Ma reggel a Népszava hitelesített egy hírt. Bejelentette, hogy elhunyt Cs. Németh Lajos. A 83 éves színész „Több filmben is feltűnt, köztük Keleti Márton A tizedes meg a többiek-jében, melyben Grisát, a sebesült orosz katonát játszotta.” Több digitális buborékban, például az enyémben is vita alakult ki, vajon nem egy névtársa halálozott-é el. Nem. Cs. Németh Lajos legismertebb szerepe pedig kétségkívül az a bizonyos Grisa volt. Még szállóige is kerekedett belőle.
Vannak, akik Major Tamásnak tulajdonítják, és vannak, akik Sinkovits Imrének. Mindkét színész jelentős szerepet játszott az 1965-ben bemutatott filmben, a kastélyban felejtett komornyikot megjelenítő Major azonban nem mondhatta. Ama spájzot ugyanis másik helyszínen rendezték be a dramaturgiailag fontos befőttes üvegekkel. Egy erdészlakban, ahol a visszavonuló SS-egység parancsnoka (Márkus László) elvárta, hogy a kiadós zabálás után a beosztottja kompótot is szerezzen neki. Ám Gutnacht (Jóéjszakát) hadnagy útját elállta az erdész felesége, hisz’ a spájzban sebesült szovjet katonát rejtegetett.
A szolgálatkész tisztet játszó Horváth Tivadar félretolta az asszonyt, és a befőttek közül a körtés üveget választotta. Ekkor nézett szembe egy dobtáras géppisztoly csövével. Kiszédelgett az éléskamrából, és az Obersturmführer (alezredes) fülébe súgta: „Die Russen sind schon in der Speise.” Itt érdekes dolog történt: a rendező a magyar nézők kedvéért felirattal látta el a német szöveget. Csakhogy nem bízott a hatásában, ezért túlbiztosította magát. Az SS-ek elkotródása után beküldte a spájzba a dezertált magyar katonák és az elszökött munkaszolgálatosok alkalmi vezérét. Molnár tizedessel (Sinkovits Imrével) élő szóban is megismételtette a feliratot: „Az oroszok már a spájzban vannak.”
A bejegyzésem utáni idézetek magukért beszélnek. Azt viszont érdemes tisztázni, vajon szállóigének tekinthető-e a gyakran használt mondás. Abban az értelemben feltétlenül, hogy csaknem hat évtized óta szájról szájra terjed. Ahhoz azonban, hogy ne szerző nélküli szólás legyen, valakinek a nevéhez kéne kötni. Ez akár Sinkovits Imre is lehetne, esetleg Horváth Tivadar. De azon se lepődnék meg, ha a még élő stábtagok közül valaki kibökné, hogy a magyar film egyik legszellemesebb alkotója, a forgatókönyvet jegyző Szász Péter találta ki.
Tíz mondat „az oroszok a spájzban vannak”-ról
A film azt az utat vázolja, melyet azóta is járunk, kicsit hősiesen, kicsit komikusan, miközben a németek az előszobában, az oroszok a spájzban vannak. (Szentmihályi Szabó Péter publicista, Új Magyarország, 1993. február 3.)
Az unió spájzában vagyunk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december 17.)
Tizenegy évvel azután, hogy a szovjet csapatok elhagyták az országot,, most nem fegyverrel, hanem pénzzel az oroszok ismét a spájzban vannak. (Rogán Antal Fidesz-politikus, Index.hu, 2002. november 22.)
Az a manipuláció teteje, hogy amikor az oroszok a spájzban vannak, az azt jelenti, hogy ez jó. (Fábry Sándor humorista, Magyar Múzeumok, 2003/2.)
Ne itt lógassátok az orrotokat a Rózsák terei templom sekrestyéjének lépcsőjén, mert mindjárt itt vannak az oroszok. A spájzban, ahogy azt Sinkovits Imre is megmondta. (Demeter Mihály újságíró, Taxisok világa, 2003. december 1.)
Az ausztrálok pedig lassan kezdhetik átérezni a szállóigévé lett Major Tamás-idézet lényegét: „Az oroszok a spájzban vannak.” (Csurka Gergely újságíró az orosz teníszezők térhódításáról, Képes Sport, 2005. január 25.)
Az „oroszok a spájzban vannak” mondás nyelvi lelemény volt, a megbocsátható gyávaság, a kényszerű belenyugvás megjelenítője. (Csillag István volt SZDSZ-politikus, volt gazdasági miniszter, Élet és Irodalom, 2010. október 29.)
Putyin elvtárs megérkezett a spájzba. (Horváth Zoltán újságíró, ATV, 2014. január 18.)
Se benzin, se kompót, csak oroszok a spájzban. (Pór Vilmos újságíró, Facebook.com, 2022. december 7.)
Az oroszok már nem a spájzban, hanem a Karmelitában vannak. (Mándy Gábor blogger, Népszava, 2023. április 20.)
