Van egy rovatom, a Lefülelt mondatok, idestova három évtizede veszik át az újságok. Összegyűjtöm benne a mögöttünk hagyott hét legjellemzőbb mondatait. Sokáig voltam filmkritikus, és a rendezőktől eltanultam a  montázstechnikát. Azt, hogy két látszólag különböző mozzanat egymás mellé helyezésével új tudattartalmat hozhatunk létre a néző (az olvasó) tudatában. Példa a legutóbbi összeállításból.

Tamás Ervin figyelemre méltó mondata a Jelen című hetilapból: „A kiáltó ellentmondásokat zömmel a független portálok újságírói veszik észre.” Másnap a fészbukon egy másik újságíró, a szegedi Hollósi Zsolt ezt pedzegette: „Az adófizetők pénzéből fenntartott honvédségi repülőgép igazából egy kormányzati mediterrán nyaralójárat.” Akaratlanul is az egyik frissiben feltárt ellentmondásra utalt. Miniszterelnökünk a szomszédban zajló háború nyomán szükségállapotot szavaztatott meg a parlamenti többségével, majd a háborús készültséghez létfontosságú honvédségi repülőgéppel elment nyaralni egy dalmáciai szigetre.

Nem vagyok híve a szájbarágásnak, és abban reménykedtem, hogy az egymás után idézett mondatokból mások is ugyanerre a következtetésre jutnak. Már nem vagyok biztos ebben, mert a portál, amely átvette a Lefülelt mondatokat, azzal tisztelt meg, hogy hirdetést is helyezett mellé. Ezzel nincs baj, elvégre egy budai magánkórház radiológust keresett. Csakhogy az idézett első és második mondat közé tördelve ez a szöveg vonta magára a figyelmet: „Indukciós Főzőlap 4 automata funkcióval.” Vajon a főzőlapot miért írták nagy kezdőbetűvel? Ráadásul a rövid mondatban két idegen szó is található.

Eme összefüggésben az indukciós jelzővel magam se vagyok tisztában, márpedig ha első olvasásra nem értem meg az üzenetet, akkor a hirdetés kidobott pénz. Ennél is fontosabb tanulság azonban, hogy az idézett két mondat közt a montázs révén teremtett összefüggés aligha rajzolódik ki az olvasó tudatában. Az egészből nem azt szeretném kihozni, hogy a szerkesztők azért közölnek cikkeket, mert a sorok közé tördelt reklámokkal  akarják szétrombolni a bennük rejlő gondolatokat. Inkább az a benyomásom, hogy nem figyelnek oda a cikkek tartalmára. Például olyan reklámokat is közölnek, amelyek nem felelnek meg a hirdetők abbéli szándékának, hogy el akarják adni a portékájukat.

Eljutottunk odáig, hogy az a fránya cikk helykitöltő elem lett két hirdetés között.

Tíz mondat a reklámról

A reklámok a kor útonállói. (Panek Zoltán író, Új Magyarország, 1994. június 30.)

A reklám könnyű gyógyszer. Nem oldja meg a bajokat, csak enyhíti a fájdalmat. (Hankiss Elemér szociológus, Magyar Nemzet, 1997. július 14.)

Bosszant, hogy a nagyszerű reklámszövegeket rendszeresen filmrészletekkel zavarják. (Donát Róbert veszprémi tanár, Napló, 1997. augusztus 18.)

Vicces lenne, ha a reklámot megszakítanák, mondjuk, egy vers beolvasásával. (Lányi András író-filmrendező, Fejér Megyei Hírlap, 1998. szeptember 12.)

A kereskedelmi csatorna voltaképpen egy 24 órás reklámfolyam, amit néha megszakít egy-egy műsorelem. (Stahl Judit műsorvezető, Magyar Narancs, 2003. január 9.)

Az a jó reklám, amit nem felejtünk el. (Réz Pál műfordító, Duna TV, 2012. augusztus 8.)

A reklám ne művészi legyen, hanem eredményes. (Klapka György üzletember, ATV, 2014. január 30.)

A sajtó egyik része a kormány és a Fidesz-közeli cégek apanázsából él. A másik része láb- és körömgombából és a hüvelyszárazságból. (Hell István közíró, Facebook.com, 2017. október 24.)

Van a telefonomon egy vírus, amely reklámokat jelenít meg. Telepítettem egy vírusirtót, amely ingyenes, ha beleegyezek, hogy reklámokat jelenítsen meg. (Szele Tamás újságíró, Facebook.com, 2018. december 11.)

Nem akartam két Stop Soros!-reklám között szerepelni. (Istenes Bence műsorvezető egy ajánlat visszautasításáról, hvg.hu, 2021. szeptember 19.)