Nem állítom, hogy a fél ország lázban ég, de az újdonsült köztársasági elnök körüli botrány foglalkoztatja azokat, akik adnak a tájékozottságra. A nyilvánosság kormánykritikus fórumain végigsöprő vitában fel-felbukkant egy megállapítás, miszerint Sulyok Tamás a maga ásta verembe esett. Anélkül, hogy bárki kérte volna, Kolozsvárott szóba hozta az apját, akit 1946-ban a Népbíróság távollétében ítélt halálra, ő azonban családostul elmenekült, és papírok nélkül élt egy évtizedig.

A bejegyzésem utáni összeállításból kiderül, hogy az iménti kijelentés értelmezői között akadt két egykori miniszter és két alkotmányjogász is. Az utóbbiak közül az egyik 2017-ben az ellenzék köztársasági elnökjelöltje is volt. Különböző szvakkal, de egybehangzóan fejtegették, hogy Sulyok doktor magára hozta a bajt. Némileg kilógott közülük a volt igazságügyi miniszter, aki a védőügyvédek óvatosságával így kezdte a mondatot: „tudomásom szerint”. Ezzel teret engedett másféle értelmezésnek is.

Tekintélyes közéleti személyiségek vélekedtek. Miért ne hinnék nekik? Igazán kár, hogy akiktől tanultam az újságírást, belém verték, hogy mindennek utána kell nézni. Így leltem a világhálón egy székelyudvarhelyi kft Kolozsvárott működtetett portáljára, melynek egyik szerkesztője, Makkay József nemrégiben cikket jelentetett meg az új magyar köztársasági elnökről, akivel tavaly nyáron interjút is készített. E két írásból idézek olyan részleteket, amelyekből kirajzolódik, hogy az Alkotmánybíróság akkori elnökét a szervezők kifejezetten ama szándékkal hívták meg a Kolozsvári Magyar Napokra, hogy a családjáról beszéljen.

A történet úgy foglalható össze, hogy Sulyok Tamást tavaly tavasszal meghívta régi ismerőse, Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát. Az Alkotmánybíróság elnöke a bencés kolostorban találkozott egy másik vendéggel, Visky András íróval. A kolozsvári magyar színház irodalmi vezetőjének néhány hónappal korábban jelent meg egy vastag és kitűnő regénye a család kálváriájáról. Az író református lelkész apját 1956 után 22 évnyi börtönre ítélték, a feleségét és a hat gyermekét pedig Románia legkilátástalanabb részébe, egy gyűjtőtáborba száműzték.

A pannonhalmi hármas találkozón kiviláglott, hogy Asztrik atya családja is megszenvedte a Rákosi-rendszert. Hogy mennyire, azt azért nem tudom, mert a bencés szerzetes nem számolt be róla a nyilvánosságnak. Nos, a beszélgetés három résztvevőjét hívták meg öt hónap múlva Erdély „fővárosába”, a Visky-regény ottani bemutatójára. Nem voltam jelen a pannonhalmi beszélgetésen, ezért nem tudhatom, vajon Sulyok Tamás mivel érdemelte ki a második meghívást. Van azonban egy feltételezésem.

Az alkotmánybíró azt vette észre, hogy az író családja Erdélyben, a bencés szerzetes famíliája pedig a Dunántúlon megszenvedte a hatalom gyakorlását. S hogy felnőjön a gyermekkori gyötrelmeikhez, megtoldotta a családi megpróbáltatásokat. Így lett a hatósági vizsgálatból népbírósági halálos ítélet. S mert hamarosan érkezett a meghívólevél, a magyarországi vendég Kolozsvárott már nem léphetett vissza a feltupírozott, kiszínezett családi legendakörből az ő esetében jóval enyhébb történelmi valóságba.

