Manapság ritkán fordul elő a nyilvánosság fórumain. Volt idő, például 2018-ban, a fölfedezés évében, amikor 56 figyelemre méltó mondatát jegyeztem föl. Vagy 2021 végén és ’22 elején, amidőn megválasztották az ellenzék miniszterelnök-jelöltjévé, és vele volt tele a sajtó. Még a kormánypárti is, amely értelmezte a pontatlanul megfogalmazott mondatait, vagy pontos, de gondosan félreértett megnyilvánulásait. Aztán a választás utolsó napján magára maradt, az ellenzéki politikusok helyett is ő vitte el a balhét.

Azóta hébe-hóba szólaltatják meg - mint a politikai élet egyik lefokozott szereplőjét. Kivétel az Index, amely tegnap terjedelmes interjút szentelt neki. Találtam benne tíz följegyzésre érdemes mondatot, ami nálam annak jele, hogy változatlanul a közéleti szereplők első vonalába tartozik, mert van mondandója az ország gondjairól. Megint akadt azonban egy mondat, amely azt sejteti, hogy a helyzetétől függetlenül képes félreértetni magát. Így jellemezte a miniszterelnök egyszemélyes uralmát, ahogy ő fogalmazott, a diktatúráját: „Orbán Viktor ellenzéki pártok nélkül is tökéletesen tud kormányozni.”

Azt akarta mondani, hogy ebben a hatalmi rendszerben a kormányzó erők elsorvasztják az ellenzéki pártokat. Vagy ha átmenetileg megtűrik is, inkább csak fügefalevélként használják őket az illiberális demokrácia pőre testén. MZP olyannyira ezt akarta mondani, hogy az interjút készítő újságíró, Nótin Tamás eme gondolatot emelte ki a címbe. De a tökéletesen szót kihagyta belőle. Ez ugyanis értékítéletet jelez, a hatalomgyakorlás minőségét.

Mintha a hódmezővásárhelyi polgármester azt állítaná, hogy Orbán tökéletesen (felülmúlhatatlanul, hibátlanul, kifogástalanul, mesterien, mintaszerűen, példásan, remekül) vezetné az országot. Az a benyomásom, hogy ezt még a miniszterelnök munkatársai se gondolják. Talán a vele dolgozók gondolják a legkevésbé, ezt azonban nem verik nagydobra. Márki-Zay Péter a miniszterelnök egyik politikai ellenfele, mégis sikerült úgy megfogalmazni a mondandóját, hogy a tökéletesen szóval annak az ellenkezőjét sugallta, amit szeretett volna mondani.

Nem lepődnék meg, ha a kormánypárti sajtó legkajánabb glosszistája, Pilhál György lecsapna rá, hogy érdes szellemességgel figurázza ki. Köztünk szólva MZP meg is érdemelné. Aki ennyire nem ura a szavainak, az megkérdezhetné magától, érdemes-e próbálkozni a politikai pályával. Hisz’ nemcsak magát teszi ki a félreértésnek vagy a félreértelmezésnek, hanem azokat is, akik vele együtt, az épp szervezendő pártjában politizálnak.

De ha az interjút készítő újságíró a hiteles lényeget emeli ki a cikk címébe, vajon miért nem figyelmeztette a beszélgetőpartnerét arra, hogy félreérthetően (vagy félreértendően) fogalmazott? Van egy felfogás, különösen a kormánypártok soraiban, miszerint az újságíró arra való, hogy segítse a politikusok munkáját. Nos, kétségtelen, hogy a képviseleti demokráciában a politikusok dönthetnek rólunk, választópolgárokról, az újságíróknak viszont az a dolguk, hogy indoklásra késztessék a döntéshozókat.

Márki-Zay Péter a politizálása hatodik évében is ama közéleti személyiségek közé tartozik, akik utólag magyarázzák el, hogy eredetileg mit akartak mondani. Nem jó ajánlólevél a folytatáshoz.

Médianapló - Tíz mondat Márki-Zay Pétertől (Index.hu, 23.03.27.)

Egy picivel nehezebb volt lejáratni, mint a többi jelöltet.

Hiába volt kevés pénzünk, még azt sem tudtuk elkölteni.

Azt láttam, hogy az emberek félnek.

Orbán Viktor ellenzéki pártok nélkül is tökéletesen tud kormányozni.

Ha Lázár János tehetné, már rég leváltotta volna Orbán Viktort.

Ha Lázár valóban meg akarná nyerni a vásárhelyiek szívét, akkor a város megsegítésén és nem az ellehetetlenítésén dolgozna.

/A Mindenki Magyarországa Mozgalomról/ A mozgalomnak ezer tagja van.

A Mindenki Magyarországa Néppártot a civilek pártjaként hozzuk létre.

A párt alapító ülésén két-háromszázan lehetünk.

Mi nem a Fidesz pénzén élünk.