalom fejének. Álláspontját túlzásnak tartom: Orbán ugyanis tudta, hogy hol van. A szövegösszefüggésből kirajzolódik, hogy a baki előtt és után Szekszárdot és a szekszárdiakat emlegette. Utolérte viszont a kampányoló politikusok végzete: a fáradtság. Ha teljes erőből kampányolnak, akkor azt mondjuk róluk, hogy fölszántják az országot. Ez azt jelenti, hogy naponta több településen is a maguk oldalára próbálják állítani a helybélieket. De hiába készíti fel őket a stábjuk, a nap második felében hajlamosak arra, hogy tévedjenek. Ilyenkor jön az a fránya gikszer, és megrökönyödik a közönség.

Orbán Viktor nem mindig szántotta föl az országot. Már első miniszterelnöksége idején is eljutott odáig, hogy világpolitikai tényezőnek vélte magát. Ki is fejtette: „Úgy élem meg a mindennapjaimat, hogy egy kicsit kívül vagyok a pártpolitika világán.” Azt is elmondta, hogy „Az egész választási kampányhoz semmi kedvet nem érzek.” (Mindkét mondat a Magyar Rádió, 2001. május 16-i adásában hangzott el.) Majd amikor kedvezőtlen jelentéseket kapott a kormánypárt helyzetéről, az országgyűlési választás első és második fordulója között csakugyan fölszántotta az országot. Már amennyire ezt két hét alatt meg lehet tenni. Nem sok hiányzott a győzelemhez, a következő nyolc évet mégis ellenzékben töltötte.

A bejegyzésem utáni összeállításból kibontakozik, hogy az ellenzéki évek alatt sem lelkesedett a kampányért, amelyet porondmutatványnak minősített. S mert a 2006-os választáson is vereséget szenvedett, országszántó kudarca azt sugallja, hogy a legjobban felkészült és felkészített politikus kampánya sem biztosíték a választási sikerre. Van tehát egy olyan miniszterelnökünk, aki nem szeret kampányolni, mégis műveli a fáradságos műfajt. Olykor hibázik is, azt a látszatot keltve, hogy azt sem tudja, hol van.

Egyébként a szekszárdi újság online változata ezt a címet adta a tudósításának: „Szekszárd városában van szufla”. Ilyen mondat azonban Orbán Viktor beszédében nem hangzott el, következésképpen az idézőjel fölösleges. Erre bizonyíték az avatási szöveg, amelyet a miniszterelnök fészbukos üzenőfala vágatlanul közölt. A kommunikációs stáb vagy azért hagyta benne a bakit, mert nem vette észre. Vagy pedig azért maradt benne a szegedi szufla, hogy országunk első emberéről végre kiderüljön: ő is ember, ő sem tévedhetetlen. A második változat jobban tetszik.        

Tíz Orbán-mondat a kampányról

Jól eldolgozgatok itt, a kormányban miniszterelnökként az ország számára fontos ügyekben. Ezek sokkal izgalmasabbak, mint bármiféle választási kampány. (Magyar Rádió, 2001. május 16.) 

A mai naptól kezdve én is részese leszek a választások előtti kampányhadjáratnak, ha úgy tetszik, magam is kampányolok. (Magyar Rádió, 2002. március 20.)

A kampány fő vesztese a valóság. Az emberek elfordulnak a valóságtól, porondmutatványokra figyelnek. (Heti Válasz, 2005. február 17.)

A Fidesz kampányát én vezetem, a Fideszt én vezetem, és én fogom vezetni a választások után is. (Magyar Nemzet, 2006. április 15.)

A magyar választási kampányban mi a választást javarészt a kontrollálhatatlan interneten és a Facebookon nyertük meg. (Magyar Nemzet, 2011. január 22.)

Minden kampányba be szoktam szállni, és sosem tudom a végeredményt. (Magyar Rádió, 2015. április 10.)

Jó dolgokról kell beszélni a kampányban. (Magyar Rádió, 2018. március 2.)

Kampányban a rutin méreg. (YouTube.com, 2024. június 1.)

Én nem vitatkoznék a Tisza Párttal, azt majd a kampányban. Most nekünk kormányozni kell. (Magyar Rádió, 2025. május 2.)

