Gál Mária a határon túli magyarokra szakosodott. A minap újságoldalnyi terjedelemben tekintette át az úgynevezett utódállamokban élő magyarok számát. A helyzetet kihegyezte a 2010 és 2023 közti szakaszra. Leginkább azért, mert a miniszterelnökünk nemrégiben azt találta mondani egy rádióinterjúban, hogy a Kárpátok övezte történelmi Magyarország hajdani területén még mindig mi, magyarok vagyunk a legtöbben.

A kitűnő szakújságíró kimondatlanul is vele vitatkozik. E mondatát húztam alá: „A 15 millió magyar mítosza végképp szertefoszlott.” Orbán Viktor óvatosságból mellőzte a számokat, ráadásul nem nagy kunszt honfitársainkat a legnépesebb etnikumnak tartani. Gál Mária árnyalja a képet. Utánanézett a részleteknek, és a Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában, Horvátországban és Szlovéniában megjelent népszámlálási adatokból arra jutott, hogy 11 millió 300 ezer magyar él a Kárpát-medencében. 2011-ben még 12.024.290-en voltak..

A mítoszromboló mondat egyébként utalás Antall József székfoglalójára. A rendszerváltás utáni első miniszterelnök bemutatkozó beszéde az országgyűlésben hangzott el. Gyakran idézett, és akár szállóigének is nevezhető kijelentése pedig ez volt: „Én lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni.” A bejegyzésem végén olvasható egy idézetgyűjtemény, amelynek kulcsszava, a lélek is tőle származik. Az MDF új elnöke már a parlamenti megszólalásakor fricskát kapott pártbéli elődjétől, aki szerint a nem magyar állampolgár magyarok esetében Magyarország első embere legföljebb lelkipásztor lehet.

E pontosítást csak részben érdemelte meg Antall József, mert ő maga is arra utalt, hogy Magyarország jelenlegi határai nem azonosak a magyar nemzet határaival. E különbséget két további miniszterelnök, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is hangsúlyozta, noha a lélek, a lelki vagy a lélekben kifejezést egyikük se használta. Az is elgondolkoztató, hogy azok a politikusok, akik a választási kampányban miniszterelnöki ambíciót árultak el, valamilyen összefüggésben szóba hozták a lelki tényezőt. Azt remélték tőle, hogy megszerezhetik a Trianonra érzékeny szavazók voksát.

Máskülönben a bűvös 15 millió nem Antall Józseftől származik, ő „csak” jól hangzó szállóigét formált belőle. Az első említését a Somogyi Hírlap 1907. szeptember 15-i vezércikkében leltem. A szerző nem nevezte meg magát, de a címoldali közlésből és az egyes szám első személyben való fogalmazásból a felelős szerkesztőre következtethetünk. Miklós Gyula a kor divatos íróját harangozta be. Herczeg Ferenc Déryné ifiasszony című darabját mutatta be a kaposvári társulat, és az előadás eszmei mondandóját ebben látja a publicista: „Hiszem, hogy volt valami őrület a 15 millió magyarnak egyetemes nagy fellobbanásában, de ennél sokkal kegyetlenebb volt a 15 millió magyar múlt század eleji cinikus egykedvűsége.”

Kevésbé romantikusan fogalmazva már a korabeli publicisztikában is fontos kérdés volt a magyarok létszáma az osztrák-magyar monarchiában. Mind a hazafiak, mind pedig a közömbösek ugyanazzal a tizenötös számmal érveltek. Aki az elmagyarosítást életművének tekintette, ennek kétszeresével próbálkozott. A kiegyezéstől az első világháborúig terjedő korszak hatékony véleményformálója, Rákosi Jenő 30 millió magyarról ábrándozott. E számot a különböző nemzetiségek domesztikálásával szerette volna elérni.

Előreszaladva az időben, Raffay Ernő történész, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára még úgyabbul fogalmazott: „Ha Trianon nem következik be, az ország lélekszáma ma 40 millió lenne.” Kíváncsiságból megnéztem a Trianon előtti utolsó népszámlálás adatait. Az 1911 decemberében lezajlott felmérés szerint 9 millió 944 ezer 627-en vallották magukat magyarnak. Ebből származik a 10 milliós kikerekítés, amely pro és kontra azóta is uralja a publicisták érvrendszerét. Trianon után ehhez jött a bűvös 15 millió - a határon kívül rekedt magyarok megsaccolásával..

De olvastam olyan elemzéseket is, amelyek szerint már Antall József miniszterelnöki székfoglalójában se stimmelt a 15 millió. Akkor se, ha beleszámolták a nyugatra kivándorolt magyarokat is. Az a benyomásom, hogy a 2011-es 12 millió már megelőlegezte a határok fölötti nemzetegyesítés következményét. Orbán Viktor 2012. szeptember 29-én így nyilatkozott: „Magyarország új alaptörvényébe emeltük a nemzetegyesítés gondolatát.” Ennek eredményét Gál Mária abban jelölte meg, hogy jelenleg a Kárpát-medencében 723 ezer 389-cel kevesebb magyar él.

Tíz mondat a lélekben magyarokról

15 millió magyar vezetőjeként Antall József csak lelkipásztorként beszélhetne. (Bíró Zoltán MDF-politikus, Népszabadság, 1990. június 4.)

Én lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni. (Antall József miniszterelnök, Magyar Nemzet, 1990. június 6.)

A magyarok jövője nem a 10 milliós Magyarországban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2002. április 23.)

A kormány 10 millió magyar nevében és 15 millió magyar érdekében fog cselekedni. (Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök-jelölt, Vas Népe, 2004. augusztus 28.)

Ha Trianon nem következik be, az ország lélekszáma ma 40 millió lenne. (Raffay Ernő történész, Zalai Hírlap, 2013. június 5.)

Lélekben csak kétmillió magyar miniszterelnöke. (Gomperz Tamás publicista Orbán Viktorról, hvg.hu, 2014. május 12.)

Most ott tartunk, hogy Orbán Viktor lélekben 3,3 millió magyar miniszterelnöke akar lenni. (Para-Kovács Imre publicista, hvg.hu, 2016. október 14.)

Orbán Viktor 10 millió magyar miniszterelnöke, de lélekben csak 2 millióé. (Szél Bernadett LMP-politikus, ATV, 2018. február 17.)

Antall József azt mondta, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni. Orbán Viktor beéri 2 millióval. (Tóta W. Árpád publicista, hvg.hu, 2020. január 31.)

A 15 millió magyar mítosza végképp szertefoszlott. (Gál Mária újságíró, Népszava, 2023. december 4.)