E blogot 2002 első napja óta írom. 2023. december 31-ig egyetlen napot se hagytam ki, a szökőévekkel együtt 8035 bejegyzés látott napvilágot. A legutóbbi másfél esztendőben ritkítottam a nyilvánosság összefüggéseit pedzegető okfejtéseket.
Mindezt csupán azért bocsátottam előre, mert a nyolcezernyi jegyzethez képest elenyésző az a mintegy tucatnyi, amelyben Orbán Viktor szülőhelyéről tűnődtem. Feltűnően sok baloldali és liberális értelmiségi lett ugyanis a logikus gondolkodás áldozata. Ha országunk első embere közpénzből tisztelte meg felcsúti házát a tövébe terveztetett stadionnal, ha összevásároltatott egy falusi focicsapatot, amely már a bajnokságra tör, ha fociakadémiát is alapított, ha ráadásul még mesterséget tavat is építtetett a falu közepére, szigettel és hattyúkkal, ha tehát ennyire szereti Felcsútot, akkor bizonyára nem lehet más, csak a szülőfaluja.
Igen ám, de ha már a kulturált és dühös értelmiségiek alapos elemzésekben, csípős glosszákban több százszor leírták Orbán Viktor nevét, legalább egyszer igazán belenézhettek volna bármelyik lexikonba. Feltűnhetett volna nekik két furcsaság. Az egyik az, hogy az ötszörös miniszterelnök Székesfehérvárott született, amelynek kórházába az édesanyját a 35 kilométernyire lévő Alcsútdobozról szállították. Ha Orbánt kérdezték, mindig alcsútdobozinak mondta magát, ez a bejegyzésem utáni idézetcsokorból is kiviláglik.
Vajon mi történt nyolcéves korában, amikor a család átköltözött a 6 kilométernyire lévő Felcsútra? Volt-e valami törés a család életében, amiért a majdani miniszterelnök később Felcsútot választotta a nyári lakhelyéül, és látta el minden földi jóval? Már-már azt hittem, hogy bejegyzéseim termékeny talajra hullottak, hisz’ a magyar szellemi élet jelesei egyre kevésbé nevezték ki Felcsútot Orbán Viktor szülőfalujának. Ma reggel azonban megjelent Gábor György fészbukos bejegyzése.
Az okkal tisztelt írástudó nemrégiben szakított a HVG szerkesztőségével. Nem először történt meg, hogy a kitűnő filozófus és vallástörténész visszavonult a közösségi üzenőfalára. Ott is figyelemmel kísérem a műveltségelemekben bővelkedő, fullánkos, szellemes, gyönyörűen levezetett glosszáit. A Facebooknak azonban van egy hátránya. Aki rajta osztja meg gondolatait az olvasókkal, annak önmagán kívül nincs szerkesztője. Márpedig mindenkinek szüksége volna egy külső szemre, „aki” elfogulatlanul olvassa végig a bejegyzést, és észreveszi az elírásokat. Vagy esetünkben a logikus gondolkodásból fakadó tévedést.
Gábor György tollhegyre tűzte ama mondatot, amelyet miniszterelnökünk a Harcosok Klubjában fejtett ki a szombaton megrendezett Pride-ról: „Ha Felcsúton vagyok, azt mondom, szégyen, Ha itt vagyok, Budapesten, azt mondom, hogy balítélet.” Arra utalt Gábor, hogy Orbán retorikája kísérlet a falusi emberek, de a városi polgárok megszólítására is. A másság falun ugyebár szégyen, a nagyvárosban viszont árnyaltabban, cizelláltabban, a fogalmibb gondolkodásnak megfelelőbben közelítik meg.
A budapesti büszkeség napjáról a glosszátornak Jane Austen jutott az eszébe, akinek Büszkeség és balítélet című, 1813-ban megjelent regényét az ő megítélése szerint aligha olvasta a miniszterelnök. Idézi a klasszikus regény eredeti címét, a Pride and Prejudice-t is. S hogy még teljesebb legyen a művelődéstörténeti kor-, sőt kórkép, a kettős beszédről magyarul és németül is idézi a filozófus Wittgenstein bölcs sorait. A fészbukos szerző minél jobban sodródott a műveltségi parádéba, annál inkább kezdtem szorongani.
Attól tartottam, hogy ha már Felcsútból indult ki, akkor előbb-utóbb felötlik benne az ismerős tévképlet, a szülőfalu iránti rajongás is. Hamarosan ezt firtatta: „Ki is Felcsút legismerteb szülötte?” Válaszolt magának, és a feleletből kikerekedett, hogy ’természetesen’ országunk első emberére, a nyilvánosság első számú kedvezményezettjére gondolt. Így lett Gábor György egy logikusan végiggondolt, ellenzéki, értelmiségi típushiba immár sokadik áldozata.
A bejegyzésem utáni összeállításban azokat idézem, akik nem Felcsúton vélték fölfedezni Orbán Viktor szülőfaluját, hanem a szomszédos településen. Ellenzéki oldalon egyetlen ember volt, aki fején találta a szöget. Csillag István SZDSZ-politikus, volt gazdasági miniszter a Népszava 2020. május 28-i számában Orbán Viktor „szülővárosáról”, Székesfehérvárról értekezett.
Tíz mondat Orbán szülőhelyéről
Amikor nagyapám megnősült. Alcsútra vetette a sors. Édesapám ott született, és így lettem én is ennek a kedves falunak a szülötte. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Szabad Föld, 1994. március 1.)
Ha az én gyerekkoromban ez a kormány lett volna hatalmon ilyen oktatáspolitikával, akkor én Alcsútdobozról Bicskéig sem jutottam volna el, nemhogy Budapestig. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Demokrata, 1997. június 12.)
Hosszú utam volt Alcsútdoboztől eddig az irodáig. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 1998. július 6.)
Természetesen miniszterelnökünk szülőfaluja, az alcsútdobozi általános iskola is kapott új számítógépeket, de ki tudja, miért. Sok nagyobb település iskoláinak bekötése még várat magára. (Horn Gábor SZDSZ-politikus, Magyar Hírlap, 2001. május 14.)
Az igazság az, hogy én Alcsúton jártam óvodába, mert csak nyolcéves koromban költöztünk ide, Felcsútra. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2015. november 9.)
Az alcsúti ember. (Váncsa István publicista, Élet és Irodalom, 2018. augusztus 3.)
Olyannyira Alcsútdoboz volt a kormányfő szíve csücske, hogy 1997 őszén, még ellenzékben, de már az első nyertes választásra készülve fideszes frakcióülés volt a településen. (Rovó Attila újságíró, Index.hu, 2019. április 13.)
Orbán Viktor miniszterelnök szülőfaluja Alcsútdoboz, legidősebb fiuk születésekor itt élt az Orbán-család, később költöztek Felcsútra. Ez nem politika, hanem tény. (Zsohár Melinda újságíró, Fejér Megyei Hírlap, 2021. szeptember 25.)
Az álnépies kifejezések használata egy főállású politikustól, aki az ország egyik legpolgáriasultabb nagyvárosában, Székesfehérváron nőtt fel, a teljes felnőtt életét meg Budapesten a nagypolitikában töltötte, ez akkor is kamu, ha egyébként az illető Alcsúton született. (Hargitai Miklós újságíró, 2023. november 22.)
Ki is Felcsút legismertebb szülötte? (Gábor György filozófus, Facebook.com, 2025. július 2.)