Azért képzelem így, mert volt részem hasonló „élményben”. Több évtized múltán találkoztam a hajdani edzőpartnerrel, akivel a tréningeken halálra gyötörtük egymást. Ő robbanékonyabb volt, én szívósabb. Kétszázon néhány tizeddel jobb időket futott, négyszázon néhány tízeddel jobb időket futottam. Azt firtatta, hogy miután leérettségiztünk, az egyetemen jobbat futottam-e az általam tartott iskolacsúcsnál. Visszakérdeztem az ő kétszázas javulására. Olyan számot mondott, amelyet hittem is meg nem is. Az eredményemből én is lefaragtam néhány tizedet.

Megbeszéltük, hogy hamarosan összejön a négyszer négyszázas váltó minden tagja. Ha majd szóba kerül a szó szoros értelmében vett pályafutásunk, akkor vagy bevallom nekik, hogy bizony füllentettem, vagy ragaszkodom a hamis eredményhez. A különbség csak annyi, hogy Sulyok Tamással ellentétben nem vagyok köztársasági elnök, még csak közéleti személyiség sem. A történészek és az oknyomozó újságírók aligha kíváncsiak a képzeletem szüleményeire.

Bárándy Péter, Lamperth Mónika, Majtényi László és Szentpéteri Nagy Richárd szakmai teljesítményét pedig nagyra becsülöm, de ha javasolhatom nekik, mielőtt a nyilvánosság fórumain állítanak valamit valakiről, nem ártana utánanézni a részleteknek.

Tíz mondat a történtekről

Visky Andrással idén márciusban találkoztam először Pannonhalmán, Asztrik atya társaságában. Egy reggel kezdődő beszélgetés során annyira belefeledkeztünk a könyv történetébe, hogy az ebédről is megfeledkeztünk. (Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Krónika.ro, 2023. augusztus 24.)

A kolozsvári könyvbemutatón Várszegi Imre Asztrik bencés szerzetessel, püspökkel, pannonhalmi főapáttal beszélgettek a kommunista Románia meghurcoltjairól. Mindketten „testközelből” tapasztalhatták meg a totalitárius rendszer évtizedeit. (Makkay József újságíró, Krónika.ro, 2023. augusztus 24.)

Nem szokványos dolog, hogy a magyar Alkotmánybíróság elnöke a szakterületével nem szorosan összefüggő könyv bemutatójára jön el Kolozsvárra, hogy a kommunista időkbeli megpróbáltatásokról beszéljen. Hogyan kötődik ehhez a történethez? (Makkay József újságíró, Krónika.ro, 2023. augusztus 24.) 

Visky Andrásnak a romániai gulágon játszódó, Kitelepítés című könyve kapcsán kialakult beszélgetésben a budapesti jogász felelevenítette halálra ítélt apjának a történetét is. (Makkay József újságíró, Krónika.ro, 2023. augusztus 24.)

Visky Andrásnak a romániai gulágon játszódó, Kitelepítés című könyvének bemutatója alkalmából a szerző társaságában Várszegi Imre Asztrik bencés szerzetessel, püspökkel, pannonhalmi főapáttal beszélgettek a kommunista rendszer meghurcoltjairól. (Makkay József újságíró Sulyok Tamásról, Krónika.ro, 2024. február 23.)

Figyelmeztettem, hogy én politikus voltam, és innen tudom, hogy a politika más, mint az Alkotmánybíróság, a jogtudomány. Ő tudta, hogy milyen támadások értek, és azt mondta, ő ezt felvállalja, mert szolgálni akar a nemzetének. (Puskás Bálint, a román Alkotmánybíróság nyugalmazott tagja Sulyok Tamás magyar köztársasági elnökjelöltről, Transtelex.ro, 2024. február 29.)

Tudomásom szerint nem kérdezték az apjáról. (Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter Sulyok Tamásról, ATV, 2024. március 5.)

Őt a kutya sem kérdezte. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász Sulyok Tamásról, Klubrádió, 2024. március 6.)

Őt nem kérdezték erről. (Lamperth Mónika jogász, volt belügyminiszter Sulyok Tamásról és az apjáról, ATV, 2024. március 6.)

Éppen ő hozta tető alá a témát. (Majtényi László alkotmányjogász, az ellenzék volt köztársasági elnökjelöltje Sulyok Tamásról, Népszava, 2024. március 7.)