A személyiségek korát éljük. Napjainkban nincsenek hitelesebb közéleti szereplők, megváltoztak azonban a kommunikációs körülmények. A világhálón olyan éles arcvonásokkal látszanak a döntéshozók, hogy azt hisszük, mintha ismernénk őket. E jelenséget nevezik a szakírók perszonifikációnak.

A politikának nevezett közélet Magyarországon is megszemélyesült. A legutóbbi két évtizedben Orbán Viktor testesítette meg a tézist, Gyurcsány Ferenc pedig az antitézist. Az őket jellemző mondatokból terjedelmes dokumentációt gyűjtöttem. Orbánról 433, Gyurcsányról 325 oldalnyit. E furcsa perszonáluniónak most vége. Szinte napra pontosan három hónapja, 2024. március 15-én olyan tömeggyűlést rendeztek Budapesten, amelyen többen vettek részt, mint a jelenlegi miniszterelnök és a volt miniszterelnök szervezte ünnepségen.

Ez volt az a pillanat, amikor kezdtük komolyan venni a volt igazságügyi miniszter asszony ex-férjét. Magyar Péter azzal az igénnyel lépett a nyilvánosság elé, hogy leváltsa az ellenzéket, majd Orbán Viktort is. Szándékát zseniálisan rajzolta meg Pápai Gábor a Népszava április 8-i számában. Középre helyezte a pályakezdő politikust, akinek fehér ingére Orbán elölről festi a dollár koromfekete jelét, Gyurcsány pedig hátulról billenti ülepen a közéjük furakodott új fiút.

Március és június közepe között három hónap telt el. A 92 nap alatt Orbán Viktorról 50 mértékadó véleményt jegyeztem föl, Gyurcsány Ferencről 18-at, Magyar Péterről pedig 112-őt. A számok, de különösen az arányok magukért beszélnek. Holott már-már azt hittük, hogy még évekig látjuk majd a két állócsillagot. Érkezett azonban az üstökös, a jelek szerint Gyurcsány végzete.

A bejegyzésem utáni összeállítás azt sejteti, hogy a március közepi meghökkenés és rácsodálkozás után áprilisban senki se vette magának a fáradságot, hogy a volt miniszterelnökön köszörülje a nyelvét. Májusban kezdték leimádkozni az égről, a június pedig már a sajnálkozásé és a mentegetésé. A hazai közélet megszokta a csillagok háborúját, és a párharcban nincs szükség harmadikra.             

Tíz mondat Gyurcsány Ferencről

Amennyire vonz, annyira taszít. (Szénási Sándor műsorvezető, Klubrádió, 2024. március 6.)

Gyurcsány Ferenc az az öttalálatos lottószelvény, amellyel Orbán Viktor egy országot nyert. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, 2024. március 8.)

Dobrev Klára egy sziklatömböt vonszol maga után. (Bruck András publicista, Facebook.com, 2024. május 4.)

Gyurcsánnyal nyerünk, gyurcsányozással veszítünk. (Dobrev Klára DK-politikus, Népszava, 2024. május 13.)

Egyetlen sikere, hogy összehozott magának egy pártot. (Kárpáti Iván műsorvezető, Klubrádió, 2024. május 28.)

Magyar Gyurcsány tortájából szeletel. (Horváth K. József újságíró, Magyar Hírlap Online, 2024. május 30.)

Nem fogom csak azért Gyurcsány Ferencet szidni, mert újra divatos lett ez. (Ungár Péter LMP-politikus, Index.hu, 2024. június 1.)

Gyurcsány a szervezett ellenzék büntetése. (Tömpe István publicista, Facebook.com, 2024. június 11.)

A pártja nyilván újra bizalmat szavaz neki, és valóban kérdés, működik-e nélküle. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2024. június 15.)

Tényleg az lenne a magyar baloldal jövője, hogy Orbán legutóbbi legyőzője lépjen hátra? (Cs-Bálint Andrea publicista, Médialógus, 2024. június 16.)

Karikatúra: Pápai Gábor

Bakai József az én időmben a legjobb magyar tízpróbázó volt. Vagy tízszer nyert országos bajnokságot, a visszavonulása után pedig kitűnő atlétákat nevelt. 82 éves múlt, és figyelemmel kíséri a sportágát. Néhány napja fejeződött be Rómában az Európa-bajnokság, azóta táblázatokat tesz föl a fészbukos üzenőfalára.

A magyar atléták közül ötvenkilencen érkeztek meg az olasz fővárosba, és a legtöbbjükről ezt írta a nyugalmazott mesteredző: „Kiesett.” Hát bizony atlétáink nemcsak képletesen futottak még Rómában. Mint az egyik hozzászóló megjegyezte: turistákat küldtünk az Európa-bajnokságra. Tucatnyi atlétánk jutott az elődöntőbe, és alig néhányan a döntőbe. Ha a kalapácsvető Halász Bence nem szerez ezüstérmet, akkor a magyar csapat érem nélkül marad az olimpiánál és a világbajnokságnál alacsonyabb rangú kontinensviadalon.

