Ha szavaznom kéne a kisebbségi témakör legjobb szakírójára, Gál Máriát választanám. Az különbözteti meg a kollégáitól, hogy ő Romániában élte meg a kisebbségi létet. Minden cikkét a felkészültségének kijáró figyelemmel olvasom, miközben fel-feltűnik, hogy sebezhető pontja a képes beszéd.
Tegnap például ezt írta Kövér László és Szijjártó Péter svédellenes megnyilvánulásairól, amidőn azt fejtegették, hogy miért fékezik, gátolják, hátráltatják, késleltetik, nehezítik a skandináv ország csatlakozását a NATO-hoz: „Az újdonság most a propagandagépezet bakija, a küllők között durván csikorgó homokszemek.” (Népszava, 2023. szeptember 20.) Okfejtése tartalmilag meggyőző, a hasonlat azonban nem stimmel.
A küllő a magyar nyelv értelmező szótára szerint „a jármű kerekének agyát és talpát vagy koszorúját összekötő, sugarasan álló fogak, rudak, drótszálak egyike”. Legegyszerűbb a bicikli kerekét elképzelni. A fémagy és a gumikerék egységét, a kerékpár megbízhatóságát kétségkívül a sugarasan összekötő drótszálak teremtik meg. Akár porszemek is érhetik őket, anélkül peregnek le róluk, hogy a bicikli használhatatlanná válna.
Más a helyzet a fogaskerekekkel. Ha nem olajozzuk őket, a közéjük szorult homokszemek csikorognak, és előbb-utóbb tönkreteszik a gépezetet. Talán azért vagyok érzékeny a homokszem-jelenségre, mert közel laktunk a Kecskeméten keresztül húzódó országúthoz. 1956. november 4-én hajnalban csikorgásra, csörömpölésre ébredtünk. Szeged felől Budapestre vonult néhány száz szovjet tank, hogy szétlőjék a magyar fővárost. Nem lepődnék meg, ha kiderülne: azért nem olajozták meg a lánctalpakat, hogy az éktelen zaj megijessze az ország népét.
A küllőhöz jobban illik a bot. Ha botot helyezünk, rakunk, teszünk, tolunk a küllők közé, akkor a bicikli nem képes tovább haladni. Tágabb értelemben pedig megakad az a fránya gépezet is. Miniszterelnökünk képes nyelvileg is megakasztani, elodázni a csatlakozás ritmusát, ütemét. A képes beszéd teljes tárházából merített, amikor imigyen szólt: „Ideje volna, hogy Brüsszelben megértsék: velünk még a kommunisták sem boldogultak. Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt.” (Magyar Hírlap, 2021. október 25.)
Gál Mária úgy marasztalta el a hatalomban lévőket, hogy közben összevonta a homokos gépezetet és a botos küllőt. A magyar miniszterelnöknek NATO-ügyben nincs ugyan igaza, de van kommunikációs stábja, mely megóvja az efféle bakitól. A kitűnő kisebbségi szakírónak pedig igaza van ugyan, de a jelek arra utalnak, hogy nincs szerkesztője.
Tíz mondat a homokszemről
Két homokszem beszélget. Első: Miért vagy atlétatrikóban? Második: Mert futóhomok vagyok. (Stella Adorján humorista, Hétfői Hírek, 1958. december 15.)
Homokszem került a jó előre megolajozott fogaskerekek közé, s ezután már nyikorogni kezdett a gépezet. (Krausz Tamás békéscsabai újságíró egy szavazásról, Dél-Kelet, 1990. augusztus 31.)
Már az összeírás első napjaiban homokszem került a gépezet kerekei közé. Olyan számlálóbiztosok is akadtak, akik adatfelvételhez ceruzát használtak. (Joó Imre újságíró a romániai népszámlálásról, Temesvári Új Szó, 1992. január 10.)
Egy szem homok a sivatagban semmiség. De egyetlen homokszem is sok, ha az ember szemébe kerül. (Gombás Gabriella veszprémi újságíró, Napló, 1998. március 16.)
Ami történt, sajnálatos. Homokszem került a gépezetbe, reméljük, nem töri össze a kerékfogakat. (Dán János kisgazda politikus, A 7 napról, 1999. szeptember 2.)
A kormánypárti pénzgyár fogaskerekei közé homokszem került. (Csontos János újságíró a Tocsik-ügyről, Magyar Nemzet, 2003. augusztus 5.)
A lábjegyzetbe kis homokszem került. (Pusztai Sándor költő, Élet és Irodalom, 2008. július 25.)
Konzervatív ízlésű lévén nem egy szóban én is homokszemre harapok. (Csehy Zoltán költő, Bárka, 2010/5.)
Most sem látjuk előre, mi vagy ki lesz az Orbán-rendszer megcsúszó homokszeme. Csak egy biztos: ez a homokvár egyszer összeomlik. (Csepeli György szociálpszichológus, 168 Óra, 2016. október 27.)
A megszokott metaforikus fordulattal élve porszem került a gépezetbe. Vagy homokszem. (Wehner Tibor művészettörténész, Új Forrás, 2022/5.)
