Közéletünk keresetlen szavakat használó értelmezője Batka Zoltán újságíró. Munkahelyén, a Népszavában igyekszik ugyan visszafogni magát, közösségi üzenőfalát azonban olyan kifejezésekkel ékesíti, melyek kevésbé szalonképesek. Őszintébbnek hatnak. Tegnap például áttekintette a populista (népszerűséget hajhászó) politikusok mezőnyét. Okfejtésében Trump meg Putyin mellett országunk első emberének is helyet szorított.
Utalva a miniszterelnök geopolitikájára, leginkább Simion román soviniszta államfő-jelölt támogatására és Fico szlovák kormányfő Benes-dekrétumban kinyilvánított magyarellenességére, így jellemezte a Trianon után kialakult nemzetállamokban élő magyar kisebbségek helyzetét: „Orbánnak egy elgyengült, elcsórósodott ország közepén zsebre vágott kézzel kell majd, hogy végignézze a környékbeli magyarság egrecíroztatását.”
Alighanem csalódást okozok azoknak az olvasóknak, akik azt várják, hogy értelmezzem a magyar kormány nemzetegyesítő politikáját. Az idézettel azonban más célom van. Batka kolléga egrecíroztatásról írt, és erről eszembe jutott egy régi, több mint egy évtizedes kioktatás. Ama bizonyos blog-bejegyzésben szintén r-rel írtam a parancsolgatást jelző szót, és egy éjszaka alatt mintegy ezren küldtek melegebb éghajlatra. Számon kérték, hogy miért nem az egzecíroztatás kifejezést használtam. Szerintük ugyanis az egrecíroztatás nem létezik.
Volt persze, aki megvédett, mégis meglepett a kommentek hevessége, sőt durvasága. Azon tűnődtem, hogy ha este tíztől reggel nyolcig ennyien kárhoztatják a jobb sorsra érdemes szavacskát, akkor nap közben aligha van dolguk. Ha volna, éjjel aludnának. Akik pedig lehülyéznek, azoknak azt olvastam ki a soraikból, hogy jobban írnák meg azt a fránya harminc sort, de nem alacsonyodnak le odáig, hogy neki is gyürkőzzenek. Beérik a kioktatással, amely egyébként az egrecíroztatás magyar megfelelője.
Az r-rel ropogtatott kifejezést először a dédnagyapámtól hallottam. Néhai Z. Antal 1874-ben született Erdőhegyen, egy partiumi faluban, és a múlt század hatvanas éveiben halt meg. Sokat mesélt a K. und K. hadseregben eltöltött évekről. Például arról, hogy 1908-ban részt vett Bosznia-Hercegovina bekebelezésében. Gyakran ismételgetett szava volt az egrecíroztatás, amely nála a kegyetlen kiképzést jelentette. Azt már én fűzöm hozzá, hogy a ritkán használt, ízes magyar kifejezések között tartják nyilván, és dorgálást, feddést, fegyelmezést, korholást, leckéztetést, parancsolgatást, ráncba szedést, rendreutasítást, szekálást, ugráltatást jelent.
Természetesen nem vonom kétségbe az egzecíroztatás létjogosultságát sem. Elvégre a latin exercere (gyakorolni, hajszolni, megmozgatni) szóból származik. Az ex ugyebár azt jelenti, hogy ki, az arcere meg azt, hogy bekeríteni, elhárítani. A németben ebből lett az exerzieren (gyakorlatoztatni, kiképezni) kaszárnyai kifejezés. Azon az egyetemen, ahol fél évtizedig tanultam, működött egy nyelvész. Kálnási Árpád a népnyelvet kutatta, és a 2005-ben megjelent Debreceni cívis szótárban mint tájnyelvi jellemzőt használta az r-es változatot.
Márpedig Kelet-Magyarország legnagyobb városa alig órányira van Romániában rekedt falumnál, ahol szintén ezt a nyelvjárást beszélik. Ráadásul néhány éve egy aradi folyóirat, az Irodalmi Jelen meghívott zsűrizni egy riport-pályázaton, és utána egy napot töltöttünk Sarusi Mihály író-szociográfus falujában. Miska hatalmas munkával készítette el a kisiratosi tájszótárt, ebben a z-s változat nem is szerepel. Az r-est viszont egy helybéli atyafitól idézett mondat hitelesíti: „Elegem lött az egrecéroztatásbul.”
Amikor Karikó Katalin biokémikus megkapta a Nobel-díjat, a pályakezdő kutatóként elszenvedett kioktatásokat szintén az egrecíroztatás szóval érzékeltette. Elvégre a tiszántúli Kisújszálláson nőtt fel. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy Batka Zoltán is reflexszerűen használta az egzecíroztatás tájnyelvi változatát. Jól tette.
Tíz mondat az egrecíroztatásról
Egyes katonai műszók idegen hangzásuk miatt a magyar baka szájában érdekes népetymológiákká alakultak. Ilyen például az exercíroz kifejezés. A nehézkes hangtorlódáson a magyar katona úgy könnyít, hogy „egrecíroz”. (Dr: Barta Mór nyelvész, Uránia, 1910/6-8.)
A színpadon egy szakasz katona egrecíroz. (B. B. kritikus, Pesti Napló, 1927. március 17.)
Horthy Miklós katonája nem egrecíroz és nem szalutíroz, hanem gyakorol. (Somogyi Hírlap, 1941. május 24.)
Egy menyecske 8-9 éves lánykát egrecíroz: „Vigyed már azt a kannát befelé!” (Borzák Lajos újságíró, Szolnok Megyei Néplap, 1959. május 5.)
Pecér Szabó Ambrus a nevéhez híven kutyákkal foglalkozik, pulikat „egrecéroz”. (Szőts János újságíró, Petőfi Népe, 1965. január 24.)
Engem nem egrecíroznak többé. (Dénes Géza újságíró, Békés Megyei Népújság, 1975. július 1.)
Ha értene valamit hozzá, most megdicsérne, ahelyett, hogy egrecéroz. (Kékesdi Gyula újságíró, Népszabadság, 1981.szeptember 21.)
Engem ez a népség ne egrecérozzon! (Béla Vali újságírót világosítja fel Kertészsziget VB-titkára, Békés Megyei Népújság, 1990. június 1.)
Melyik tanár órájára lehet bazírozni, hogy jó fej, utolsó nap biztos senkit sem egrecíroz? (Ármás János újságíró, Napló, 1999. december 17.)
Nem lehet mindenki akadémikus vagy Tóta W. Árpád Pulitzer-emlékdíjas, aki annyira művelt meg okos, hogy szerinte az egzecíroztat ige már elavult, és igazából „egrecíroztat”. (-czyba-, Magyar Fórum, 2005. november 10.)
Zsebre vágott kézzel kell majd, hogy végignézze a környékbeli magyarság egrecíroztatását. (Batka Zoltán újságíró Orbán Viktorról, Facebook.com, 2026. január 1.)