Egy hajdani sporttárssal gyakran sétálunk az Újlipótvárosban. Fölfigyelt a gerelyhajításban egy hatalmas tehetségre. Tavaly, az érettségi évében két centi híján 85 méternyit dobott, és elérte a nemzetközi szintet. Sportbarátom azon háborgott, hogy egy évvel érettebben a fiatalember húsz méterrel kevesebbet hajított az Európa-bajnokságon. Megértőbben értelmeztem a kétségkívül silány teljesítményt. Tavaly, nem sokkal a 85 méteres dobás után indult a budapesti világbajnokságon. Akkor 76.18-cal nem jutott tovább. Ez csak kilencméternyi különbség. Azóta tizenegyet fejlődött - vissza.

A keserű iróniánál nem telik többre, mert nem értek a dobószámokhoz. Furcsállom azonban a Magyar Atlétikai Szövetség elnökének megállapítását: „A csapat nem vallott szégyent.” Talán arra gondolt, hogy a magyar atlétáknak volt egy másik ezüstérmük is. Igaz, Világos Adriána gerelyhajító Szerbia színeiben lett második helyezett. S ha a környező országokban élő magyar atléták is beleszámítanak az elnöki állásfoglalásba, akkor kedvenc számomban, a 400 méteres síkfutásban is akadt egy figyelemre méltó eredményünk.

A kolozsvári Miklós Andrea 50.71-gyel lett ötödik a döntőben. Innen érdemes felgöngyölíteni, vajon miért vagyunk versenyképtelenek a nemzetközi mezőnyben. Női négyszázon az országos csúcs 51,50 másodperc, még 1980-ból való. A magyar atlétika állapotáról a 4x400-as váltó azért kecsegtet hiteles információval, mert arról árulkodik, milyen a felhozatal. Nos, az országos csúcs tavaly ősz óta 3:27.79. A váltó 3:31.28-at futott Rómában. Az előfutamában nyolcadik lett, a mezőnyben pedig a tizenötödik. A holland lányok nyertek 3:22.29-cel.

A számok magukért beszélnek. De van itt még valami, ami tűnődésre késztet. Mr. Algoritmus jóvoltából naponta kapom a táblázatokat és a videó-felvételeket az amerikai atlétikáról. Az Európa-bajnoksággal egy időben rendezték például az egyetemi bajnokság döntőit. Arra figyeltem föl, hogy női négyszázon az első négy helyen kísértetiesen hasonló mezben futó fekete lányok érkeztek a célba. A vaddisznót ábrázoló és vörösbe hajló mez az arkansasi egyetem jelképe. Mind a négy diáklány a nemzetközi szintet jelző ötven másodpercen belül futott. A váltást se szúrták el, és űridővel, 3.17.96-tal nyertek.

Az egyetemi staféta mintegy tíz másodperccel futott jobbat, mint legjobb formájában a magyar válogatott. Ez körülbelül nyolcvanméternyi különbség. A holland Európa-bajnok „csak” negyven métert vert volna a mi négyszázasainkra, ha lányaink bejutottak volna a döntőbe. Az arkansasi hölgyek persze nem föltétlenül teszik majd ki az Egyesült Államok váltóját a közelgő olimpián. Elvégre az amerikai egyetemek a világ összes országából vonzzák a tehetséges sportolókat.

Ha az arkansasi négyek közül esetleg valaki nem amerikai állampolgár, akkor Sydney McLaughlin, a négyszáz gátas világrekorder, világ- és olmpiai bajnok beszáll majd a stafétába. Épp mostanában futott síkon 48-cal kezdődő időt. Ő is csak 24 éves, és két esztendeje még egyetemi színekben versenyzett. De ha fölemészti erejét a gáton rá váró három futam, szóba jöhet Abby Steiner is. Két éve még a Kentucky egyetem színeiben versenyzett, és a diploma megszerzése után évi egymillió dolláros szerződés kapott a Puma sportszer-gyártól.

A jelek arra utalnak, hogy az amerikai diáksport kimeríthetetlen. Télen fedett pályán, nyáron a szabad ég alatt, hétről hétre versenyeznek a sport-ösztöndíjasok. A diploma megszerzése után olyan szponzori szerződésre vágynak, amelyből életük végéig megélhetnek. De hát ezt a Magyar Atlétikai Szövetség hurráoptimista elnöke is tudja. Tehetséges futó korában maga is tanult amerikai egyetemen.

Tíz mondat a magyar atlétikáról

A magyar csapat túlnyomó többsége legfeljebb az induló mezőnyök létszámát növelheti. (Békesi László volt távolugró, a Magyar Atlétikai Szövetség volt elnöke az atlétikai világbajnokságról, Újnépszabadság.com, 2023. augusztus 18.)

Olyan ország a házigazda, ahol az atlétikai stadionra jut több százmilliárd forint, de sporteseménynél lényegesen fontosabb dolgokra egy fillér sem. (Bede Márton újságíró, 444.hu, 2023. augusztus 18.)

Négy-öt év múlva eljuthatunk oda, hogy eredményességben is kifizetődhessen ez a világbajnokság. (Orendi Mihály edző, Szabolcs Online, 2023. augusztus 24.)