A kampányban van egy olyan szakasz, amikor minden hiba kijavíthatatlan. (YouTube.com, 2025. szeptember 10.)

Magyarországon nem illik a közszereplők magánéletében kutakodni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2000. október 25.)

A magánélet titkos, a közélet nyilvános. (Szilágyi Ákos költő, Népszabadság, 2005. március 26.)

A politikusok magánélete a modern politizálásban már nem magánügy: nem szabad titkolni. (Rogán Antal Fidesz-politikus, Magyar Narancs, 2007. február 15.)

Minden tekintetben magánszemély vagyok, megillet a magánélethez való jog. Ennek tiszteletben tartását mindenkitől elvárom. (Szájer József volt Fidesz-politikus, Súlyegyen.hu, 2021. március 24.)

Ha igaz, hogy a magánélet nem része a közéletnek, akkor általános szabály, és mindenkire vonatkozik. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2022. január 24.)

Nem véletlen, hogy e magánéleti gyengeséget a nemzeti tábor igen hamar megbocsátotta. (Huth Gergely újságíró Szájer József brüsszeli életéről, Magyar Nemzet Online, 2024. december 4.)

Nem maga jelentette be a bukását, aminek egyszerre áldozata a pozíciója és a magánélete. (Fükő Ádám újságíró Gyurcsány Ferencről, magyarnarancs.hu, 2025. május 8.)

Én nem vagyok egy DK-rajongó, de sürgősen tessék leszállni Dobrev magánéletéről! (Kardos András publicista, Facebook.com, 2025. szeptember 16.)

A magát komolyan vevő sajtónak nem feladata mások magánéletében vájkálni. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2025.  szeptember 16.)

A politikusnak nincs magánélete. Azért nincs, mert ő minket képvisel, s ezt a képviseletet a magánéletében nem dobhatja félre. (Rapai Ágnes költő, Facebook.com, 2025. szeptember 17.)

 A Csatt tegnap esti adásában azt javasolta Egri Viktor műsorvezető, hogy a vendégek állítsanak föl fontossági sorrendet. Vajon melyek azok a kérdések, amelyek érdemben befolyásolják a jövő évi választást? A meghívott újságírók négy ilyen kérdést találtak, a negyedik volt Orbán Viktor sátoraljaújhelyi poloskázása. Országunk első embere ugyebár szombaton a Harcosok Klubja edzőtáborába utazott, és partvissal látványosan lesöpörte a szobájában lakozó rovarokat.

Egy korábbi interjúban az efféle videós gegeket vélte kérész életű témának. Nos, a vitaműsort hétfőn este sugározta az ATV. Vagyis a miniszterelnök besorolt a háromnapos szenzációt hajhászok közé, holott ama bizonyos interjúban épp a digitális korszakot elsilányító poénok (csattanók) ellen foglalt állást. Számítása egyébként bevált. A Csatt meghívottjai a negyedik témáról épp annyit beszélgettek, mint az elé sorolt háromról együttvéve.

Az adás mégis kulturáltnak hatott, noha mindkét politikai oldal két-két véleményformálót kölcsönzött hozzá. A négy politikai szakíró közül hárman barátságos húrokat pengettek. A konzervatív és a baloldali-liberális értékrendű újságírók sosem lesznek persze puszipajtások, hisz’ az alapkérdésekben megingathatatlanok. De értették a másik fél okfejtését, és hajlamosak voltak elismerni a saját politikai táborúk sebezhetőségét. Kiderült, hogy az országgyűlési választás kimenetelét egyaránt bizonytalannak tartják, a versenyt szorosnak, nagyjából egyenlő felek küzdelmének.

A mandineres Kacsoh Dániel és a pestisrácos Huth Gergely hangvétele érzékelhetően eltért Orbán Viktor és a többi kormánypárti politikus hurráoptimista magatartásától. Miközben „természetesen” nem reagáltak a velük szemközt üldögélő Veres Gábor többször is megfogalmazott kérdésére, miszerint hazudott-e Orbán Viktor. Az újságíróból lett szocialista politikus aligha érzékelte a helyzetet. Egy kormánypárti újságíró eljuthat odáig, hogy a nyilvánosság valamelyik fórumán elismeri a rendszer hibáit, a rendszer névadóját azonban nem hazudtolhatja meg látványosan.

