Végighallgattam Orbán Viktor és a német vendég sajtótájékoztatóját. A magyar miniszterelnök ugyanis kolostorban fogadta az AfD nevű német párt társelnökét, Alice Weidelt. Találkozójuk néhány nappal a németországi választás előtt politikai pikantériát rejt magában. Bár engem inkább az érdekelt, hogy országunk első embere az Európai Uniót gyáva és bátortalan nyúlhoz hasonlította. „Aki” csüggedten ül a barázdában, és bámul maga elé. Várja a végzetét.

Ez volt az a pillanat, amikor beugrott, hogy gyakorló médiatanárként máshogy ismerem ezt a történetet. Az erdei társadalomban a róka számtalanszor megkeserítette a nyúl életét. Amidőn csak kedve szottyant, megkergette a szegény állatot. A megalázott nyúlnak azonban végre egyszer sikerült megbosszulnia magát. A pökhendi ellenség jóllakottan hortyogott az erdei tisztáson. Ekkor lopakodott oda a nyúl, fölé állt, és minden keserűségét beleadva levizelte.

A langyos folyadékra felriadt a róka. Csakhamar megértette, hogy mi történt vele, és kergetni kezdte a tettest. Nem sokra ment azonban vele, mert a nyúl ügyesebben kerülgette a fákat. Igen ám, de kiértek az erdőből, és a szántóföldön olvadt az előnye. Erőt vett rajta a vereség érzete. Leült a barázdában, és várta a sorsát. A szél arra fújt egy újságot, amelyet épp akkor vett a kezébe, amikor odaért a róka.

- Nem láttál erre egy nyulat? - kérdezte a pihegő nyúltól.  

- Azt, amelyik lehugyozta a rókát? - kérdezett vissza a nyúl az újság mögül.

- Te jó isten - kiáltott fel mérgesen a róka -, már az újságban is benne van!?