Attól még nem lesz sportoló nemzet a magyar, hogy volt itt egy atlétikai vb. (F. Szabó Emese újságíró, Magyar Narancs, augusztus 31.)

Politikailag a magyarok minden számban elsők lettek. (Csepeli György szociálpszichológus, Facebook.com, 2023. szeptember 2.)

A világverseny nem rehabilitációs és alsó tagozatos verseny. (Bakai József volt tízpróbázó, mesteredző, Facebook.com, 2024. június 13.)

A többség turista. (Bresztyenszky László futóverseny-szervező, Facebook.com, 2024. június 13.)

A formájukon előre látszott, hogy nincs rendben. (Adamik Zoltán volt tízpróbázó, kecskeméti edző, Facebook.com, 2024. június 13.)

Rossz érzés volt látni a sokadik helyezéseket. (Kőrösi István hozzászóló, Facebook.com, 2024. június 13.)

A csapat nem vallott szégyent. (Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, Eurosport.com, 2024. június 13.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor natózott, Dobrev Klára árnyékolt, Gréczy Zsolt dékázott, Hegyi Gyula nullázott, Kovács Gergely nerezett, Bayer Zsolt pedig kupizott.

A baloldal, úgy általában 2024-re nagyjából elfogyott. (Németh Péter újságíró, Népszava, június 10.)

Az Árnyékkormány munkája a mai nappal eddigi formájában véget ér. (Dobrev Klára DK-politikus, az árnyékkormány miniszterelnöke, Facebook.com, június 10.)

Már amúgy is csak árnyéka volt önmagának. (Herczeg Márk újságíró az árnyékkormányról, 444.hu, június 10.)

Rajtunk kívül minden párt elbukott. (Gréczy Zsolt DK-politikus, Facebook.com, június 10.)

Gyurcsány a szervezett ellenzék büntetése. (Tömpe István publicista, Facebook.com, június 11.)

A parlamenti ellenzék megsemmisítő vereséget szenvedett. (Róna Dániel politológus, Népszava, június 11.)

A fiatalok inkább a kormány ellen szavaztak. (Kiss Gergő, az Egységes Diákfront aktivistája, Klubrádió, június 11.)

A Tisza továbbra is árad, és medréből kilépve mindenkit elsodor, aki az útjába állna. (Koncz Tamás újságíró, MagyarHang.hu, június 11.)

Orbán megint kinyírt egy politikusnőt. (Pottyondy Edina publicista Szentkirályi Alexandra visszaléptetéséről, YouTube.com, június 11.)

Nálunk lakik a NER nagy része, és megkaptak engem. (Kovács Gergely kutyapárti politikus, a XII. kerület újdonsült polgármestere, Partizán, június 12.)

A Demokratikus Koalíció posztkommunista kispárt lett. (Techet Péter publicista, Gemist, június 12.)

Nulla EP-mandátumot egyedül is nyerhettünk volna. (Hegyi Gyula szocialista politikus, Népszava, június 13.)

A társadalom többsége kiszeretett a Fidesz-projektből. (Horn Gábor liberális politikus, ATV, június 13.)

A határvédelemmel nem csupán a hazánkat, hanem az EU-nak nevezett ócska kuplerájt is védjük. (Bayer Zsolt publicista, Magyar Nemzet Online, június 13.)

A NATO szempontjai nem előzhetik meg Magyarország nemzeti érdekeit. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, június 14.)

Nem kiábrándult fideszesek, hanem kiábrándult ellenzékiek tömege szavazott. (Bede Márton újságíró, 444.hu, június 14.)

Nem mindenki rossz író, aki állami kitüntetést kap. (Nádasdy Ádám író, Élet és Irodalom, június 14.)

Pártjaink morális vereséget szenvedtek. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, június 15.)

Az „ó-baloldal”-azás igazán ócska narratíva, akik elkezdték, most mennek a levesbe. (Zombory Viktória gazdasági menedzser, Médialógus, június 15.)

Egy Facebook-oldallal meg egy kisteherautóval 1,3 millió szavazót lehet megszólítani. (Hacsek Gábor orvos, ATV, június 15.) 

Magyar Péterrel az élen a magyar polgárság. úgy tűnik, hadba vonulni készül a Fidesz-KDNP ellen. (Tóth Csaba Tibor politológus. Mérce. június 16.)

A legnagyobb közösségi megnyilvánulás a Békemenet volt.

Az egész ország arról szavazott, hogy háború vagy béke.

Megnyertük utcahosszal az európai és az önkormányzati választást.

Magyarország meghúzza a vészféket a háború felé tartó vonaton.

Lelassítottuk a háború felé száguldó vonatot.

Vásárosnaményból átlátni a másik oldalra, ami jelenleg Ukrajna.

Én nem akarom kockáztatni, hogy orosz katonai célponttá tegyem Magyarország bármelyik négyzetcentiméterét.

A NATO szempontjai nem előzhetik meg Magyarország nemzeti érdekeit.

/A pénzbüntetésről/ Soros György bírósága hozta meg ezt az ítéletet.

Töröm a fejem, hogy nekik jobban fájjon, mint nekünk.