Veres Gábor nemcsak azért lógott ki a sorból, mert politikai szakíró helyett politikai aktivistának képzelte magát. Azért is, mert a poloskázáshoz történelmi párhuzamot a múlt század harmincas éveiben talált. A Völkischer Beobachter vezércikke poloskákhoz hasonlította a berlini, tágabb értelemben a németországi zsidóságot, és Hitlert a zsidókérdés gyökeres megoldására buzdította. Az MSZP volt szóvivője éppenséggel közelebb is találhatott volna párhuzamot, például a múlt század negyvenes éveiben, ráadásul magyar politikusnál, a nyilas Szálasi Ferencnél. De a kisebbik baj, hogy elkalandozott. A nagyobbik, hogy aminek utánanézett, azt rosszul adta elő.

Völkischer helyett „Völkischner”-t mondott, aminek semmi értelme. Erre ő is rájöhetett, a forrást ugyanis nem nevezte meg a maga teljességében, a Beobachtert már nem fűzte hozzá. Szinte röstellem kifejteni, hogy a das Volk népet jelent, a völkisch pedig népit. A beobachten ige jelentése megfigyelni, észrevenni valamit, a der Beobachter pedig megfigyelőt jelent. A Völkischer Beobachter tehát Népi Figyelő, és a Hitler vezette állampárt napilapja volt. Ezt egy politikai szakírónak illik tudnia, mint ahogy Veres Gábor oldalán Kele János épp úgy megtanulta, mint velük szemben a két kormánypárti újságíró is.

A kínos mozzanatból nem vonnék le mélyen szántó következtetést a politikával foglalkozó baloldali-liberális újságírók szakmai felkészültségéről. Elvégre Kele János imponálóan szerepelt, a négy véleményformáló közül ő látszott és hallatszott a legfüggetlenebbnek. Veres Gábor viszont csak magának köszönheti a bajt. Senki sem kényszerítette arra, hogy olyan nyelvterületen keresse a poloskázás forrását, amelynek történelmében, kultúrájában és politikájában tájékozatlan.             

Tíz mondat az újságírókról

Újságíró az, aki megmagyarázza másoknak, amit maga sem ért. (Bodor Pál publicista, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Magyar Nemzet, 1990. február 13.)

Most is az a jó újságíró, aki csak a szépről ír. (Fincza Zsuzsa újságíró, Zalai Hírlap, 1991. december 5.)

Az újságíróknak minden reggel egy csepp mézet kell csepegtetniük a nemzet kávéjába. (Katona Tamás MDF-politikus, Népszabadság, 1993. október 16.)

Az újságírók korán halnak, kivéve azokat, akik túlélik önmagukat. (Gyarmati Béla miskolci újságíró, Észak-Magyarország, 1996. július 27.)

Az újságírók abból élnek, hogy megosztják véleményüket a többi emberrel. (Vidák Zoltán szakács, Magyar Sajtó, 2001/5.)

A politikusok általában nem szeretnek arról beszélni, amiről az újságírók kérdezik őket. (Simon András műsorvezető, Teleszuper, 2003. február 3.)

A törzsi háború megosztja a magyar újságírókat. Még szerencse, hogy a szellemi igénytelenség egyesíti. (Zöldi László újságíró, Magyar Hírlap, 2004. február 27.)

Az újságíró nyilvános számonkérő. (Holoda Attila energetikai szakértő, ATV, 2019. október 15.)

 Aki újságíró akar lenni, akkor is újságíró, amikor éppen nem kap érte fizetést. (Porcsin Zsolt debreceni újságíró, Facebook.com, 2023. július 27.)

A politikusok és az újságírók között az a különbség, hogy a politikusok törvényszerűen hazudnak, az újságírók nem törvényszerűen. (Puzsér Róbert publicista, Blog.hu, 2024. június 30.)

 Országunk első embere néhány napja kifejtette, hogy mostanában miért ad nyakra-főre interjúkat. Szerinte a digitális korszakot rövid lejáratú szenzációk jellemzik a hazai közéletben. A hírek kifutási ideje legföljebb háromnapnyi, és ahhoz, hogy a hírmagyarázatnak mélységélessége legyen, szükség van az ő bekapcsolódására is. A kérész életű szövegnek csak ő képes mélyen szántó hátteret kölcsönözni, kontextust tehát a textusnak. Ehhez képest öt nap múlva a történetfilózófiai megalapozás helyett ő is „termelt” egy háromnapos beszédtémát.

