Pulai András szociológus, aki közvélemény-kutatásra adta a fejét. Azzal lábjegyzet az idei választás értelmezéseiben, hogy az általa vezetett Publicus Intézet közvetlenül április 3-a előtt 47-47 százalékra mérte a kormányon lévő Fidesz-KDNP és az ellenzéki Egységben Magyarország esélyeit. Tegnap, egy tévés vitaműsorban megint baja lett azokkal a fránya százalékokkal. Azt találta mondani, hogy „A nyilvánosság nyolcvan százalékát uralja a Fidesz.”
Sokan magyarázzák az ellenzék kétharmados választási vereségét a kormánypártok kommunikációs térben élvezett túlsúlyával. Ebben igazuk is van, és bármilyen jelzővel jellemezhetik a helyzetet. Akadnak azonban olyanok, akik nem elégednek meg a jelzővel, és két számmal próbálják megokolni a kudarcot. Az egyik a nyolcvan, a másik a kilencven. Mindkettő a Mérték Médiaelemző Műhelyből ered.
Egyik munkatársa, Urbán Ágnes közgazdász 2020. június 25-én fejtegette a Klubrádióban, hogy „Nagyon nehéz pontos számot mondani. Nehéz összeadni tévés nézettséget, online látogatottságot és a nyomtatott lapok olvasottságát.” Idézte a 2019 őszi felmérést, miszerint az árbevételek alapján „a kormánypárti média 80 százalékkal rendelkezik a médiapiacon”. Pontosabban 78-cal, a kutatási eredmény azonban kerekítve jelenik meg a nyolcvanas értelmezőknél. A Mérték másik munkatársa, Polyák Gábor jogász a Népszava 2022. március 21-i számában pedig azt állította, hogy 2021-ben „a 75 milliárd forintnyi állami hirdetés 90 százaléka náluk landolt”. Mármint a kormánypárti médiában.
A média ugyebár a nyilvánosság eszközrendszere, és a keletkezés sorrendjében tartalmazza a sajtót, a rádiót, a televíziót meg az internetet. Azért nem érdemes a két felmérés eredményével jellemezni a kormánypártok túlsúlyát, mert figyelembe kéne venni a médiumok közéleti tartalmát, a hírek és a vélemények arányát, tendenciáját, az ellenzékinek nevezett szerkesztőségek közvetlen vagy közvetett kapcsolatát a Rogán-féle propaganda-minisztériummal. Ez utóbbit Bódis András, a Válaszonline.hu lapigazgatója 2021. november 10-én, a MÚOSZ újságíró szervezet tanácskozásán így jellemezte: „Rogán Antal nemcsak a kormánypárti nyilvánosságot teremti meg, hanem az ellenzékit is.”
Bocsánatos vétek, ha a politikusok vagy az újságírók olyan számokkal nyomatékosítják az álláspontjukat, amelyek a nyilvánosságon belüli arányt nem hitelesítik. Az viszont szakmai hiba, ha a nyilvános méricskélésre olyan szociológus vállalkozik, aki a százalékokkal közvélemény-kutatóként már megégette magát.
Tíz mondat a nyilvánosságról
Lehetőséget kell teremteni, hogy mindkét gondolatvilág egyenlő mértékben meg tudja mutatni magát a sajtó nyilvánossága előtt. (Orbán Viktor miniszterelnök, Napi Magyarország, 1998. szeptember 28.)
A 2002-es választások után felvetettük, hogy alakítsunk ki egy olyan médiaszerkezetet, amelyikben nem pártok, hanem értékrendek, társadalmi csoportok, szubkultúrák megtalálják a maguk csatornáit, és egyenlő eséllyel férnek hozzá a nyilvánossághoz. (Kövér László Fidesz-politikus, Index.hu, 2005. december 5.)
Nem volt Magyarországon Kádár óta olyan kormány, amely ennyire idegesen fogadta volna, hogy nem uralja a teljes nyilvánosságot. (Tóta W. Árpád publicista, Index.hu, 2010. december 28.)
Hiába van sajtószabadság, a sajtó nem szabad. A lopott állami milliárdokból építkező kormánypárti médiabirodalom lassan, de biztosan felfalja a teljes hazai nyilvánosságot. (Balogh Gábor publicista, Jobbegyenes.hu, 2016. október 9.)
A kormánysajtó, vagyis a nyilvánosság 90 százaléka az erőszakba torkolló demonstrációkról számol be. (Németh Péter újságíró, Népszava, 2017. április 12.)
Amilyen, olyan, de van még markáns nyilvánosság. (Nagy N. Péter újságíró, Népszava, 2018. június 2.)
A kormány uralja a nyilvánosság túlnyomó részét. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, 2018. november 23.)
A fejlemények világosan mutatják, hogy a nyilvánosság fölött átveszi a teljhatalmat Orbán Viktor és csapata. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, HírKlikk.hu, 2020. július 22.)
Az ellen-pártsajtó nem tartozik az alternatív nyilvánossághoz. (Pikó András józsefvárosi polgármester, Facebook.com, 2022. június 2.)
A nyilvánosság nyolcvan százalékát uralja a Fidesz. (Pulai András szociológus, ATV, 2022. december 27.)