(Az interjú huszonnégy perce alatt a miniszterelnök huszonegyszer köszörülte a torkát.)

Az önkormányzati választás meglepetése volt, hogy miközben a volt fideszes és a most is fideszes polgármester-jelölt harcolt a győriek bizalmáért, a nevető harmadik, egy újságíró kolléga foglalhatta el a városházát. Illetve Pintér Bencének még várnia kell a beiktatásra. Orbánék úgy módosították a választási törvényt, hogy összevonták az uniós és az önkormányzati szavazást. Egy aknát is elhelyeztek a jogszabályban: az új polgármesterek négy hónap múlva vehetik át a települések irányítását.

A Népszava dunántúli ügyekre szakosodott munkatársa, Vas András interjút készített az újdonsült polgármesterrel. Az első kérdése ez volt: „Nevető harmadik vagy béna kacsa?” Szellemes indítás, bár a béna kacsa gyanús kifejezés. Avar János külpolitikai újságíró nézett utána a szókapcsolat eredetének. Kiderült, hogy ama tőzsdei alkuszokat nevezték lame duck-nek, akik pénzzavarba kerültek. Körülbelül száz éve megváltozott a béna kacsa jelentése.

Már ama szenátorokat jelentette, akik a novemberi választáson megbuktak, a mandátumuk azonban csak március elején járt le. A lame duck azért lett a csúfnevük, mert „a választásokon lelőtték őket, voltaképpen már csak fél lábbal álltak a kongresszusban” (idézet a Pesti Hírlap 1930 karácsonyi számából). Innen már csak egy lépés volt, hogy az Egyesült Államokban korlátozták az elnöki mandátumot. Azóta egy politikus csupán kétszer négy évet tölthet a Fehér Házban. A harmadik ciklusra már nem tervezhet, másként fogalmazva nem ígérhet semmit a választópolgároknak.

Az elnököt egyébként novemberben választják, és a következő év február elején iktatják be. Kialakult az a szokásjog, hogy a régi elnök novemberben, decemberben és januárban már nem jeleskedik a törvények kezdeményezésében. Nehogy véletlenül kínos, megoldhatatlan helyzetbe hozza az utódját. E döntés a demokratikus berendezkedés egyik alaptételének bizonyult. Nem véletlenül akadnak nálunk is olyan politikusok, akik szerint miniszterelnök csak kétszer lehetne valaki Magyarországon.        

Vajon nevezhető-e béna kacsának az új győri polgármester? Az a benyomásom, hogy nem. Annál inkább a leváltott, de a választójogi törvény módosítása miatt még négy hónapig ügyvezető régi polgármester. Bár felötlik persze, hogy a magyar politikai kultúrába belefér-e a rokonszenves angolszász szokásjog.

Az olvasó talál a bejegyzés utáni összeállításban egy idézetet Pozsgay Imre államminisztertől. A kijelentés következményét a sajtótörténészek ismerik. 1990-ben, a két választási forduló között a megyei lapokat kezelő MSZP hét újságot „szöktetett” a német Springer-céghez. A másik politikai oldal is érdekesen értelmezte a bénakacsaságot. 2002-ben az ellenzékbe szorult MSZP-nek és SZDSZ-nek esélye volt az országgyűlési választás megnyerésére. Hogy az esetleges vereség gazdasági hatását csökkentse az első Orbán-kormány, tizenkét állami gazdaságot magánkezekbe játszott át.

Bizonyítva azt, hogy a rendszerváltás utáni politikai elit számára nem is annyira fontos állat a lame duck. Most már csak az a kérdés, vajon a győri ügyvezető polgármester vállalja-e a béna kacsa tiszteletre méltó szerepét? Vajon négy hónap múlva a hivatalba lépő új győri polgármester talál-e pénzt a városházi kasszában?              

Tíz mondat a béna kacsákról

Béna kacsára könnyű vadászni. (Szászi József újságíró, Magyar Hírlap, 1987. január 27.)

Ennek a pártnak nincs oka, hogy „béna kacsaként” viselkedjék, miként az angolszász politikai életben az ilyen magatartást nevezni szokták. (Pozsgay Imre szocialista politikus, Népszabadság, 1990. február 6.)

Az amerikai elnök béna kacsa lesz, hiszen harmadik hivatali ciklusra már nem tervezhet. (Bártfai Gergely újságíró, Magyar Hírlap, 2006. november 9.)

Az alkotmányos okokból már újjá nem választható elnököt kormányzása utolsó időszakában béna kacsának nevezik az Egyesült Államokban. (Kulcsár István újságíró, 168 Óra, 2006. november 16.)

Béna kacsa ritkán hápog. (G. Fehér Péter újságíró, Válasz.hu, 2008. november 6.)

Eredetileg a „béna kacsa” a hiteleit törleszteni képtelen brókert jelölte. (Avar János újságíró, Vasárnapi Hírek, 2016. február 13.)

A Fidesz kétharmad nélkül béna kacsa. (Haraszti Miklós liberális politikus, Hír TV, 2017. december 14.)

Béna kacsaként mozogtunk, mert nem volt semmire pénz. (Lendvai Ildikó szocialista politikus a Medgyessy-kormányról, Hír TV, 2018. június 3.)