Szombaton Sátoraljaújhelyre utazott, a Harcosok Klubja edzőtáborába. Kapott egy puritán berendezésű szobát, ahol az ágy melletti széken lapozgatott A/4-es méretű papírlapokat, valószínűleg a majdani előadás vázlatát. Majd belépett egy hölgy, kezében partvissal, amelyet a magyar miniszterelnök végighúzott a plafon hajlatain. Apró feketeségek hullottak alá. Akkurátusan összesöpörte a rovarokat, és a nyitott erkélyajtón áttolva leszórta őket a ház elé. Oda, ahonnan hangok hallatszottak föl. Feltételezhetően a tábor lakói, a digitális harcosok gyülekeztek a Főnök erkélye alatt. Poloskákat kaptak a nyakukba.

Mindez ötvennégy másodperc alatt játszódott le. Közben a miniszterelnök ilyeneket mondott: „Tele vagyok poloskával.” „Mindenki sorra kerül.” Az utóbbi tőmondat arra utalt, amit március 15-i beszédében így fogalmazott meg: „A poloskák átteleltek, jön a húsvéti nagytakarítás.” Ehelyett jött egy hónapnyi vita arról, hogy valójában kikre is gondolt. Vajon a poloskák többes száma miért csak egyetlen emberre, Magyar Péterre vonatkozik? A kijelentést magyarázgató propagandagépezet szorult helyzetbe került, és a tavaszi (húsvéti) nagytakarítást őszre halasztotta a végrehajtó hatalom gyakorlója.

Vajon az alig egyperces videóval az Európai Parlamentig eljutó kínos folyamatot zárta le a miniszterelnöki stáb? Vagy amit tavaszról őszre javasolt halasztani, az most kezd emberi alakokra hasonlítani? Mostantól derül ki, hogy valójában kikre is gondolt Orbán Viktor, amikor meghirdette azt a fránya nagytakarítást? Mindazonáltal a videós közjáték tetszhet neki, mert föltette a fészbukos üzenőfaláre. 54,7 ezer tetszésnél tart, 9 ezren szóltak hozzá, és 4,3 ezren osztották meg. Én például azt kérdeztem, hogy ha már az edzőtábor szervezői meghívták a miniszterelnököt, miért a legfertőzöttebb szobát adták neki. Vagy akárhová helyezték volna el a magas állású vendéget, sehol sem úszhatta volna meg poloskák nélkül?

Az idén kétségkívül elárasztották házainkat és kertjeinket a poloskák. A szakirodalom szerint különösen az ázsiai márványos poloska veszélyes. A témakör első számú szaktekintélye távol tartotta ugyan magát a politikai felhangoktól, ám a magyarázatában rejlő lehetőséget elmulasztotta kihasználni a miniszterelnöki stáb. A biológus Vásárhelyi Tamás ugyanis augusztus 25-én, a Klubrádióban kifejtette, hogy „A keleti márványos poloska nyugatról jött.” De nemcsak ez a mulasztás terheli a stábot. Az is, hogy a poloskák „személyében” olyan állatot választott az ellenzék-ellenség dehumanizálására, amely történelmileg foglalt.             

Karinthy Frigyes irodalmi paródiakötete, az Így írtok ti 1912-ben jelent meg. Ez adta az ötletet egy nyugat-európai egyetemről hazatért vegyész-üzletembernek, Dietrichstein Pálnak, hogy fölkérje a szerzőt, írjon a cégének reklámverset. Hamarosan fel is tűnt Budapesten egy plakát. Azt hirdette, hogy „Drámát Shakespeare, poloskát Dietrichstein a legjobban irt”. A költő játéka, hogy bár drámát hosszú í-vel szoktak írni, poloskát pedig rövid i-val irtani, mindkét foglalatosság számára a rövid i-t választotta. Az már nem ő találta ki, hanem a megrendelő, hogy Shakespeare neve kisbetűkkel jelent meg, az övé pedig csupa nagybetűvel.

