Nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget a semmiből érkezett jogásznak, a nyilvánosságban kialakult szerepe mégis tűnődésre késztet. A volt igazságügyi miniszter exférjéről egy hónap alatt hatvan olyan jellemzést, minősítést olvastam, amelyet érdemes volt följegyezni. Összehasonlításul néhány adat. 

A közélet szereplői közül Horn Gyuláról kétszáz mondatot jegyeztem föl. A miniszterelnökségéről, amikor 1994 és ’98 között a hazai nyilvánosság első számú kedvezményezettje volt, száz mondatot dokumentáltam. Igaz, hogy országlása idején a digitális sajtó még gyerekcipőben járt, és azóta a nyilvánosság szerkezete gyökeresen megváltozott. Ezzel magyarázható, hogy a magyar származású sziámi ikrekből Orbán Viktor jellemzésére háromezer, Gyurcsány Ferencére másfél ezer mondatot találtam.

Tavaly például Orbánt másfél száz figyelemre méltó mondatban dicsérték vagy elmarasztalták, Gyurcsányt csaknem százban. Ami pedig az idei értelmezésüket illeti, a volt miniszterelnökről két és fél hónap alatt tíz megörökítésre érdemes mondat látott napvilágot, a jelenlegi kormányfőről harminc. Vagyis Magyar Péter az Orbán Viktor két és fél hónapnyi „termésének” kétszeresét produkálta egy hónap alatt. Vajon kommunikációs szempontból mi rejlik a Magyar-jelenség mögött?

Bár az útjaik elváltak, a magyar történelem legkommunikatívabb házaspárját tisztelhetjük Magyar Péterben és Varga Juditban. A volt igazságügyi miniszter közösségi üzenőfalát, amíg hivatalban volt, tucatnyi munkatárs gondozta. Napjában többször is megjelent róla valami, fényképpel és szöveggel. Ha hosszabb volt az a fránya szöveg, akkor angol nyelvű rezümével. Ha nyúlfarknyi, az üzenetet teljes egészében angolra fordította egy külön erre a célra alkalmazott munkatárs.

Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a miniszter asszony férje kivette részét a közösségi kommunikációból. De ha ebben tévednék is, ami Varga Judit üzenőfalán megjelent, az biztosan hatást gyakorolt a házastársára. Erre abból következtethető, hogy amióta Magyar Péter berobbant a nyilvánosságba, lényegében ugyanazt csinálja, amit csúcskorszakában a neje. Kisebb stábbal dolgozik, de napjában többször is megszólal, egyelőre azonban nem akarja kielégíteni az angolul tájékozódók kíváncsiságát. Beéri azzal, hogy az anyanyelvén szólít meg tömegeket.

De kiket? Vajon kik tartoznak az akciórádiuszába? Az ellenzéki szavazók közül azok, akik kiábrándultak az ellenzéki pártokból, amelyeket állami költségvetésből tart kordában a kormányzat. A Fidesz-szavazók közül pedig azokat próbálja megszólítani, akiket a kegyelmi botrány felháborított ugyan, de a rendszerből nem ábrándultak ki, „csak” a hatalmon lévők túlkapásait elégelték meg. E százezrek lenyesegetnék a rendszer ártalmas kinövéseit, de nem a nemzeti oldallal van bajuk, hanem a képmutatással és a korrupcióval. E két ká nélkül élhetőbbnek vélnék az orbántalanított hatalomgyakorlást.

Az a benyomásom, hogy Magyar Péter nem magányos farkas, hanem az úgynevezett ifjútörökök arca. A kifejezés a múlt század első harmadából származik, amikor alacsonyabb rendfokozatú katonatisztek Törökországot átvezették a szultáni fennhatóságból a demokratikusabb köztársaságba. Nálunk nyugati példára yuppi-nak nevezik ama harmincas, kora negyvenes üzletembereket, akik 2010 óta nőttek bele a rendszerbe. S miközben a haszonélvezői voltak, megunták a hatalomgyakorlás módját.

