A mögöttünk hagyott hét mondataiból kihagytam az egyik legérdekesebbet. A kézilabda NB I-ben a debreceni lányok nem a maguk legjobb színvonalán játszottak, és az edzőjük ezt mondta róluk: „Egy bizonyos szint felett nem megyünk bizonyos szint alá.” (Nemzeti Sport Online, 2023. április 27.)
Tapintatból nem tettem bele a Lefülelt mondatok című összeállításba. Az edző is rokonszenves, és volt debreceni egyetemistaként a lokis lányoknak is szurkolok. Ráadásul nem vagyok biztos benne, vajon Szilágyi Zoltán tudta-e, hogy kitől idéz. Hallott valahol egy szellemes gondolatot, alkalomadtán előhúzta, talán még el is hitte, hogy ő találta ki. De nem ő, hanem Esterházy Péter, és a Termelési kissregényből való. Van, aki a könyv kulcsmondatának is tartja.
Meglepődtem, amikor sikerült kideríteni, hogy az 1979-ben megjelent kötet előtt két évvel látott napvilágot, önálló közleményként az Új Írás című folyóiratban. Akkor még nem volt kultusza a 27 éves szerzőnek, akinek korai mondata azonban karriert csinált a hazai nyilvánosságban. Ma már nyakra-főre idézzük, ám a múlt században csak az irodalmi ínyencek tudtak róla. Például a szegedi Farkas Csaba, aki literátus újságíróként háromszor is szóba hozta. Kétszer interjúalany szájába adta, akik úgy adták elő, mintha ők találták volna ki. Egyszer pedig értelmezte a sokjelentésű mondatot.
Még három mozzanatot figyeltem meg. A második az, hogy a leginkább szellemi körökben idézett szállóige 2010 után azok jelmondata lett, akik nem akartak leszállni a kormánypárti nyilvánosság karaktergyilkos színvonalára. Különösen akkor emlegették, amikor Bayer Zsolt állami kitüntetése idején 71 közéleti személyiség visszaadta a saját kitüntetését. A harmadik mozzanat az, hogy a mondás igazi karrierjét a szerző már nem érhette meg. A szállóige ugyanis a kiteljesedett NER-t övező polgári ellenállás kifejeződése lett. Hatására jellemző, hogy még politikusok is a szájukra vették, köztük ellenkező előjellel egy kormánypárti is.
A negyedik mozzanat pedig, hogy amennyire emlegették a vajdasági nyilvánosságban, annyira nem honosodott meg az erdélyiben. Talán azért nem, mert a volt jugoszláviai magyar szellemi élet közelebb van a posztmodernhez, és így Esterházy Péterhez is, mint az erdélyi. Egyébként az eredeti mondás nemcsak a keletkezése miatt gyökerezik a Kádár-korszakban. Azért is, mert azt a mentalitást fejezi ki, hogy egy minisztériumi főosztályvezető szolgálati gépkocsival jár-kel. Hivatalos útjain nem ajánlatos berúgni, mert ha fölöttesei a diktatúra jellegéből adódó tisztogatás során ki akarják majd közösíteni, akkor a sofőrje tanúskodhatna ellene.
Az a benyomásom, hogy 1977-ben Esterházy Péter a képmutatást, az álszentséget akarta jellemezni. E kritikai felfogás napjainkban lett ismét érvényes. Friss fejlemény, hogy háromnapos magyarországi látogatásáról hazautazott Ferenc pápa. A Karmelita-kolostorban Őszentségét fogadta Álszentsége is.
Tíz mondat egy Esterházy-szállóigéről
Ha én főnök lennék, bizonyos szint fölött nem süllyednék bizonyos szint alá. (Esterházy Péter: Ha én főnök lennék, Új Írás, 1977/5.)
Némely szavak, fordulatok használata vagy kerülése éppily pontossággal jelzi a beszélő műveltségi fokát, tekintve, hogy az ember bizonyos szint fölött nem süllyedhet bizonyos szint alá. (Farkas Csaba szegedi közíró, Délmagyarország, 1988. november 14.)
Az ember bizonyos szint fölött nem süllyedhet bizonyos szint alá, mert akkor már nem művész, hanem iparos. (Csiky László szentesi karikatúraszobrász, Reggeli Délvilág, 1993. augusztus 7.)
Ők azok, akik - Eserházyval szólva - bizonyos szint fölött nem mennek bizonyos szint alá. (Gál J. Zoltán újságíró a Bayer Zsolt kitüntetése ellen tiltakozókról, Vasárnapi Hírek, 2016. augusztus 27.)
/”A kistelepüléseken élőket lenézik, semmibe veszik sokan, hogy ők ’agymosáson’ esnek át. Vajon miért nem tiltakoznak a kisvárosok vezetői?”/ Feltételezem, hogy amiatt, amit Esterházy Péter szállóigévé vált mondata fogalmaz meg: „Bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.” (Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Magyar Fórum, 2018. május 3.)
Ahogy Esterházy Péter mondta: egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá. Szóval a Magyar Időket ne tekintsük hiteles forrásnak! (Tóth Bertalan szocialista politikus a félhivatalos kormánylapról, Népszava, 2018. szeptember 15.)
Egy bizonyos szint fölött nem migráncsozunk. (Pressburger Csaba vajdasági újságíró, Családi Kör, 2018. november 15.)
A műsor gazdája egy parázs vita során elejtette azt a mondatot, hogy „Bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.” Magával a kijelentéssel semmi gond. A bemondó azonban szólásmondásként hivatkozott rá. Márpedig ez akkor is Esterházy-idézet, ha a fene fenét eszik. Lehet, hogy a tudtom nélkül szólássá vált egy irodalmi alkotás kulcsmondata? (Fehér Miklós vajdasági író, Magyar Szó, 2019. április 11.)
Hol vannak már a mai politikából a rendszerváltás utáni évek olyan csillogó intellektusú, talpig úriember véleményformálói, politikusai, mint Kis János, Tamás Gáspár Miklós vagy Tölgyessy Péter? … Rájuk igaz volt a gyakran idézett író, Esterházy Péter mondása, amely szerint „van az a szint, ami fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá”. (Kárpáti András újságíró, Magyar Nemzet, 2020. november 16.)
Esterházy mondata a magyar értelmiségi elit legfontosabb hivatkozási alapjává vált. Folytonosan idézik, miközben megfosztották eredeti kontextusától és - azt hiszem - valódi jelentésétől is. (Bence Erika vajdasági irodalomtörténész, Családi Kör, 2021. október 7.)