A plakátszövegből később újsághirdetés is lett, és a versike szokatlan módon terjedt el a korabeli nyilvánosság fórumain. Néhány városi újságban úgy látott napvilágot, hogy Dietrichstein neve helyett a helybéli rovarirtó nevét írták nagybetűvel. Dietrichstein Pál azzal vigasztalódott, hogy a saját vegyszerével nemcsak az ő munkatársai irtották az elszaporodott ágyi poloskákat. Nagykereskedést nyitott, és hatékony irtószerrel látta el a riválisait is. 1938-ig jól ment neki az üzlet, az első zsidótörvény azonban másodrendű állampolgárrá minősítette vissza. 1944-ben tűnt el a szemünk elől. Vajon a nyilasok áldozata lett-é, vagy túlélve a világháborút, cégének 1949-es államosítása után vándorolt-e ki Izraelbe vagy Amerikába?

Közben tőle, a szakembertől átvette a poloskázást egy politikus. 1942-ben Szálasi Ferenc az ellenzéki nyilaspárt vezetőjeként látogatott a Magyarországhoz visszacsatolt Nagyváradra. A zsidókérdésről kifejtett álláspontját közlöm a bejegyzés utáni összeállításban, itt pedig két mozzanattal egészítem ki. Az egyik az, hogy a Magyarság című újság fenntartással adta közre a tudósítást. A lap ugyanis a nyilasoktól még jobbra álló Magyar Nemzeti Szocialista Párt orgánuma volt. (Igen, Sulyok Tamás köztársasági elnök Székesfehérvárott ügyvédeskedő apjának pártjáról van szó.)

A másik mozzanat, hogy a háború után Szálasi Ferenc tárgyalásán azt is firtatta a Népbíróság elnöke, vajon komolyan gondolta-e 1942-ben a nyilas politikus, hogy a zsidókat mind egy szálig ki kell irtani. A vádlott azt válaszolta, hogy ez nem az ő véleménye volt, ő csak egy nyilas pártszolgálatos véleményét idézte. A cáfolat nem mentette meg. Igaz, nem a poloskás szöveg miatt végezték ki, hanem 1944 október közepe után mint „nemzetvezetőt” a mintegy ötvenezres tömeggyilkosságért. Stílusosabban szólva népirtásért, rövid i-vel.

Ha az Orbán-stáb tagjai ismerték volna a poloskázás történelmi hátterét, akkor azt is érzékelhették volna, hogy nem a főnökük az első magyar politikus, aki a poloskázást emberek dehumanizálására használta föl. Ráadásul úgy, hogy alkalomadtán ne lehessen reá bizonyítani a sugalmazást.

Tíz mondat a poloskákról

Beszéde végén a zsidókérdést Szálasi egy viccel intézte el. amely szerint ha egy háziasszony a lakását ciánoztatja, nem fogja megkérdezni a poloskákat, hogy ’te megcsipkedtél-e, te nem’, hanem elpusztítja az egészet. Ez a része a beszédnek nagy tetszést váltott ki. (Magyarság, 1942. július 31.)

Tisztelettel megkérem a Magyar Hatóságokat, hogy végre végezzék el a már régen esedékes nagytakarítást. A poloskákat ne irtsák ki, hanem engedjék meg nekik, hogy emigráljanak. Ahová akarnak. Magyarországon azonban nincs helyük, mert ezek a nemzet ellenségei. (Pongrátz Gergely, az 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke, Ring, 1991. augusztus 27.)

A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás - a poloskák átteleltek. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivileket és politikai aktivistákat. (Orbán Viktor miniszterelnök, ATV Spirit, 2025. március 15.)

Amikor Orbán Viktor ünnepi beszédében kimondta a kulcsmondatot, miszerint „Átteleltek a poloskák.”, valószínűleg teleszaladt a gatyája minden érintettnek. (Horváth K. József újságíró, Magyar Hírlap Online, 2025. március 17.)

Jó bolsevik szokás szerint ő és a sleppje vádolja Orbán Viktort az áttelelt poloskák megemlítése miatt a legsötétebb náci idők megidézésével. (Gajdics Ottó újságíró Magyar Péterről, Magyar Nemzet Online, 2025. március 18.)

