Ha portrét kellene vázolni a Népszava főszerkesztőjéről, érdekes kettősséget hangsúlyoznék. Felelősség terheli azért, hogy a balliberális kormány országlása idején nem dolgozta-dolgoztatta ki, vajon a lapja mit csináljon, ha a választási vetésforgó szeszélye a hatalmon lévő pártokat ellenzékbe kényszeríti. Miként kéne tehát felkészíteni a veszteséges újságot arra, hogy ellenséges környezetben is életben maradjon? 2010 után vezekelt a veterán újságíró: a patinás újságot ügyesen sikerült életben tartania.

A hírek szerint a tulajdonosok szolíd nyereségre számíthatnak. Igaz, hogy a bevétel jelentős részét állami/kormányzati hirdetések teszik ki. Ami számos nyugtalanító kérdést vet föl, ez azonban Németh Péter érdemein mit sem változtat. Azért nem írok százalékot, mert az idei zárszámadás adatait még nem ismerem. A Népszava főszerkesztője bátrabban nyúl a százalékokhoz. Mai cikkében a társadalom áthangolásáról tűnődik. Egy friss közvélemény-kutatási adat alapján azt fejtegeti, hogy a kormányzati propagandának sikerült a társadalom felét Ukrajna és az Európai Unió ellen hangolni.

Ezt írja erről: „A nyilvánosság kilencven százalékában az jön vele szemben, hogy - például - a tanárok bérét azért nem tudják rendezni, mert az EU nem küldi a pénzt.” Az áthangolás értelmezésem szerint azt is jelenti, hogy a Népszavában épp úgy megjelent az úgynevezett szankciós bomba, mint a kormánypárti médiumokban és az országszerte kihelyezett óriásplakátokon is. De ez mellékszál, a nyereségesség ára és eredménye. Annál inkább foglalkoztat, vajon mi rajzolódik ki Németh Péter százalékaiból..

Például az olvasható egyik cikkében, amely négy nappal a Népszabadság megszüntetése előtt látott napvilágot, amikor tehát az ellenzéki nyilvánosság zászlóshajója még a Népszabadság volt, hogy 95 százaléknyira becsülte a hatalmon lévők befolyását a nyilvánosságban. A média kifejezést használta ugyan, de a szakirodalomból tudható, hogy a média a nyilvánosság eszközrendszere. Aztán elvérzett a Népszabadság, és fél évvel később Németh Péter szerint a kormányzat már csak „90-95 százaléknyi” túlsúlyra tett szert.

A következő cikkében „a média "több mint 90 százalékával” indokolta a kormányzati túlsúlyt. Így jutott el újabb cikkében az immár csak „90 százalékig”. Az ezt követő cikkben „nagyjából 90 százalékot” írt. De ahelyett, hogy megnyugodott volna, újabb megnyilvánulása szerint Orbán Viktor „szinte 100 százalékig” kezében tartotta a médiát. Megint jött egy „90 százalék”, aztán egy „majd’ 100 százalékos” kormányzati térfoglalás, és Orbánék „ismét elérték a 90 százalékot”.

A százalékokhoz ragaszkodó, ám a számokat szeszélyesen cserélgető újságíró megnyugodott, és idén már maradt is ennél. Legföljebb az a különbség, hogy mai cikkében már nem számmal, hanem betűvel írja a publicisztikájában végül is kikristályosodott százalékot. Ha a Népszava főszerkesztője a Népszabadság megszüntetése előtti 95 százaléktól nyolc év alatt eljutott a 90, illetve a kilencven százalékig, akkor ebből kétféle következtetés vonható le.

Az egyik az, hogy az immár csak egyetlen ellenzéki napilap a szankciós bombával és a kormányzati propagandaközpont többi hirdetésével maga is részt vett a magyar társadalom áthangolásában. Bár a főszerkesztői értékelések arra is utalhatnak, hogy a kormányzati térfoglalás a nyilvánosságban örvendetesen visszaesett.

Százalékos mondatok Németh Pétertől

/Orbán Viktorról/ Övé immár a média 95 százaléka. (Népszava, 2016. október 4.)

A kormánysajtó, vagyis a nyilvánosság 90-95 százaléka erőszakba torkolló demonstrációkról számol be. (Népszava, 2017. április 12.)

A kormány „szétterítette” eddig talán legocsmányabb „kreatív” üzenetét, a Soros György elleni kampányt, és helyezte el ennek kiegészítő szövegét a saját rádióiban, televízióiban, internetes felületein, vagyis a média több mint 90 százalékában. (Népszava, 2017. július 15.)

A magyar sajtót, amelynek 90 százalékát immár a kormány uralja, a félelem lengi körbe. (Népszava, 2018. november 17.)

A média eme része nagyjából 90 százalékot tesz ki (Népszava, 2019. január 12.)

/Orbán Viktorról/ Attól, hogy valakinek szinte 100 százalékosan a kezében van a média, még meg lehet bukni. (HírKlikk.hu, 2019. december 27.)

A térfél 90 százalékát uralja a hatalom. (HírKlikk.hu, 2020. január 14.)

/A kormányzati propagandagépezetről/ Azzal foglalkozik, amit rá akar és rá is tud erőltetni erre az országra, a média majd’ 100 százalékos elfoglalásán keresztül a folyamatos agymosással. (Népszava, 2021. augusztus 7.)

90 százalékban arról értesülnek az emberek, amiről a Fidesz akarja. (ATV, 2022. március 25.)

Orbán Balázs szerint most tartanak 50 százalék körül: mi lesz itt még, ha elérik a 90 százalékot. Ja bocs, már most ott tartanak. (Népszava, 2023. január 28.)

Elképesztő energiákat mozgósít a kormánypári sajtó - a média 90 százaléka. (Népszava, 2023. február 18.)

A hazai kormánypárti sajtó - ismét: a média 90 százaléka. (Népszava, 2023. február 18.)

/A társadalom „közel feléről”/ A nyilvánosság kilencven százalékában az jön vele szembe, hogy - például - a tanárok bérét azért nem tudják rendezni, mert az EU nem küldi a pénzt. (Népszava, 2023. december 12.)