Ha átgondolt elképzelést tulajdonítunk a hatalmon lévőknek, akkor a kata módosítását egy sarcolási folyamatba illeszthetjük. A kormányzat közteherviselésbe édesgette a (kényszer)vállalkozókat, akik ügyesen cselezték ki az adózást. Majd a 2022-es választás után elérkezettnek látta az időt, hogy több pénzt sajtoljon ki belőlük. De ha nem feltételezünk távlatos gondolkodást a kormányzókról, az országgyűlési választás eredményéből indulhatunk ki. Miután a (f)osztogató állam kiköltekezett, a győzelem után körülnézett, vajon miként lehetne betömködni a költségvetésben tátongó lyukakat.
Mindkét változat alapja a kérdés, hogy a katások, akiket „régen maszeknek hívtak” (Orbán Viktor, Magyar Rádió, 2022.07.15.) valójában hányan is vannak. E bejegyzés utáni összeállításból négy magatartásforma rajzolódik ki. Az a benyomásom, hogy a politikusok inkább saccolnak, mint pontosan fogalmaznak. Holott a kormánypárti döntéshozók súlyos milliárdokért közvélemény-kutató intézeteket működtetnek, és majd’ mindent mérnek. Az ellenzéki politikusoknak kevesebb esélyük van ugyan a tisztánlátásra, de azért az ő pártjaikhoz is kapcsolódnak közvélemény-kutató cégek.
A közgazdászok álláspontját egy volt politikus, Bokros Lajos hajdani pénzügyminiszter fogalmazta meg a legőszintébben. Szerinte „A kata úgy rossz, ahogy van.” (ATV, 2022.08.10.) Ő kimondhatja ezt, ellentétben azokkal, akiknek még van politikai ambíciójuk. Márpedig ha van, akkor hajlamosak kihasználni a katások elégedetlenségben rejlő politikai lehetőséget, noha majdani hatalomgyakorlóként a kiegyenlítettebb közterherviselésben volnának érdekeltek.
A harmadik magatartásformát az érdekvédelmi szervezetek képviselik, például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egymással is vetélkedő vezetői. Az ötezer forintos kényszer-tagdíjjal sorozták be a legtöbb katás vállalkozót, és ahelyett, hogy a saját adataikat használnák, képmutató módon a módszerei miatt nem túl hiteles Központi Statisztikai Hivatal „adataira” hivatkoznak.
Mi, újságírók testesítjük meg a negyedik magatartásformát. Nem könnyű persze a döntéshozókat szóra bírni, mégis attól tartok, nem követtünk el mindent, hogy a nagy hírre vergődött katamódosítás ügyében indoklásra kényszerítsük azokat a fránya politikusokat. Ennek következtében káosz alakult ki a nyilvánosság fórumain, ezt tükrözi az alább olvasható idézetcsokor.
Tíz mondat a katásokról
A kata olyanokat is bevont a közteherviselésbe, akik korábban nem voltak részesei annak. Nagyon sikeres lett, talán túlzóan is, ma már csaknem 430 ezren adóznak ilyen kedvezményes formában. (Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Népszava, 2022. május 6.)
Orbán kényszerít több százezer magyart több adó fizetésére és bonyolult könyvelési adminisztrációra a kata megszüntetésével. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Facebook.com, 2022. július 12.)
460 ezer ember érintett a katában. (Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Klubrádió, 2022. július 13.)
50-150 ezer kisvállalkozónak találtuk ki a katát. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2022. július 15.)
Háborús körülmények között elbír az ország 100-150 ezer katást, de nem bír el 450 ezret. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2022. július 15.)
A kataszabályozás átalakítása 4,5 millió főt előnyösen érint, hátrányosan 300 ezret. (György László államtitkár, Magyar Nemzet Online, 2022. július 17.)
Több mint 400 ezer vállalkozóra kimondják, hogy csalók. (Donáth Anna Momentum-politikus, ATV, 2022. július 19.)
Jelenleg 430 ezren katáznak. (F. Szabó Emese újságíró, Magyar Narancs, 2022. július 28.)
A 800 ezer egyéni vállalkozó közül 450 ezer katás. (Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Klubrádió, 2022. augusztus 2.)
A KSH adatai szerint mintegy 800 ezer vállalkozás van, ebből 450 ezer katás. (Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Magyar Narancs, 2022. augusztus 11.)
