Miközben a kecskeméti médiatalálkozó vendégét, a pódiumra kiültetett neves publicistát bombázta a kérdéseivel, rajta tűnődtem. A múlt század kilencvenes éveiben ismertem meg a szegedi egyetemen, ahol ő tanult, én pedig tanítottam. A fiam korosztálya, és végzés után a Petőfi Népe nevű kecskeméti napilap szerkesztőségben egészségügyi szakújságíró lett belőle. Aztán történt a malőr.
A 2022-es országgyűlési választásra írt egy jegyzetet. Portréfotóval jelent meg, ami azt sejteti, hogy a főnőkei jónak tartották a cikket. Arra buzdította az olvasókat, hogy állampolgári kötelességük az urnák elé járulni. Később, a fészbukos üzenőfalán leplezte le önmagát e zárójeles megjegyzéssel: „(a mondatok kezdőbetűi egy másik fontos üzenetet is hordoznak)”. Ha ugyanis összeolvastuk a nagy kezdőbetűket, akkor a „SAJTÓSZABADSÁGOT” jött ki belőlük.
A történet ellenőrizhető a világhálón. Ama újságírók kiábrándulását tükrözi, akik egyre rosszabbul érezték magukat a KESMA gondozásába került megyei napilapoknál. Fel is mondtak neki. Néhány hónapig hányódott, majd a KecsUp-nál kötött ki. A „hírös város” alternatív újságjánál számlára dolgozik. Aligha veti föl a pénz, de legalább azt írhatja meg, amit érdekesnek tart, és közérdekűnek lát. Egyébként az ellenzéki portál főszerkesztője szintén a Petőfi Népe redakciójában tanulta ki az újságírás mesterségét.
Ez a jelenség nemcsak a kecskeméti sajtóviszonyokat jellemzi, hanem a többi megyeszékhelyét is. A KESMA-lapok a kormány nótáját fújják, és az érzékeny témák meg a kormánytól független szerveződések mellőzésével, a felkészült újságírók kiebrudálásával óhatatlanul megteremtették az elfogult és központosított újságírás helyi alternatíváját. Tegnap Kecskemétre vagy százan érkeztünk az ország különböző részeiből, hogy megvitassuk a független és nem budapesti újságírás gondjait.
Az online Petőfi Népe kereső programjába kíváncsiságból beírtam, hogy Magyar Péter. 292 cikk jött ki, nem egészen száz nap termése. A világhálón végigszörföltem mind a 18 megyei napilapot, és ugyanezt a számot kaptam. A karaktergyilkos cikkeket a fővárosból küldték, és az országos jellegű kormánypárti orgánumok ízlését tükrözték. A megyei sajtó munkatársai nem nyilváníthattak véleményt a NER-ből kiábrándult politikusról. Magyar Péter országjárásáról, például a tízezres debreceni és a felényi létszámú kecskeméti nagygyűlésről sem számolhatott be a területileg illetékes megyei újság.
A KecsUp-tanácskozás szüneteiben sok portálszerkesztővel beszélgettem, Arról számoltak be, hogy a megyei napilapok hallgatása miatt az olvasók érdeklődését az ő alternatív újságjuk elégítette ki. Fényképekkel, tudósításokkal, interjúkkal. Néhányan azt is elmondták, hogy e cikkek nyomán megugrott a portál iránti érdeklődés. Ami az összevont önkormányzati és uniós választás után sem lanyhult. S ami legalább ennyire fontos, néhány szerkesztő arról is beszámolt, hogy a helyi meg a környékbeli vállalkozók kezdenek újra hirdetni bennük.
Tegnap délelőtt tizenegytől délután négyig a kormánypárti sajtó „jóvoltából” újra életre kelt alternatív portálok gondjairól szereztem tudomást. Mégis az volt a benyomásom, mintha óvatos derűlátás uralta volna a független vidéki sajtó kecskeméti seregszemléjét.
Tíz mondat a helyi sajtóról
A pártállam sajtóirányítása megakadályozta a városi-községi sajtó kialakulását. (Szekfű András médiakutató, Népszabadság, 1990. május 26.)
A helyi sajtó legfontosabb jellemzője a helyismeret, a helyi érdekűség. (Balázs Géza nyelvész, Valóság, 1997/7.)
A nagy kiegyenlítő a médiaügyben a helyi sajtó lesz. Annál is inkább, mert a helyi ügyek nagyon láthatóak. (Csintalan Sándor szocialista politikus, Dunaújvárosi Hírlap, 1998. január 21.)
A helyi sajtó növekvő szerepe lehetővé teszi, hogy meg lehessen nyilatkozni különböző fontos kérdésekben. (Magyar Bálint SZDSZ-politikus, Napló, 1999. március 31.)
A vidéki sajtó előtt ígéretes perspektíva áll, s szerepe az EU-csatlakozást követően még inkább megnövekszik majd, mivel mindinkább felértékelődnek a helyi információk. (Demján Sándor üzletember, Fejér Megyei Hírlap, 2001. január 27.)
A független helyi lapok többsége a túlélésért küzd. (Müllner Jenő, a MÚOSZ helyi lapok szakosztályának elnöke, Magyar Sajtó, 2003/6.)
A helyi lap dolga, hogy a helyi olvasókat ellássa minden olyan hírrel, amit az országos médiumokból nem kaphatnak meg. (Szajbély Mihály, a szegedi egyetem médiatudomány tanszékének vezetője, Délmagyarország, 2010. május 22.)
A KESMA gyakorlatilag bekebelezte a vidéki sajtót. Helyi hírek helyett mindenhol ugyanaz és ugyanúgy jelenik meg, ahogy azt megkapják a központból. (Sajó Dávid újságíró, Telex.hu, 2021. február 3.)
A helyi sajtó a nyilvánosság mostohagyereke. (Zöldi László újságíró, Médianapló.blog.hu, 2022. október 14.)
Aki érzékelteti ellenérzését a Fidesz-célokat szolgáló KESMA-médiumok egyoldalú szerkesztési gyakorlatával szemben, hamar lapátra kerül. (Kabai Domokos Lajos újságíró, Bekiáltás.blog, 2024. június 30.)