Átteleltünk, de mi nem vagyunk poloskák. (Csőzik László érdi polgármester, Hang.hu, 2025. március 21.)

Poloskák vezetik a pártodat. (Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója Magyar Péterhez, Facebook.com, 2025. március 27.)

 A magyar közéletből hirtelen szinte állatkert lett, a miniszterelnök poloskák felemlegetésével adta meg az alaphangot. (Presinszky Judit újságíró, Telex.hu, 2025. április 13.)

A sas nem kapkod poloskák után - avagy miért nem vitázik Orbán Viktor Brüsszel Péterrel? (Nyerges Csenge influenszer, Facebook.com, 2025. augusztus 1.)

A miniszterelnök áthallásosnak szánt mondatokat mond a poloskák (civil aktivisták, újságírók, tiszások és mindenki, akiről feltételezik, hogy nem a Fideszre szavaz) eltakarításáról. (Szily László újságíró, 444.hu, 2025. szeptember 13.)

A legutóbbi napokban Lázár János ismét kullancsozott, Pottyondy Edina lázározott, Török Gábor magyarpéterezett, Tóta W Árpád átrendezett, Váncsa István pedig szajrézott.

Mindenkitől kikapni nem szégyen. (Borsos Attila sportkommentátor, Sport1 TV, szeptember 7.)

A végletekig és végekig lezüllött rezsim olyan témából csinál élethalálkérdést, ami nem az. (Balassa Tamás újságíró, Népszava, szeptember 8.)

Végletekig szerette a hazáját. (Nyári Gábor történész Kásler Miklósról, Magyar Nemzet Online, szeptember 8.)

Benne van a fejekben, hogy majd az állam mindent elrendez. Igen, de ha mégsem, akkor szólni kellene. (Csilek András miskolci infektológus a kórházi fertőzésekről, Válaszonline.hu, szeptember 8.)

Ha Mohamed nevű gyerekek lepik el az iskolát, akkor az iskolának, a városnak, a közösségnek és a magyar jövőnek is befellegzett. (Pozsonyi Ádám publicista, Demokrata.hu, szeptember 8.)

A celebek híresek, de leginkább magukat minősítik híresnek. (Dippold Pál publicista, Magyar Hírlap Online, szeptember 9.)

Magyar Péter az ellenzéki szavazótábort megszerezte, és Gyurcsányt visszavonultatta. (Török Gábor politológus, 24.hu, szeptember 9.)

Az ó-ellenzék nem vette észre, hogy neki ellenzékként kell viselkednie. (Somogyi Zoltán szociológus, Klubrádió, szeptember 9.)

Orbán valószínűleg már miniszterfeleség korában is átlátott rajta. (Huth Gergely újságíró Magyar Péterről, Magyar Nemzet Online, szeptember 10.)

A rendszer frissen lebarnult luxuskirálya. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, szeptember 10.)

Semmi közöm hozzá. (Orbán Viktor miniszterelnök Hatvanpusztáról, YouTube.com, szeptember 10.)

Kunhalmi Ágnes rossz képességű, protekciós unokaöccse. (Pottyondy Edina publicista Lázár Jánosról, Facebook.com, szeptember 11.)

Semmi oka sincs egy új kormánynak drasztikusan megemelni az adókat, viszont lehet oka átrendezni. (Tóta W. Árpád publicista, hvg.hu, szeptember 11.)

Nem mindegy, hogy valaki nagykorú vagy nagycsoportos. (Malonyai Péter újságíró, Nemzeti Sport Online, szeptember 12.)

Az udvaroncok félnek, pakolják össze a szajrét. (Váncsa István publicista, Élet és Irodalom, szeptember 12.)

Áruló focifeleségek, dubajozó hülyegyerekek, luxizó kullancsok és teljesítmény nélküli politikai celebek rontották a hitelünket. (Lázár János Fidesz-politikus, Facebook.com, szeptember 13.)

Hatvanpuszta szimbóluma annak, hogy azt hitték: bármit megtehetnek. (Komlódi Gábor ügyvéd, ATV, szeptember 13.)

Kizárólag ki-ki meccsen lehet leverni a koronát Orbán Viktor fejéről, Tamás Róbert publicista, Kolozsváros.com, szeptember 13.)

