Azt írják és mondják az ellenzéki politikus mellett kiálló véleményformálók, hogy halasszuk el Magyar Péter helyesbítését. A pontosítással csak ártanánk a rendszerváltás ügyének. Volt, amikor hajlottam a taktikai engedékenységre, és volt, amikor állítottam, hogy használunk az amúgy tanulékony politikusnak, ha nem hagyjuk figyelmen kívül az elszólásait. Nehogy olyan hangulat alakuljon ki körülötte, amely a hatalomra jutása esetén országunk legbölcsebb, legokosabb, tévedhetetlen vezetőjévé varázsolja. Látszólag apróság, ami most arra sarkall, hogy kevésbé legyek kíméletes.
A Népszava augusztus elsejei online kiadásában megjelent egy címes hír: „Magyar Péter az RMDSZ alapítójával egyeztetett Marosvásárhelyen”. Hm. Rosszul emlékeznék, hogy Domokos Géza már megboldogult? A lexikon szerint 1928-ban született, tehát három év múlva százéves lenne. Túl sok egy embernek. A szócikkből kiderült, hogy 2007-ben halt meg, 79 évesen. Az egyik gyászbeszédet utódja az RMDSZ elnöki székében, Markó Béla mondta. A legfontosabb mondata ez: „Ellenfeleit bírálja, de nem mocskolja, ellenségeit próbálja megérteni.”
Igen, ilyennek ismertem meg 1971-ben, amidőn fölkerestem a bukaresti Scintea-házban, a Kriterion Könyvkiadó igazgatói szobájában. A legendás szellemi műhely ógörög neve mértéket jelent. Ennél jellemzőbbet nem is adhatott volna neki alapítója, a mértéktartó Domokos Géza. Nem véletlen, hogy amikor 1992-ben öreg barátom, Jovánovics Miklós hívott értelmiségi hetilapot csinálni egy hirdetési újságból, akkor a Mérték nevet adtuk neki.
Aztán a népszavás hírből kiviláglott, hogy nem Domokos Gézáról van szó. Magyar Péter másodszor is átlépte határt, de Nagyvárad helyett a Székelyföldre utazott. Mielőtt azonban betette volna a lábát az erdélyi Tisza-szigetek nyári táborába, meglátogatta Markó Bélát. Közös kép látható róluk a magyarországi politikus fészbukos üzenőfalán, kettejük között egy Kós Károlyról készült plakett. Beszédes gondolat a transzilvánizmus. Erdélyi családból származóként nekem is rokonszenves, ha az anyaországi ellenzék vezetője tapintatosan, udvariasan ezt tűzi a zászlajára. A képben megfogalmazott szándékot nem vonom kétségbe, ám a szöveg tűnődésre késztet.
Augusztus elsején, 16 óra 32 perckor ez jelent meg Magyar Péter Facebook-oldalán: „Információs egyeztetést folytattam Marosvásárhelyen Markó Béla egykori román miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ alapítójával, korábbi elnökével, az erdélyi közélet meghatározó alakjával.” Markó Béla kitűnő költő, az elnökségtől való 2011-es visszavonulása óta szívesen olvasom a szemlélettágító publicisztikáit is. Hajdani miniszterelnök-helyettessége pedig azt jelenti, hogy a határom túli magyarságnak akkor vannak eszközei, ha a képviselői miniszterek és államtitkárok. Két mozzanat zavar a mindössze háromsoros közleményben.
Markót nem neveztem volna román miniszterelnök-helyettesnek, legföljebb romániainak, elvégre magyar. Ha Magyar Péter kibontotta volna, mit jelent az RMDSZ, talán nem fogalmazott volna pontatlanul. Az RMDSZ mértéktartó alapítói nem véletlenül választották az R-betűvel kezdődő rövidítést. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ugyanis 1989. december 26-án nemcsak az erdélyi magyarok érdekképviseleti szerve lett, hanem a Kárpátokon túlra, vagyis az úgynevezett Regátba elszármazottaké is. Mindazonáltal nagyobb jelentőséget tulajdonítok a másik pontatlanságnak, amely akár tévedésnek is mondható.
