Szűkebb pátriám, Kecskemét focicsapata a nemzeti bajnokság első osztályában a Kisvárda ellen játszott. A mérkőzést a közszolgálati televízió közvetítette. A KTE gólt rúgott, amely szabályosnak látszott, a játékosok azonban rágták a körműket, mert az úgynevezett VAR-szobában azt vizsgálták a videóbírók, vajon előtte nem történt-e szabálytalanság. A riporter Knézy Jenő így firtatta a helyzetet: „Annullálni kell a találatot?” (M4, 2023. augusztus 7.)
Idegen szó tolult az ajkára, kérdezhette volna szebben is, Például azt mondhatta volna, hogy semmissé kell-e tenni a találatot. A latin nullus ugyanis semmit jelent, az elé biggyesztett ’a’ pedig az ógörögből örökölt fosztóképző. S már nyakig is vagyunk a témában, amelyet néhány napja pedzegettem a Médianaplóban. Volt idő, amikor Jolsvai András közíró megfogalmazását idézve „Az ország két részre szakadt, szepesiánusokra és lázadókra.”
A rádiós Szepesi György így védekezett: „Azt mondták, hogy a null nem magyaros, mert a németből jött. Erre én azt mondom, hogy a nulla meg a latinból.” A lázadók nevében a tévés Vitray Tamás szólalt meg, szerinte „Különállásunk jelképe lett a nulla.” A két nagy előd közé ékelődött Hajdú B. István, aki bevallotta, hogy „A rádióban is szoktam közvetíteni, és ott nullt mondok.”
Mindezt ama bizonyos bejegyzésben foglaltam össze, melyről azt fejtegette az egyik tanítványom, aki sportújságíróként dolgozik, hogy igazán állást foglalhattam volna a két zseniális riporter hajdani vitájáról. De hisz’ épp azzal foglaltam állást, hogy tisztelem őket, akik a múlt század második felében arcot adtak egy nyelvhasználati vitának, amely két közintézmény között zajlott. A nullt előnyben részesítő Magyar Rádiónak Szepesi, a feltörekvő Magyar Televíziónak pedig Vitray.
Mindazonáltal engem is foglalkoztat, vajon a XXI. században melyik változatot használják a közvélemény formálói: a szikár németest vagy a dallamosabb, magánhangzókban gazdagabb latinost. A bejegyzésem utáni összeállításból kiderül, hogy nincs benne egyetlen null sem. Úgy rémlik, hogy korunk közéleti személyiségei a nulla mellé álltak. Ami persze semmire sem kötelezi a köznapi tudat szférájában élőket, noha azért az írók, politikusok és politológusok megnyilvánulásai hatnak rájuk.
Nem vagyok nyelvész, csupán az anyanyelvét naponta írásban is gyakorló tollforgató. De tanultam latinul meg németül, és azt vettem észre, hogy a németek imádják a mássalhangzó-torlódást, amelyet mi, magyarok már csak a ragozós nyelvünk miatt se szívelünk. Ha tehetjük, a kimondhatóság kedvéért két mássalhangzó közé csempészünk egy-egy magánhangzót. Ez kedvez a nullának. Remélem, ezzel semmit és senkit sem annullálok.
Tíz mondat egy szó használatáról
Sokan azt tartják rólunk, hogy nullás a vércsoportunk, hiszen mindenkinek adtunk már vért. (Lezsák Sándor volt MDF-politikus, Hét Európai Nap, 1998. november 20.)
Az én alapállásom nem az, hogy az oktatásügy minden kormányváltáskor a nulláról induljon. (Hiller István szocialista politikus, Magyar Nemzet, 2002. június 10.)
Gyurcsány Ferenc bizalmi tőkéjét az őszödi beszéd fogadtatása nullára írta. (Kis János SZDSZ-politikus, Élet és Irodalom, 2006. október 6.)
Ebben a műsorban talán el lehet mondani azt, amit a nulla-húszas híradóban nem lehet kifejteni. (Bajnai Gordon volt miniszterelnök, InfoRádió, 2013. november 12.)
Az összefogás a nulladik kilométer. (Karácsony Gergely Párbeszéd-politikus, ATV, 2014. január 9.)
Tíz év alatt a vezetésemmel lett a Jobbik egy nulla százalékos pártból a legerősebb ellenzéki erő, a Fidesz kihívója. (Vona Gábor Jobbik-politikus, Facebook.com, 2016. április 22.)
A hatalom leváltásának esélye a nullánál több, a valószínűnél kevesebb. Ceglédi Zoltán politológus (168 Óra, 2018. szeptember 13.)
A KDNP kis nullából lett nagy nulla. (Kéri László politológus, Klubrádió, 2019. december 23.)
Putyin lenullázta Orbán tizenkét évét. (Bruck András író, Facebook.com, 2022. március 5.)
Gyurcsány Ferenc nulláról az Orbánon kívüli világ legerősebb pártját szervezte meg. (Gréczy Zsolt DK-politikus, Facebook.com, 2022. június 11.)