A politikai szakzsargon „béna kacsának” hívja a leköszönő, de még hivatalban lévő politikusokat, utalva korlátozott lehetőségeikre. (Majláth Ronald újságíró, Magyar Hang, 2020. november 27.

Nem béna kacsaként sodródik a kormány. (Nagy Ervin politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Magyar Hírlap Online, 2023. május 18.)

Mások mellett tegnap én is értelmeztem az Egyenes beszéd hétfői adásában kirobbant botrányt. Akik megtiszteltek a véleményükkel, azt kifogásolták, hogy a stúdióból kivonult Magyar Péter nyilvánosságról alkotott felfogására összpontosítottam, holott a másik szereplő tevékenységét is elemezhettem volna.

Az okfejtésben van igazság. A bírálóim azonban nem tudhatták, hogy eleve két bejegyzésre készültem. Abból indultam ki, hogy ami történt, az dráma. Két részigazság ütközött a nyilvánosság színpadán, és mi eldönthetjük a nézőtéren, melyik szereplővel azonosulunk. Csakhogy e sorok írója médiatanár, aki hatvankilencszer adtam elő a magyarországi médiapolitika legutóbbi száz évét, ami harminckét órás tantárgy a felsőoktatásban. Engedtessék meg, hogy szakmai alapon foglaljak állást.

A majdani sajtótörténészek figyelmébe ajánlom az atv-s interjúk két csomópontját. Mindkettő az adott korszak kiemelkedő műsorvezetőjéhez kötődik. Az egyik Kálmán Olga, aki 2013-ban egy időközi választásnak járt utána. Szigetszentmiklóson az MSZP, az E14-PM és a DK közös jelöltje győzött, és a szocialisták Tóbiás Józsefet küldték, az MSZP Pest megyei szervezetének elnökét. A műsorvezető szeptember 2-án azt firtatta, vajon a szocik elfogadják-e Gyurcsány Ferenc ajánlatát.

A Demokratikus Koalíció elnöke közös választási listát javasolt, azon pedig közös listavezetőt, vagyis miniszterelnök-jelöltet. Az interjúalany hebegett-habogott, mellébeszélt, a műsorvezető pedig még tizenegyszer tette föl a kérdést: „Lesz közös lista, lesz közös jelölt?” Végül Tóbiás megadta magát, és kényszeredett nemmel vallott színt. Derekas helytállása jogosította fel arra, hogy később a szocialista párt elnöke legyen.

Idén június 10-én, az összevont uniós és önkormányzati választás másnapján a csaknem harmincszázalékos ellenzéki párt vezetője, Magyar Péter elfogadta az ATV meghívását. Kérdések helyett azonban egy piros mappát nyomtak a kezébe, benne adatokkal, hogy eddig hányszor hívták meg, de nem válaszolt, vagy válaszolt, de nem jött el. A vendég kérdéseket firtató kérdésére az ATV jelenlegi arca, Rónai Egon kijelentéssel válaszolt. Erre a tiszapárti politikus fölállt, és kiment a stúdióból.

Hadd foglaljam össze úgy a két csomópontot, hogy 2013-ban a stúdióvendéget hiába kérdezte a műsorvezető, 2024-ben pedig a másik stúdióvendég már kérdést sem kapott a műsorvezetőtől. Az ATV tíz és fél év alatt az interjú műfajában eljutott a kérdések halmozásától a kérdések megspórolásáig. Vajon hogyan jutott el odáig, hogy legmagasabban jegyzett munkatársa már nem is kérdezett a stúdióvendégtől?

Az Egyenes beszéd két műsorvezetővel dolgozik. Egy nem volna képes végigcsinálni az évet, ha hetente ötször kéne húsz-huszonöt emberrel tíz-tizenöt percig beszélgetni. Rónai Egon váltótársa Szöllősi Györgyi, akit Magyar Péter néhány napja abuzált. „Csak” verbálisan bántalmazta persze. Kioktatta, mert olyan kérdéseket tett föl, amelyek nem tetszettek neki. Ugyanezt a műsorvezetőt néhány hete Gyurcsány Ferenc is abuzálta. „Csak” verbálisan persze, mert olyan kérdéseket tett föl, amelyek nem tetszettek neki..

Vajon mivel magyarázható, hogy a két legerősebb ellenzéki párt egymást amúgy utáló vezetői ugyanabban a nőnemű műsorvezetőben találták meg a megaláztatás tárgyát? Egyik bántalmazás sem volt véletlen, noha aligha beszéltek össze. Együttérzésem a stúdió padlózatába döngölt Szöllősi Györgyié, de köztünk szólva abból él, hogy azzal szembesíti a legújabb stúdióvendéget amit a korábbi beszélgetőpartnerek kijelentéseiből kapart össze.

