Július utolsó napján köztársasági elnökünk bejelentette, hogy másnaptól nem lesz női tagja az Orbán-kormánynak. A hatalomgyakorlók szűk körének maga is tagja volt, mielőtt államfővé választották volna. Szavai ironikus tűnődésre késztették Föld S. Pétert.

A humoráról ismert újságíró az első magyar köztársasági elnöknőtől, Novák Katalintól és az immár csak egyetlen női kormánytag Varga Judittól elindulva ide jutott el: „Kéthly Annáról például, aki a 1922 és 1944 között volt országgyűlési képviselő, és több mint ezer alkalommal szólalt fel a parlamentben, annak idején az volt a vélekedés, hogy egyetlen férfi van a parlamentben, az is nő.” Vajon a szellemes mondást ki találta ki? Sajtóbeli nyomozásom egyik eredménye Kozma Ferenc pécsi újságíró elgondolkoztató kijelentése, miszerint „Egyetlen férfi van a parlamentben, az is nő - jegyezte föl a fáma Kéthly Annáról.”

Fáma istennőt szárnyakkal ábrázolják az ókori mitológiában. Két trombitát tart a kezében, a rövidebbel pletykát, a hosszabbal hírnevet terjeszt. A latin fama híresztelést, mendemondát, szóbeszédet jelent. Nem föltétlenül a megbízható információt jelzik vele tehát, ezért ellenőrzésre szorul. Ami pedig a hírnevet illeti, száz éve a marketing és a brand kifejezést aligha használták Magyarországon. Mindazonáltal Kéthly Anna volt az első közéleti személyiség, aki tudatosan építette föl a hírnevét. Mindig angolos kiskosztümben járt,és  nem változtatott a frizuráján meg az elvein.

Gépíró-lányként kezdte a Tolnai Világlapja című képe hetilapnál. Majd újságírásra váltott, és bekapcsolódott a nőmozgalmakba is. Harminchárom évesen, immár szociáldemokrata politikusként lett honanya. A 244 képviselő között az egyetlen nő. A szállóigeként terjedő minősítésre nem azonnal tett szert, hanem csak három és fél év múlva. 1925 karácsonyán felszólalt a hadirokkantak ürügyén, és a vérig sértett honatyák veréssel fenyegették, mert a háborús felelősségüket firtatta. A parlamenti ülésekről névtelen beszámolót a polgári radikálisok Világ című lapjában Purjesz Lajos főszerkesztő szokott írni. A szabadkőműves publicista vélhető a nagy hírre vergődött szólásmondás szerzőjének.

Amit azonban leírt, azt meghányták-vetették a kávéházi törzsasztaloknál. Elvettek belőle, hozzá is tettek, így alakult ki a végső, fanyarságig kicsontozott változat. A szellemes szállóige értelmezésében az áttörés 1983-ban következett be. A magyar szociáldemokrácia talán legismertebb kutatója, Strassenreiter Erzsébet a Társadalmi Szemle című folyóiratban vázolt portrét Kéthly Annáról. Elmarasztalta ugyan az 1956 utáni emigrációban betöltött szerepéért, de becsületére válik, hogy a két világháború közti tevékenységéért nem fukarkodott az elismeréssel. Akik a hazai sajtóban utána írtak Kéthlyről, többnyire tőle kölcsönözték az értékítéletet. Anélkül azonban, hogy kitették volna az idézőjelet.

A bejegyzésem utáni összeállításban olvasható szegedi idézetek közül az első 1974-ben jelent meg a Csongrád Megyei Hírlapban. Azért nem lett belőle országos botrány, mert a szegedi újságra kevésbé figyeltek a fővárosban. A napilapot megbízható ember szerkesztette, Tamasi Mihály, aki 2009-ben, immár nyugdíjasként és reaktivált helytörténészként tért vissza Kéthly Anna életművére. Abból az alkalomból, hogy a szegedi választókörzetet több ciklusban is képviselő honanyáról bemutatták Mészáros Márta filmjét.

Pilhál György 2018-ban még Schlachta Margitot tüntette ki a szállóigével. A kereszténydemokrata politikus szintén a nőmozgalmakból lépett át a budapesti parlamentbe, amelynek kétségkívül az első női tagja volt 1920-től 1922-ig. Tudtommal azonban csupán Kéthly Annát nevezték az egyetlen férfinak a macsó nemzetgyűlésben. Ezt másfél évvel később a neves glosszátor faramuci módon ismerte el: Kéthly Annát Schlachta Margittal együtt emlegette. Ezzel magyarázható, hogy nála az egyetlen honatya címére két képviselőnő tart igényt.

Tíz mondat az egyetlen honatyáról a nemzetgyűlésben

Odafönt a parlamentben az egyetlen nő a sok államférfi között. (Ács Mihály szociáldemokrata politikus, Csongrád Megyei Hírlap, 1974. május 1.)

Nem véletlenül terjedt el vele kapcsolatban az a mondás, hogy „egyetlen férfi van a parlamentben - az is nő”. (Strassenreiter Erzsébet történész, Társadalmi Szemle, 1983/8-9.)

„Egyetlen férfi van a parlamentben, az is nő” - jegyezte föl a fáma Kéthly Annáról. (Kozma Ferenc újságíró, Új Dunántúli Napló, 1990. november 4.)

A nehéz időkben közmondássá vált, hogy csak egy férfi van a parlamentben, az is nő. (Botyánszki György, a Kéthly Anna Szociáldemokrata Párt alelnöke, Békés Megyei Hírlap, 1995. november 3.)

Őszinte volt, kemény és bátor. Így lett ő az egyetlen férfi a parlamentben. (Mészáros Márta, az Utolsó jelentés Annáról című film rendezője, Magyar Demokrata, 2009. október 4.)

Határozottsága, a Horthy-rendszer bírálatában tanúsított keménysége nyomán az a szólásmondás terjedt el róla, hogy ő az igazi férfi a parlamentben. (Tamasi Mihály újságíró, Délvilág, 2009. november 3.)

1922-től 1931-ig, mintegy tíz esztendőn át az egyetlen nőképviselő az országgyűlésben. (B. Kádár Zsuzsanna történész, Tekintet, 2012/3.)

Schlachta Margitról a korabeli sajtó így írt: „Egyetlen férfi van a parlamentben, az is nő.” Most Morvai Krisztina kapcsán mondhatjuk: egyetlen férfi van a Jobbikban, az is nő. (Pilhál György újságíró, Magyar Idők, 2018. április 13.)

Schlachta Margit mellett róla is azt mondták: „Egyetlen férfi van a parlamentben, az is nő.” (Pilhál Görgy újságíró Kéthly Annáról, Magyar Nemzet, 2019. november 16.)

Kéthly Annáról például, aki 1922 és 1944 között volt országgyűlési képviselő, és több mint ezer alkalommal szólalt fel a parlamentben, annak idején az volt a vélekedés, hogy egyetlen férfi van a parlamentben, az is nő. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2023. augusztus 6.)