Az RMDSZ alapító-elnöke természetesen Domokos Géza volt, aki 1993 januárjáig a romániai magyarok kikezdhetetlen tekintélyű vezetőjének számított. Markó Béla idővel az egyik legfontosabb munkatársa lett, de 1989-ben a Látó című folyóirat főszerkesztőjeként még „csak” a Maros megyei RMDSZ-ben politizált. Keresem a mentséget Magyar Péter számára. Vajon föllelhető-e abban, hogy 1981-ben született, és amikor Domokos Géza megalapította az RMDSZ-t, mindössze nyolc és féléves volt? Vagy a mentség abban található meg, hogy amikor Markó Béla átvette Domokos Gézától a vezetést, akkor a 12 éves Magyar Péter miért kísérte volna figyelemmel a határon túli váltást? Nem vagyok túl jó véleménnyel a mai negyvenesek történelmi ismereteiről. A legutóbbi három és fél évtizedet a felsőoktatásban töltöttem, és ismerem azoknak a tanároknak a felkészültségét, akik őket tanították a történelemre.
De van még egy ok a berzenkedésre. Kevesen tudják, hogy Magyar Péter informálisan irányította (szerkesztette) az Orbán-kormány minisztereként dolgozó felesége Facebook-oldalát. Amidőn a kegyelmi botrány és az immár csak volt feleség lemondása után ellenzéki politikus lett, nem engedte át másnak az üzenőfalát. Politikai sikerének titka, hogy a közösségi médiát ügyesebben használja, mint Orbánék. Digitális működésének azonban van egy hátulütője. A környeztében nincs senki, aki megjelenés előtt átnézné a rögtönzésről árulkodó és a pillanatnyi témában való felkészültségét tükröző sorait. Ebből lett most az alapítós galiba. Megjósolható, hogy lesz még több is.
Másfél évtizede írok naponta a fészbukos üzenőfalra. Újságíróként minden tévedésemet nyilvánosan követem el, ezért azzal próbálom mérsékelni a pontatlanságokat, hogy megjelenés előtt igyekszem „szűz” szemmel elolvastatni a legújabb szerzeményt. Úgy tapasztalom, hogy a közösségi médiában még a legprofibb bejegyző is rászorul az ellenőrzésre. Ezt javaslom egy pályakezdő politikusnak is. Nem árt, ha megszokja a baráti kontrollt, mielőtt átvenné az ország irányítását.
Tíz mondat a tévedésről
Az elfogadott tévedések rendszere a tudomány. (Kvári Sinkó Zoltán humorista, Napló, 1993. március 27.)
Az én nemzedékem valamennyi közéleti tagjának, így nekem is voltak fatális tévedéseim, de sötét folt nincs az életemben. (Pozsgay Imre volt államminiszter, Napi Délkelet, 1993. október 1.)
A politikus fenntartja magának a tévedés jogát. Könnyű neki, ha a tévedések terheit nekünk kell viselni. (Donát Róbert veszprémi tanár, Napló, 1995. január 18.)
Történelmi tévedés nem az volt, amit megtettem, hanem amit nem tettem meg. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szembenézésről, Népszava, 2008. március 31.)
Voltak tévedéseim, néha magam is belecsúsztam ízetlenségekbe, de egyszer se hazudtam. (Verebes István rendező a Heti Hetesről, Origo.hu, 2008. december 20.)
Egyik tévedésemet se sértem meg azzal, hogy valamelyiket kiemeljem. (Kuncze Gábor volt SZDSZ-politikus, ATV, 2012. november 1.)
Az orvos eltemeti, a fogorvos kihúzza a tévedéseit. (Temesi Ferenc író, Magyar Hírlap, 2013. június 22.)
Orbán Viktor óriási tévedésben szenved. (Róna Péter közgazdász, ATV, 2016. július 29.)
A legutóbbi tíz évben az MSZP története a politikai tévedések története. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, ATV, 2018. július 27.)
Tévedés nem elfogadni a kormánypárti médiumok meghívását. (Ujhelyi István volt szocialista politikus, ujhelyi.eu, 2024. január 7.)