Azt firtatta például Magyar Péternél, vajon mit szól Kunhalmi Ágnes kijelentéséhez, hogy kérjen bocsánatot huszonkét év előtti szaváért, amikor egyetemistaként egy tévéműsorban kötelet kívánt az újdonsült miniszterelnök, Medgyessy Péter nyakába. A stúdióvendég hegyesen válaszolta, hogy félszázalékos párt társelnökével nem foglalkozik. Mondta ezt olyan párt vezetőjeként, amelynek tizenkilenc tagja van. A  megbocsáthatatlan udvariatlanságtól függetlenül abban igaza volt, hogy a műsorvezető önállóbb kérdést is föltehetett volna.

Csakhogy ehhez Szöllősi Györgyinek kreatívabbnak kéne lennie. Az enyhe, iróniába csomagolt feddést megérdemelte volna, az otromba kioktatást nem szolgálta meg. Az Egyenes beszéd következő adásában a tapasztalt, köztiszteletben álló váltótárs sietett a segítségére. A piros mappával szintén megalázó helyzetbe hozta Magyar Pétert. Félő, hogy amit eddig leírtam Szöllősi Györgyi műsorvezetési gyakorlatáról, az szakmailag pontos, de nem elég alapos és igazságos.

E stílustól az ATV többnyire ellenzéki stúdióvendégei idegenkednek, és alkatuknak megfelelően reagálnak rá. Gyurcsány és Magyar például vérmesen, kioktató, bicskanyitogató módon. Nem értik a média működését. Valószínűleg nem is tudják, hogy ha a műsorvezető egy emberrel beszélget, és szóba kerül az, ami megosztja a közvéleményt,  akkor a vendéglátó intézmény munkatársának kell képviselnie a másik oldal mértékadó álláspontját.

A mi ellenzéki politikusaink ezt hajlamosak úgy fölfogni, hogy a műsorvezető a másik politikai tábor beépített ügynöke. Az indulatból kommentelők pedig a szakmailag igazolt, de esetünkben ügyetlen műsorvezetői attitűdből vonják le azt a következtetést, hogy az ATV a Fidesz nótáját fújja. A tévképzet kialakításában óhatatlanul közreműködik a politikai ellenfél kérdéseit tolmácsoló műsorvezető, akit a lovagias váltótárs kérdés nélkül próbált megvédeni a bántalmazóval szemben.

De azt már én se tudom megmagyarázni, miért tekinti az újdonsült ellenzéki politikus a politikai ellenfelének a szintén ellenzéki MSZP társelnökét. Az is tűnődésre késztet, vajon az ATV kevésbé kreatív műsorvezetője akarva vagy akaratlanul élezi-e a két ellenzéki párt közti feszültséget. Érdemes volna tehát tisztázni az ATV helyzetét. Nincs zsebemben a bölcsek köve, de annyit azért kérdeznék, hogy a hatalomgyakorlás tizenötödik évében van-e még olyan médium Magyarországon, amely nem része az Orbán-rendszernek.

Tíz mondat az ATV-ről

Messzire elkerülöm a Fidesz házi televízióját. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2024. június 10.)

Az ATV nevű bújtatott Fidesz-csatorna. (Kardos András publicista, Facebook.com, 2024. június 10.)

A sok éve cinkelt lapokkal játszó ATV. (Bruck András író, Facebook.com, 2024. június 11.)

Miért van még életben a csatorna? Nyilván azért, mert Németh Sándor, a tulajdonos alkut kötött a kormánnyal. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2024. június 11.)

Az ATV egyetlen feladata a független média látszatának fenntartása. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Facebook.com, 2024. június 11.)

Megértem, ha az ATV neheztel Magyarra, amiért élő adásban bántalmazta Szöllősi Györgyit, de annak nem a bosszúpornó az elintézési módja. (Mérő Vera emberjogi aktivista, Facebook.com, 2024. június 11.)

Én is távolságtartással figyelem az ATV-t, de hogy Magyar nyilvánosságra hozta egyes műsorvezetők vallási hovatartozását, az majdnem olyan, mintha zsidózott volna. (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, 2024. június 11.)

Magyar Péter mértéktartóbb lehetne, mert az ATV sem csak Németh Sándor, hanem ellenzéki érzelmű szavazók kedvenc tévéje, nem mellesleg az ő szavazóinak gyűjtőhelye. (Tömpe István publicista, Facebook.com, 2024. június 11.)

Az ATV - fideszes kapcsolatai ellenére - olyan, amilyen, de fontos fóruma és tájékozódási pontja az ellenzéki szavazóknak. (Hajdú András újságíró, Facebook.com, 2024. június 11.) 

Milyen adónak tekintsék az ATV-t a nézők és a közéleti szereplők? Teljesen függetlennek, részben függetlennek, vagy egészen kiszámíthatatlannak? (Lévai Júlia újságíró, Facebook.com, 2024. június 12.)

Aki elmulasztotta az Egyenes beszéd című műsort, annak összefoglalom a tegnap esti botrányt. Az uniós és önkormányzati választás utáni napon a stúdióba hívott Magyar Péternek a műsorvezető átnyújtott egy dossziét. Benne a cáfolat: az újdonsült ellenzéki politikust számtalanszor hívták, a stábja azonban még csak nem is reagált. Ezt vette zokon az ATV.

