Médianapló

Médiaapló - Orbánék miért emelték meg a fizetésüket?

2022. augusztus 15. 10:01 - Zöldi László

Két napja jelent meg Az ellenzéki képviselőket megrontja-e a magas fizetés? című bejegyzésem. Azóta firtatják a digitális ismerősök, vajon miért bántom az ellenzéki politikusokat, holott azt a fránya fizetésemelést a kormánypárti többség erőltette rájuk. Ez igaz, kár azonban, hogy az ellenzéki képviselők nem is nagyon tiltakoztak. Jó pénzért érzik rosszul magukat. Azt persze elfogadom az olvasói kritikából, hogy érdemes megvizsgálni a kormánypárti politikusok kereseti viszonyait is. 

A jelek arra utalnak, hogy aránytalanság alakult ki a közjogi méltóságok jövedelme között. Áder János köztársasági elnök fizetését a távozása előtti hónapokban növelték 5 millió forintra. Ehhez igazították a miniszterelnökét és az országgyűlési elnökét is. Kétszeresére Orbán Viktorét és Kövér Lászlóét, akik a képviselői alapdíjukkal, az 1.316 millió forinttal együtt megközelítették a köztársasági elnök fizetését. A kormányfő pedig saját hatáskörében 1,979-ről 2,632 millióra növelte a miniszterekét, 1.296-ról 1,974 millióra az államtitkárokét. Ehhez jön még az 1,316 millió forintnyi képviselői alapdíj, ha bármelyikük tagja a parlamentnek.

A képviselői alapdíj azzal magyarázható, hogy választott politikusaink éltek a Központi Statisztika Hivatal által megállapított 438 ezres átlagjövedelem törvényben rögzített háromszoros szorzójával. De van egy másik okuk is a politikai fizetésemelésre, a versenyszférában uralkodó állapotok. Például a magyar sportújságírók szerint a Fradi túlnyomórészt külföldi focistái 30-35 ezer eurót keresnek. Ez a sajnálatosan 400-as szorzóval 12-14 millió forintnak felel meg. Havonta.

A miénknél nyíltabb román sportsajtóból pedig tudható, hogy a világ legjobb női kézilabdázójának elkönyvelt Neagu harcolt a bukaresti klubjával, hogy 17500 eurós fizetését 20 ezerre emeljék, forintra átszámítva havi 8 millióra. S mert maradt, alighanem meg is kapta. Ugyanez a klub szerződtette a francia válogatott irányítóját, Zaadit 15 ezer euróért (6 millió forintért), és a francia válogatott kapusát, Glausert a győri csapatból 12500 euróért (a magyar közjogi méltóságok havi fizetéséért). A holland beállós, Broch Bukarestből került vissza régi győri klubjába, gondolom, hasonló összegért.

A magyar politikai elit tagjai, beleértve az ellenzéki politikusokat is, ugyanabba a felső tízezerbe tartoznak. Tisztában vannak a kereseti viszonyokkal, és ehhez próbálják közelíteni a jövedelmüket. Ahogy elnézem, van még hová fejlődniük.              

 

Tíz mondat az euróról

 

Az euróba vetett hit Európa legerősebb gazdasági fegyvere. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Népszabadság, 2005. január 24.)

Az eurót mindig öt év múlva vezetjük be. (Horváth Zoltán újságíró, ATV, 2012. október 16.)

Magyarok! Lesz eurótok, az lesz ráírva, hogy Rubel. (Bödőcs Tibor humorista, Comedy Central TV, 2016. december 30.)

Jobban hiszek az euróban, mint a forintban. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, ATV, 2017. március 4.)

Az Európai Unió eurózónához tartozó része cudar állapotban van. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2019. november 22.)

Mindenki rosszul járt, aki átvette az eurót. (Matolcsy György, a Magyar Nemzet Bank elnöke, Index.hu, 2021. június 28.)

Minek nekünk euró? Van már valutánk, a krumpli. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2021. október 13.)

Bűn, hogy nincs még eurónk. (Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, 24.hu, 2022. március 28.)

Nem az euró teremti meg a fejlettséget. (Varga Mihály pénzügyminiszter, Index.hu, 2022. március 29.)

A rokontudat olyan valuta, ami jóval többet ér, mint a dollár vagy az euró. (Lezsák Sándor kormánypárti politikus, a bugaci Kurultáj fővédnöke, Ripost.hu, 2022. augusztus 13.)

komment
süti beállítások módosítása