Alkimista történész. (Hargitai Miklós újságíró Schmidt Máriáról, Népszava, szeptember 13.)

Alulszervezett, jelölthiányos párt. (Béres Máté újságíró a Tiszáról, magyarnarancs.hu, szeptember 14.)

/A nagyhatalmi tárgyalásokról/ Sok mindent tudunk, de nem tudunk mindent.

 A háborún az oroszok folyamatosan nyernek, mi meg veszítünk.

Néha beesik a baj - néhány drón formájában.

Egy ingatag térség közepén vagyunk.

A mi ereinkben a vér mellett történelem is folyik.

Magyarország számára a legfontosabb megakadályozni, hogy ellakják tőlünk az országot.

/A 3 %-os lakáshitelről/ Azt hiszem, hogy jó hangot ütöttünk le a zongorán.

Ha alacsony adók vannak, mindenki jobban jár.

A magas adó elszegényíti a középosztályt.

/A Tiszáról/ Nem is jelentéktelen párt.

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 17-szer köszörülte a torkát./

 Kakaskodást nem vállalok.

/A podcastokról/Akarok komolyan beszélni a riporterekhez meg az emberekhez.

Stadionokban nőttem fel.

Tizenhat évig vezettem a magyar ellenzéket.

Én sosem foglalkozom üzlettel.

Velem nem lehet üzletelni.

/Hatvanpusztáról/ Semmi közöm hozzá.

Ami nem az enyém, azért nem viselek felelősséget.

Hadházy Ákos belőlem él.

Hadházy Ákost eltartom a létezésemen keresztül.

Az Európai Unió a szétfeslés, a széttagolódás állapotában létezik.

A mi hazánk egy ingatag térség közepén helyezkedik el.

Kell, hogy a vajból a kenyér szélére is jusson.

Minden vállalásunkat, ígéretünket, igaz, féléves csúszással, de mindet meg fogjuk valósítani.

Mi vagyunk az esélyesek.

Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek.

Békemenet, sőt Békemenetek - a lehető legszélesebb összefogással.

Vigyázni kell a szavainkra!

A digitális építkezést föl kell gyorsítani. Mindenki a fedélzetre!

Vannak erősödő digitális képességeink, októberre itt is fölényben leszünk - most még nem vagyunk.

 A legutóbbi napokban Lázár János felezett, Magyar Péter orbángyurcsányozott, Tölgyessy Péter töredezett, Puzsér Róbert hatalomozott, Bruck András pedig hont foglalt.

Kisebbség az kisebbség Bukarestből és Budapestről nézve is. (Gáspárik Attila marosvásárhelyi rendező az erdélyi magyarságról, ÚjHét.com, augusztus 31.)

Magyarország egy félkész ország. (Lázár János Fidesz-politikus, ATV, szeptember 1.)

A Fidesz mindenhatósága összetört. (Tölgyessy Péter alkotmányjogász, Partizán, szeptember 1.)

Még Vargáné korában. (Rákay Philip publicista Magyar Péterről, Facebook.com, szeptember 2.)

A kormány jó úton halad egy erős, széles és többgyermekes középosztály megteremtése felé. (Kaszab Zoltán publicista a 3 %-os hitelprogramról, Vasárnap.hu, szeptember 2.)

Brüsszel nem nézi jó szemmel. ha valahol púp van a takaró alatt. (Petri Bernadett uniós források felhasználásáért felelős miniszteri biztos, Magyar Rádió, szeptember 3.)

A magyar gazdaság fejlődése megrekedt. (László Géza közgazdász-menedzser, magyarnarancs, szeptember 3.)

A nagyotmondás ellen a nagyot hallás az egyetlen védelem. (Kondor Katalin újságíró, Magyar Hírlap Online, szeptember 3.)

Ha eset lehetnék, minősített lennék. (Greff András író, Litera.hu, szeptember 4.)

A baloldal többé-kevésbé önjelölt vezetője. (Tatár György volt diplomata Dobrev Kláráról, Népszava, szeptember 4.)

Magyarországon a „baloldali” szitokszóvá vált. (Nagy Attila Tibor politológus, Index.hu, szeptember 5.)