A vendég kétszer is megkérdezte, hogy mi a kérdés, ám Rónai Egon azt válaszolta, hogy ezúttal nincs kérdés. Magyar felállt, és kiment a stúdióból. A legalább tízpercesre tervezett beszélgetés másfél perc alatt fejeződött be. A kommentelők azóta is vitatják a történteket. Kár, hogy a kommentelés a zsigeri hozzászólók műfaja. Kommentárt szeretnék írni, ami újságírói műfaj, és hírmagyarázatot jelent.

Az a benyomásom, hogy mi, újságírók elrontottuk Magyar Pétert. Amíg a NER-nemesség tagja volt, kizárólag olyan interjút csináltunk vele, amelyben a személyét mellékesnek tartottuk. Az általa vezetett intézményekről faggattuk, leginkább a diákhiteleket kezelő cég tevékenységéről. Az is horzsolta a hiúságát, hogy csak egy miniszter férjét láttuk benne.

Formálisan vagy informálisan ő szerkesztette az igazságügyi miniszter asszony fészbukos üzenőfalát. Ama közéleti személyiségek közé tartozott tehát, akik állami költségvetésből működtettek közösségi oldalt. Az újságírók közreműködése nélkül tették föl azokat a kérdéseket, amelyekre szívesen válaszoltak. Ha pedig tágabb körre akartak hatni, akkor is szívesebben vették, ha olyan szerkesztőségek munkatársai kérdezik őket, akik óvakodnak a tapintatlanságtól.

E NER-beli tapasztalathoz társult a legújabb kori fejlemény, hogy az immár elvált és a Fidesz hatalomgyakorlásából kiábrándult Magyar Péter kölcsön kérte színész-barátja kisteherautóját. A karosszériát piros-fehér-zöldre festette, beállt vele egy köztérre, fölpattant a platójára, és két hónap alatt végigjárta az országot. Így tett szert június 9-én 1,3 millió szavazóra.

A pályakezdő politikus általában fél-háromnegyed órás beszédekkel gyűjtött voksokat. A szónoklat első harmadában igyekezett felkészülni az adott településből - ezt ügyesen csinálta. A beszéd kétharmada azonban ugyanaz a gondolatmenet volt, és az okfejtés beidegződőssé vált nála. S ha beült egy stúdióba, akkor kiömlöttek belőle a gondosan kimunkált mondatok. Rossz néven vette a közbeszólást.

A műsorvezető ugyanis tisztában volt azzal, hogy beszélgetéssé kéne oldani a monológokat. De Magyar Péter miért ne reagált volna ingerülten, ha ezeket a monológokat korábban több százezren nézték, hallgatták, és ők nem tiltakoztak? Minél többen fogadták érdeklődéssel a monológjait, annál ingerültebben tette szóvá a műsorvezetői közbeszólásokat.

Előéletében azt tanulta, hogy a politikus nem beszélget, hanem beszél. A közvetítő újságíró pedig arra való, hogy föltegye azokat a kérdéseket, amelyeket az interjúalany kívánatosnak tart. Azt még nem tanulta meg, hogy ha csakugyan komoly szerepet akar játszani a közéletben, nemcsak akkor kell elviselnie az újságírók közreműködését, amikor haszna származik belőle. Akkor is, ha az újságírók arra noszogatják, hogy indokolja meg a döntéseit.

Az újságírónak ugyanis nem az a dolga, hogy politikai aktivistaként lebontsa vagy védelmezze a fennálló rendszert. Tudomásul kell vennie, hogy képviseleti demokráciában a törvényhozók a választópolgárok helyett döntenek. Az újságíró kompetenciája addig terjed, hogy a döntés megindoklására késztetheti a közéleti személyiséget. E finom distinkciót azért sem emésztette meg az újdonsült politikus, mert olyan közegbe igazolt át, ahol az ellenzéki politikusok is nehezen viselik el a döntéseiket firtató kérdéseket.

Ezzel is magyarázható, hogy Magyar Péter élő adásban zavarba jön, ha nem azt mondhatja, amit országszerte kétszázszor fejtett ki. Ha olyasmit firtatnak azok a fránya betűrágók, tollforgatók, skriblerek, ami kínos, akkor fölemeli a hangját. Rosszabbik esetben föláll, és hazamegy. Aztán a számítógép elé ül, és spétreakcióként felírja a közösségi üzenőfalára, hogy „Az ATV a Fidesz házi televíziója.” 

Tíz mondat Magyar Péter nyilvánosság-felfogásáról

Aki így bánik a sajtóval, az politikusnak nem való. (Szele Tamás újságíró Dezső András HVG-munkatárs lepropagandistázásáról, Facebook.com, 2024. március 19.)

Nem tudja, mi a különbség a szabad sajtó és a propaganda között. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Facebook.com, 2024. március 20.)

Magyar Péter többször nekiment már a NER visszaéléseit kitartóan feltáró független sajtónak. (Parászka Boróka újságíró, Facebook.com, 2024. április 4.)

Megérkezett a fideszes messiás az ellenzékbe, még át sem vette a diktátorságot, már távozniuk kell az újságíróknak. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, 2024. április 20.)