Például a túlárazást, amely abból fakad, hogy a miniszterelnök körüli emberek lettek a fővállalkozók. Alvállalkozókra volt azonban szükségük, máskülönben nem önthették volna betonba az országvezető elképzeléseit. Az itteni yuppik nem akarnak vármegyék és főispánok visszafeudalizált Magyarországán élni, de elegük van az ellenzék tehetetlenségéből, szellemi restségéből is. A jelek arra utalnak, hogy volna tömegbázisuk, ha esetleg pártot alapítanának. Csakhogy a váratlanul felbukkanó képviselőjük, az indulást remekül időzítő Magyar Péter lemaradt a pártalapításról.

Tegnap jelentette be, hogy uniós parlamenti képviselőjelöltként kampányol a június 9-i választásra. A placcon lévő pártok egyikéhez kéne tehát csatlakoznia, hogy listavezetőként juthasson ki Brüsszelbe. Érdekes üzletnek ígérkezik. Ha olyan pártot választ, amely pillanatnyilag két-három százalékon áll, akkor a frissen szerzett népszerűségéből telne további két-három százalékra. A választott párt fölmutathatná, hogy ha most volna országgyűlési választás, akkor bekerülne a magyar parlamentbe. A listavezetője pedig fél évtizedre havi ötmillió forintnyi jövedelmet húzhatna Brüsszelből, ahol fiatal Fidesz-diplomataként már éveket töltött.                           

Nem tudható, hogy mi jár Magyar Péter fejében. Mint ahogy az sem, hogy mi bontakozik ki majd abból, amit a hazai nyilvánosságban néhány hét alatt összehozott. Mozgalmának azt a nevet adta, ami kötődik március 15-iéhez, Petőfihez és a Nemzeti dalhoz is. Talpra Magyarok Közössége, rövidítve TMK. Az ifjútörökök-yuppik életkorából aligha telik arra, hogy emlékezzenek a rövídítés eredeti jelentésére. A Kádár-korszakban azt jelentette, hogy Tervszerű Megelőző Karbantartás.

Az ipari és gazdasági életben potokollt dolgoztak ki arra, hogy a TMK-brigád ezermester tagjai rendszeres időközönként töviről-hegyire átvizsgálhassák a gépeket, berendezéseket. Igyekeztek kiküszöbölni a hibákat, kicserélni az amortizálódó alkatrészeket, hogy a rendszer minél zavartalanabbul működhessen. Ma is stimmel.

Tíz mondat a harmadik erőről

A rendszer belülről nem reformálható. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, 2023. augusztus 4.)

A Fideszt a Fidesz fogja leváltani. (Kardos András publicista, Facebook.com, 2024. február 12.)

Az igaz, hogy nem tartozunk abba a táborba, mint ők. (Ungár Péter LMP-politikus az ellenzéki pártokról, ATV, 2024. március 6.)

Nagyon sok harmadik utat láttunk már. (Horn Gábor volt SZDSZ-politikus, ATV, 2024. március 14.)

Miért gondoljuk, hogy egy Orbán Viktor nélküli Fidesz helyre tudja hozni mindazt a kárt, amit a Fidesz-kormány okozott? (Dobrev Klára DK-politikus, az árnyékkormány vezetője, rtl.hu, 2024. március 16.)

Könnyen kiderülhet Magyarról, hogy ő nem a harmadik erő, csupán egy harmadosztályú hordószónok. (Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Intézet elemzője Magyar Péterről, Origo.hu. 2024. március 17.)

Az orbántalanított, kisebbségbe nyomott Fidesszel való kényszerű koalíciót nem tartom egyszerű ügynek - de reálpolitika. (Béndek Péter publicista, Újnépszabadság.com, 2024. március 17.)

Az ellenzék leváltásának vágya mintha most öltene testet. (Trencsényi Dávid újságíró Magyar Péter, Ungár Péter és Vitézy Dávid megnyilvánulásairól, ATV, 2024. március 19.)

Az én bizalmam addig tart, ameddig Magyar Péter nem áll össze Ungár Péterrel és Vitézy Dáviddal. (Lukácsi Katalin publicista, ATV, 2024. március 25.)

Nincs egységes harmadik tömb, amelyet Magyar Péter meg akar szólítani. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója, Index.hu, 2024. március 25.)