A sajtótörténet fintora, hogy A Hét című hetilap 1970. október 23-án jelent meg először. Alapítója, Huszár Sándor utólag megírta: a romániai döntéshozók gyanútlanul adták áldásukat a magyar ’56 napjára.

Azonnal a bukaresti újság olvasójául szegődtem. Voltak ugyan benne olyan benyalások Ceausescunak, amelyek az itteni diktátor kívánságlistájából kivesztek. Akadt viszont néhány szerzője, akik naprakészebbnek és nagyvilágibbnak hatottak, mint a mi akkori publicistáink. Arról nem is szólva, hogy a főszerkesztő szerződtetett egy vidéki fizikatanárt a természettudományos rovatba, aki a mi bölcsész gyakorlatunkhoz képest új színt vitt a magyar nyelvű hetilapok életébe. A Hét három és fél évtizedig működött, az utolsó esztendőkben már inkább csak tengődött.

Tudományos szerkesztője napra pontosan két évvel ezelőtt támasztotta fel. Ágoston Hugó azt írja, hogy az ÚjHét.com csaknem kilencezer cikket közölt, ebből 3265 jegyzetet. Minden harmadik tehát a publicisztika műfajába sorolható. Azt már én fűzöm hozzá, hogy körülbelül minden tizedik médianaplós bejegyzés volt. Ez alighanem azzal magyarázható, hogy az „online haver” - Hugó így jellemezte kapcsolatunkat - fontosnak tartott egy sajtórovatot. Márpedig a szinte kizárólag nyilvánossággal foglalkozó Médianapló bejegyzései alkalmasak a hely kitöltésére.

A szerkesztő kollégának van egy szokása, kövéríti a neki tetsző mondatokat. Éjjel fél három körül pityegésre ébredek. Jelzi a telefon, hogy Marosvásárhelyről átlőtte az UHC mai számát. A mobil parányi képernyőjén megnézem, vajon mit emelt ki a szövegemből. Érdekel az ízlése, s ami ezzel egyet jelent: az értékrendje. Mellesleg az erdélyi portál jelentősége egyik napról a másikra fel is értékelődött. Az Orbán-kormány egy tollvonással megszüntette a magyar nyelvű újságok támogatását. (A legutóbbi fél évtizedben hét és félmilliárd forintot költött rájuk.)

Az ÚHC épp úgy tájékozódási pont lett, ahogy annak idején a papírra nyomtatott elődje volt - legalábbis az értelmiségi olvasók számára. S bár online haverom azt írja, hogy soha nem kért anyagi támogatást, jó volna, ha immár hézagpótló tevékenységére az itteni (ellenzéki) döntéshozók is felfigyelnének. Már ha csakugyan komolyan gondolják, hogy érdekli őket a határon túli magyarok sorsa és véleménye.

Mondatok Ágoston Hugó születésnapi cikkéből (ÚjHét.com, 2022. október 23.)

Minden seggberúgás egy lépés előre.

Az Új Hét számomra életformává vált.

A szerkesztői munka legfontosabb hozadéka, hogy az ember barátokat szerez.

Nem rossz egyszemélyes szerkesztőségnek lenni.

Kezdettől fogva leszögeztem: támogatást nem fogok kérni. De magamban néha arra gondolok: ha adódna, aligha utasítanám vissza.