Lajos Tamás akkor született, amikor érettségiztem. Most a hatvanhoz közeledik, és a képernyő tanúsága szerint tokát eresztett. Máskülönben pécsi és Pankotai Lili gimnáziumában érettségizett. A rendszerváltáskor operatőrként indult, produceri tevékenysége 2010 után bontakozott ki. Azóta a rendszernek tetsző filmeket készít. Milliárdokkal gazdálkodik, de jó néven veszem, hogy halkabb, mint a kurzus másik mértékadó filmcsinálója, Kálomista Gábor, és talán a filmekhez is jobban ért.

Az Origo munkatársának legújabb vállalkozása, a nemrégiben bemutatott Blokád ürügyén adott interjút. A bejegyzésem utáni összeállításból kirajzolódik a mondandója. Lazán, töltelékszavakat is használva fogalmazott, de nem volna elegáns, ha arra ösztönözném, hogy összefogottabban, stilisztikailag pontosabban fejtse ki az álláspontját. Az élő beszéd már csak ilyen, bármelyikünkkel előfordulhat, hogy nem nyomdakészen beszélünk bele a kamerába. Van viszont egyetlen mondata, mely tűnődésre késztet.

Miközben elismerte, hogy a taxisblokádról készített filmjének hőse, Antall József miniszterelnök nem tartozott az „ügyes és jó” politikai kommunikátorok közé, eme fogyatékosságot azzal próbálta jellemezni, hogy „A habitusa sem volt a televízión és a különböző médiákon keresztül túlzottan megnyerő.” A Médianapló olvasója tudja, hogy a média szó használatáról mi a véleményem. Sok médiatudóssal ellentétben azért vagyok hajlamos mégis kettős mércét alkalmazni, mert aki nem a médiában dolgozik, és nem járt utána szakmánk egyik alapfogalmának, az nyugodtan használhatja a médiákat. 

Igaz ugyan, hogy a latin media eleve többes szám, és ezt fölösleges magyar többes számmal bonyolítani, de nem hoz ki a sodromból, ha egy jogász, műfordító vagy filozófus médiákozik. Azzal sincs különösebb bajom, ha egy volt tévés, ráadásul operatőr-producer úgy ejti ki száján, ahogy Lajos Tamás tette. Becsületére válik, hogy a következő mondatában ösztönösen pontosította önmagát, és a médiákat lefokozta médiává. Elvégre felsorolásba kezdett, és éppen azt akarta mondani, hogy az a fránya média összefoglaló fogalom.

Inkább a médiához ezer szállal kötődő szakember bizonytalansága zavar. Három évtizednyi gyakorlat után is csak kapiskálja, hogy a média a nyilvánosság eszközrendszere, és a keletkezés-fejlődés sorrendjében tartalmazza a papír alapú sajtót, a rádiót, a televíziót és a világhálót. Ezzel magyarázható, hogy szakmai megállapításait is óhatatlanul fenntartással fogadom.     

Tíz mondat Lajos Tamástól (Origo.hu, 2022. november 20.)

Engem egy érdekel, hogy jó filmet készítsünk.

Szükség lenne minél több filmre a rendszerváltoztatásról.

Egymás után kapnak fontos témák méltó finanszírozást.

Nincs nyomasztó érdeklődés a közelmúlt történései iránt.

Szenzációnak tartom a negyedik hét végi ötvenezres nézőszámot.

Az első nagy pofon az első demokratikusan választott Antall-kormánynak a taxisblokád.

Antall nem igazán volt egy ügyes és jó politikai kommunikátor.

/A köztársasági elnök filmbéli ábrázolásáról/ Göncz ilyen volt.

Koltai Lajos nemcsak a nyolcadik kerületben világhírű.

Egyedülálló, amit a Színház- és Filmművészeti Egyetem az oktatás megújítása terén létrehozott.