Ordító a különbség a platón ácsorgó, kérdésekre a hideg és minden kényelmetlenség ellenére válaszolgató ember és Orbán Viktor testőrök gyűrűjében véghezvitt sunnyogása között. (Tamás Róbert publicista, KolozsváriSzalonna.blog, 2024. április 25.)

Nem leereszkedik, hanem belép a körbe. (S. Bonnyai Eszter újságíró, Veszprémkukac.hu, 2024. május 2.)

Azt nem lehet állítani, hogy Magyart kritika nélkül követi a kormánytól független nyilvánosság. (R. Kiss Kornélia újságíró, ÚjHét.com, 2024. május 4.)

Mindenkit elküld a picsába, aki beszól neki. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, 2024. június 7.)

Sajnálom, hogy így reagált. (Rónai Egon, az ATV műsorvezetője, Facebook.com, 2024. június 10.)

Próbáljon meg hozzászokni, hogy nem mindn médiumban mikrofonállványok ülnek majd vele szemben. (Mattasovszky Brigitta publicista, Médialógus, 2024. június 11.)

Eljött az ideje! Árnyékkormányt alakítok. (Dobrev Klára DK-politikus, Facebook.com, 2022. szeptember 16.)

A politikai alternatíva megtestesítője Dobrev Klára árnyékkormánya. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2022. szeptember 16.)

A DK lépése egyértelműen a saját pártépítését szolgálja, mégpedig a többi ellenzéki párt háttérbe szorításával. (Virág Andrea politológus, Népszava.hu. 2022. szeptember 16.)

Az árnyékkormány bejelentése lépéskényszerbe hozza a többi ellenzéki pártot. (Tömpe István publicista, Népszava, 2022. szeptember 29.)

A DK árnyékkormánya leginkább a magyar vadkapitalizmus szerelmeseiből áll. (Szanyi Tibor ISZOM-politikus, Magyar Hírlap Online, 2023. szeptember 16.)

A Dobrev Klára által megalapított árnyékkabinet ugyan kifulladt mára, de célját elérte: átrendezte a baloldali erőviszonyokat. (Nagy Ervin politológus, a XXI. Század Intézet elemzője, Magyar Hírlap Online, 2024. március 7.)

Az Árnyékkormány munkája a mai nappal eddigi formájában véget ér. (Dobrev Klára, az árnyékkormány miniszterelnöke, Facebook.com, 2024. június 10.)

A DK árnyékkormánya árnyékellenzékké szelídült. (Pető Péter újságíró, 24.hu, 2024. június 10.)

Már amúgy is csak árnyéka volt önmagának. (Herczeg Márk újságíró, 444.hu, 2024. június 10.)

Ideje volt abbahagyni az árnyékkormányos bohóckodást. (Nagy Attila Tibor politológus, ATV, 2024. június 10.)

Ez a hosszúra nyúlt nap jelentősen átalakította a magyar politika térképét. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus)

Ma éjszaka Magyar Péter elzavarta az ellenzéket. (Antall Péter fotóriporter)

Az eddig ismert ellenzék lényegében megsemmisült. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő)

Az új párt elküldte a régi ellenzéket melegebb éghajlatra. (Iván Gizella újságíró)

A démoni ellenségnek kikiáltott Gyurcsány-párt összehuppant. (Batka Zoltán újságíró)

Rajtunk kívül minden párt elbukott. (Gréczy Zsolt DK-politikus)

Az Árnyékkormány munkája a mai nappal edigi formájában véget ér. (Dobrev Klára DK-politikus)

A régi pártszerkezet elkorhadt. (Lendvai Ildikó szocialista politikus)

A baloldal teljes kizárásával soha nem lesz egészséges kormányzás hazánkban. (Szekeres István újságíró)

Nekünk is másféleképpen kell majd csinálni a dolgunkat. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester) 

Magyar Péter szerzett magának egy pártot. (Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, Magyar Rádió, 2024. április 12.)

A Tisza piacon vett párt. (Andor László volt EU-biztos, Index.hu, 2024. április 26.)

A Tisza Párt egyelőre csak egy testetlen váz. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, 2024. május 10.)

Egy Magyar Péter nevű politikai kalandor pártja. (Bánó Attila újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. május 23.)

A Tisza Párt Magyar Péter-rajongók gyülekezete. (Kövér László Fidesz-politikus, Hír TV, 2024. május 23.)

A Tiszában nem a Dunát, egyenesen egy új Fideszt vélnek felfedezni. (Kardos András publicista az ellenzéki véleményformálókról, Facebook.com, 2024. június 6.)

Valamennyi létező párt masszívan ellenérdekelt a sikerében. (Tölgyessy Péter alkotmányjogász, hvg.hu, 2024. június 8.)

Nem gondolom, hogy a Tisza Párt ledarálta az ellenzéket. (Komjáthi Imre szocialista politikus, Magyar Nemzet Online, 2024. június 9.)

A Tisza elseperte az ellenzék jó részét. (Ágoston Hugó marosvásárhelyi újságíró, ÚjHét.com, 2024. június 9.)

Magyar néhány hónapos pártként 1,3 millió szavazatot söpört be. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, 2024. június 10.)

Kinek tetszik, kinek nem, új kihívó született. A Tisza. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2024. június 10.)