A mi közösségünkben alapvetés, hogy aki meghatározó szerepet akar betölteni egy demokratikus ország vezetésében, az kizárólag demokratikus eszközöket használhat a céljai elérésére. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, szeptember 5.)

Egy ország nem épülhet hőbörgésre és gyűlöletre. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, szeptember 5.) 

A miniszterelnök nevét addig le nem írom, amíg szabadlábon van. (Posztobányi László publicista, Facebook.com, szeptember 5.)

Kimagyarázni biztos nem lehet a 83 négyzetméteres lekvárfőző szobát egy olyan országban, ahol az egy főre jutó átlag lakásméret 40 négyzetméter. (Palánkai Mariann publicista Hatvanpusztáról, Facebook.com, szeptember 5.)

A honfoglalás sosem jog, hanem erő kérdése. (Bruck András publicista, Facebook.com, szeptember 5.)

A polgári engedetlenség már csak azzal jár, hogy megszegjük a törvényt. (Papp László Tamás publicista, Index.hu, szeptember 5.)

A hatvanpusztai építkezés elleni támadás a kommunista hergelés iskolapéldája. (Felföldi Zoltán politológus, Magyar Nemzet Online, szeptember 6.)

A hatalom nem vitát akar nyerni, hanem a kritikusait szennyezi be. (Puzsér Róbert publicista, Hang.hu, szeptember 6.)

Orbán Viktor lett az új Gyurcsány Ferenc minden tekintetben. (Magyar Péter tiszapárti politikus, hvg.hu, szeptember 7.)

Piros-fehér-zöld Ludas Matyit játszik. (Gusztos István publicista Magyar Péterről, Facebook.com, szeptember 7.)

 Tíz mondat Kásler Miklóstól

Orvosi szemmel nézem a történelmet és a társadalmi mozgásokat is. (Demokrata.hu, 2013. január 30.)

Nemcsak a szervezetet kell gyógyítani, hanem a lelket is. (InfoRádió, 2018. június 12.)

Nem teljes az ember, ha identitása csorba. (Magyar Idők, 2018. augusztus 18.)

Az egészségügyet ma még betegségügynek hívhatnánk. (Magyar Idők, 2018. október 13.)

A hálapénznek előnye nincs, hátránya annál több. (InfoRádió, 2018. október 16.)

/A pandémiáról/ A korlátozások miatt hiányoztak a szentmisék. (Hajdú Online, 2020. június 18.)

Az árpádházi királyok létrehoztak egy középhatalmat, időnként egy nagyhatalmat is. (YouTube.com, 2021. március 15.)

Az ember a zsigereiben érzi, hogy ide tartozik. (YouTube.com, 2021. március 15.)

/A járványkezelő egészségügyról/ Meg sem rendültünk. (Hír TV, 2021. március 28.)

Harminc évvel ezelőtt én ötvenfokos műtőkben végeztem tíz-tizenkét órás műtéteket. (RTL Klub, 2024. július 24.)

Tíz mondat Kásler Miklósról

Az onkológus professzor műkedvelő történész. (Fülöp Zsófia újságíró, magyranarancs.hu, 2016. szeptember 15.)

Dr. Kásler mindenügyi miniszter. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, 24.hu, 2019. január 28.)

A miniszter úgyszólván egyetlen gondolata a tízparancsolat. (Kovács Zoltán újságíró, Élet és Irodalom, 2020. január 3.)

Kásler Miklós nem tartozik a negyedik Orbán-kormány legerősebb tagjai közé. (Fábián Tamás újságíró, Index.hu, 2020. április 24.)

/A járványkezelésről/ Kásler miniszter úr érdemei történelmiek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2020. május 22.)

Kásler Miklós meg van hosszabbítva Bicskéig. (Rangos Katalin újságíró, ATV, 2020. május 22.)

Levelező szakon végezte a miniszteri munkát. (Komáromi Zoltán háziorvos, DK-politikus, ATV, 2020. június 9.)

Kásler miniszter úr egy kamerának adott interjút a Facebookon. (Simon András műsorvezető, ATV, 2021. augusztus 12.)

Akit lehetett, meggyógyított. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, 2025. augusztus 5.)

Egyike volt az utolsó nagybetűs professzoroknak. (Bohár Dániel újságíró, Facebook.com, 2025. augusztus 5.)